Lázár törvénnyel vezetné ki az országot a piacgazdaságból
Vagy a bíróságon, vagy a parlament kétharmados többségével kényszerítené ki Lázár János, hogy az Erste engedje el Hódmezővásárhely adósságának egy részét. A pert jó eséllyel elbukná a Fidesz frakcióvezetője. Súlyos következménye a törvénymódosításnak lenne: egy hirtelen mozdulattal kilépnénk a piacgazdaságból.
Lázár János perrel fenyegette meg az Erste Bankot, mert a pénzintézet nem hajlandó Hódmezővásárhellyel megosztozni a svájci frank kötvényein elszenvedett árfolyamveszteségén. Ennél jóval komolyabb fenyegetés, hogy Lázár az Országgyűlés és a kormány segítségét kérné a helyzet rendezésében.
Tavaly év végén, az Erste vezérigazgatójának írt levelében a Fidesz frakcióvezetője meglebegtette, hogy ha a közös kockázatvállalás jegyében nem vállal át az önkormányzat pénzügyi veszteségéből, akkor olyan jogszabálymódosításokra számíthat, amelyek – utólag – az önkormányzatoknak kedvezőbb törlesztési feltételeket tesznek lehetővé, a bankokat pedig tehervállalásra kényszerítik.
Az Erste Bank hétfői, Lázár által idézett levele szerint a pénzintézet csak abban az esetben hajlandó módosítani a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein, ha a város egy összegben 10 milliárd forint értékű kötvényt visszavásárol – amire Hódmezővásárhelynek nincs pénze. Hódmezővásárhely 69,4 millió értékben bocsátott ki svájci frank alapú kötvényt 2007-ben, aminek törlesztését többszöri halasztás után tavaly kezdte meg.
Arról, hogy mi lesz a következő lépés (a város minden további nélkül folytatja a törlesztést, tovább alkudozik a bankkal, jogi segítséget kér vagy a kormányhoz fordul), a csütörtöki képviselőtestületi ülésen dől el. (Lázárék végül a további tárgyalások mellett döntöttek.)
Súlyosabb a végtörlesztésnél
A megoldásról az Origónak adott interjújában csütörtökön Lázár azt mondta: azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a végtörlesztéshez hasonló konstrukciót dolgozzon ki a parlament az önkormányzatoknak. De utalt arra, hogy az árfolyamgát második verziójához hasonló megoldás viszont születhetne - hiszen az nem "kötelezettségük volt", mint a végtörlesztés, hanem egy megállapodás keretében a bankok önkéntes vállalása. Valójában azonban Lázár szómágiájától függetlenül ez a megoldás is a kedvezményes végtörlesztés ötletére hasonlít: annak szintén a vásárhelyi polgármester volt az egyik fő ügyvivője.
A kedvezményes végtörlesztés volt ugyanis az első olyan megoldás, amikor a bankoknak az adósok helyett kellett vállalniuk a hiteleken keletkezett árfolyamveszteséget, illetve annak egy részét. Azóta a bankok és a kormány decemberben kötött megállapodásában ezt az elvet az árfolyamgát 2.0 konstrukcióra is alkalmazták, de a rögzített árfolyam feletti kamatrész fizetését fele-fele arányban vállalták a bankok és az állam. A kedvezményes végtörlesztésről szóló törvénnyel az állam már megkötött magánjogi szerződéseket írt felül utólag, amivel a végtörlesztő devizahiteleseknek jelentős nyereséget, a bankoknak viszont komoly veszteségeket okozott.
Amennyiben az Országgyűlés az önkormányzatok által kibocsátott kötvényekbe is belenyúlna, akkor ez azt jelentené, hogy az állam a saját pénzügyi érdekében alkotna törvényt a magánszférával (a bankokkal) szemben. (A végtörlesztés lehetővé tételével még az történt, hogy az állam – jogszerűtlenül – előnyben részesítette a magánszemélyeket a bankokkal szemben.)
Túl a piacgazdaságon
Egyes jogi vélemények szerint ezzel a lépéssel elhagynánk a piacgazdaságot. Egyrészt ugyanis az állam súlyosan megsértené a bankok tulajdonhoz való jogát (amit az új kormány által alkotott Alaptörvény is elismer, XIII. cikk). Így például Lázár János városának nem kellene megadnia a teljes összeget, amivel az Erstének tartozik.
Minimum egy rendszerváltás kellene Lázárnak |
A szerződési szabadság korlátozásával kapcsolatban fontos hivatkozási pont az Alkotmánybíróság egyik határozata (32/1991. (VI. 6.)), miszerint jogszabállyal utólag meg lehet változtatni szerződések tartalmát, de mint az Ab akkoriban elég pontosan körülírta, ehhez legalább egy rendszerváltás kell. Mint ahogy a taláros testület fogalmazott, „a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős gazdasági - esetleg politikai - pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak, s a szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését”. |
Ezen felül búcsút inthetnénk a szerződési szabadságnak is, mely szerint bárki bárkivel bármire szerződhet, a szerződéssel pedig kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jog a szolgáltatás követelésