Hódmezővásárhely önkormányzata több mint 79 millió eurónyi kötvényt bocsáthat ki adósságmegújítás céljából 25 éves futamidőre. A múlt pénteki kormányhatározat hét önkormányzat számára biztosít lehetőséget hitelfelvételre, illetve kötvénykibocsátásra, de ezek közül egyedül Hódmezővásárhely adósodik el újra devizában. A megyei jogú város, melynek polgármesteri székét Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkári székre cserélte, már jól ismeri a devizakötvény-kibocsátás feltételrendszerét. Hódmezővásárhely 2006-ban több mint 69 millió svájci frank értékben - ez akkor 12 milliárd forintot ért - bocsátott ki devizakötvényeket, melyeket az Erste Bank jegyzett le. (Az önkormányzat képviselő testülete zárt ülésen döntött a kötvénykibocsátásról, a részletek máig nem ismertek). A mostani adósságmegújító devizakötvény-kibocsátással úgy tűnik, hogy Lázár végleg szabadulna az Erste Banktól.

Lázár vs. Erste Bank saga

Kezdetben még gyümölcsőzőnek bizonyult az együttműködés, melynek során az önkormányzat 1,8 milliárd forint hasznot realizált az árfolyamnyereségen. A határidős piacokon történő pénzforgatásért a várost megrótta az Állami Számvevőszék a lépés kockázatossága miatt, a meglévő kötvények pedig később komoly teherré váltak a város és Lázár számára. A 2011-ben kezdődő törlesztés és a Hódmezővásárhelyt hátrányosan érintő árfolyamváltozások következtében a város akkori polgármestere igyekezett kibúvót keresni a borús helyzetből: ultimátumot küldött az Erste Banknak, melyben arra szólította fel a pénzintézetet, hogy az osztozzon az árfolyamváltozásból fakadó veszteségeken.

A bank az ultimátumot elutasította, illetve csak akkor lett volna hajlandó módosítani a szerződésen, ha a város egy összegben 10 milliárd forint értékű kötvényt visszavásárol - amire Hódmezővásárhelynek nem volt pénze. Lázár erre válaszul olyan jogszabálymódosítást lebegtetett meg, amely hasonló esetben a bankokat kényszerítette volna tehervállalásra, miközben az adós törlesztőrészletét mérsékelte volna. De a polgármester rendkívül bizarr, a piacgazdasági normákat átlépő javaslata elvérzett a februári egri Fidesz-frakcióülésen. A perpatvarnak egy új megállapodás vetett véget idén áprilisban, amikor is a két fél megegyezett abban, hogy az önkormányzat visszafizeti a kötvényeket, és hogy a bank is érdekelt a város fizetőképességének a megőrzésében. Részletek ugyanakkor nem ismeretesek a megállapodásról.

Lázár egyik utolsó polgármesteri döntésével minden bizonnyal végleg megszüntetné a korábbi Erste-megállapodást

Karnok Csaba

Hódmezővásárhely minden bizonnyal végleg szakítana az Erstével

Hódmezővásárhely önkormányzatának sajtóreferense, Göbl Vilmos a hvg.hu kérésére megküldött szűkszavú válaszában a mostani kötvénykibocsátásról csak annyit közölt, hogy "a kormány döntése, amellyel kötvénykibocsátást engedélyezett Hódmezővásárhelynek, annak a megállapodásnak a végrehajtását teszi lehetővé, amely a város és a neki hitelező Erste Bank között jött létre". További részleteket a megállapodásról banktitokra hivatkozva az önkormányzatnak nem állt módjában közölni. Ezek szerint az új devizakötvényekkel a város önkormányzata minél hamarabb meg szeretné szüntetni az Erste Bankkal létrejött - áprilisban már átdolgozott - jelenlegi megállapodást. Ehhez nyújtana segítséget az új devizakötvény-akció, melyet Lázár és a képviselő-testület is jóváhagyott, mivel így refinanszírozni lehetne az adósságot. Az egyelőre nem derült ki, hogy a kötvényeket ugyancsak az Erste vagy valamelyik másik nagy bank vásárolná meg (az önkormányzati szektor többségét korábban hét bank fedte le hitelekkel és kötvényvásárlásokkal).

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a devizakötvényekkel Hódmezővásárhely már csúnyán megégette magát, lásd épp az Erstével történő csörtét az árfolyamveszteség kapcsán, és több másik önkormányzat sem vette kellően figyelembe az árfolyamváltozásokból adódó kockázatokat a devizakötvények kibocsátásakor. Az önkormányzatokat a válság előtti időkben különösen a devizakötvények alacsony kamatai vonzották, az árfolyamkockázatokat a stabil makrogazdasági környezetben nem ítélték problematikusnak. Emellett az eredeti Erste-megállapodás 2016-ban járna le (10 éves lejárat), míg most 25 éves futamidőre bocsátanák ki a kötvényeket. A hosszan kitolt futamidő, még ha ez alatt az idő alatt itthon is bevezetik is az eurót és a plusz tíz év levegőhöz juttatja a várost, jó pár évig még minden bizonnyal magában hordozza az árfolyamkockázatot, melynek negatív irányú kilengései - különösen a mostani gazdasági környezetben - később is nyomot hagyhatnak a hódmezővásárhelyi és más önkormányzatok törlesztőrészletein. De az már nem Lázár János felelőssége lesz.

Devizakötvényt bizonytalan gazdasági környezetben?

"Őszintén szólva megrettentett ez a hír, mivel Hódmezővásárhely folyamatosan a legeladósodottabb városok között található" - mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, az önkormányzati rendszert monitorozó Helyi Obszervatórium ügyvezetője. Kovács hangsúlyozta, a csongrádi település az egyik leggyengébb teljesítőképességű megyei jogú város. A népessége csökken, Szeged elszívó hatása jelentős. Eközben drága a város üzemeltetése is, mivel kevesebb mint 50 ezer lakos él egy Budapest méretű területen. Ugyanakkor néhány nagyobb fejlesztés rendkívülire növeli a működtetési költségeket, amihez képest a város gazdasági potenciálja nem elég erős. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fideszes elnöke szerint Hódmezővásárhely a mostani devizakötvény-kibocsátással vélhetően csak a meglévő Erste-kötvényeket váltaná ki. A nagy kérdés ugyanakkor az marad, hogy a város bevételei elbírják-e majd a kamatokkal együtt évi 1,6-2 milliárdra becsült törlesztőrészleteket, fejtette ki Schmidt. (Hódmezővásárhely költségvetése 2011-ben 20 milliárd forint körül volt.) A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Hódmezővásárhely nem tud majd nagyobb fejlesztést véghezvinni a következő években, mivel nem lesz elegendő saját forrása hozzá. "Egy új megállapodással Hódmezővásárhely kikerülne az Erste szorításából, a futamidő kitolásával pedig időt nyerne visszafizetni a hiteleket" - emelte ki Schmidt. Az árfolyamkockázat a TÖOSZ elnöke szerint mindig is meg fog maradni a devizakötvényeknél. Ugyanakkor ha Magyarország is az euró bevezetésének irányába mozdul el, akkor szerinte előbb-utóbb mindenképpen stabilizálódni fognak az árfolyamok, és a csongrádi város még jól is járhat.

Hódmezővásárhely adósságának átstrukturálásáról Kovács Róbert azt mondta, hogy szerinte a refinanszírozás alapvetően nem rossz döntés. De a mai euróövezeti viszonyok közepette - pl. a spanyolok helyzete - korántsem kockázatmentes."Elképzelhető, hogy ez most segít Hódmezővásárhelyen, mivel a svájci franknál olcsóbb eszköz lehet az euró, ugyanakkor nem ismertek a kötvénykibocsátás részletei" - emelte ki. A Helyi Obszervatórium ügyvezetője hozzátette, hogy ő személy szerint egyáltalán nem híve az önkormányzati devizakötvényeknek, főleg mivel a települések nem a saját, hanem az adófizetők és az ott lakók pénzével gazdálkodnak. Plusz kockázatot pedig nem kellene vállalniuk. Emellett mindenképpen szerencsésebb lenne, ha a meglehetősen komolyan eladósodott (nagy)városok adósságát nem egyedileg, esetleges politikai összefüggésektől sem mentesen kezelnék, hanem együttesen, annak a súlynak megfelelően, amit a magyar társadalomban és gazdaságban betöltenek. És különösen, ha a megoldások fenntartható pénzügyi alapok kialakításával járnának együtt - tette hozzá Kovács.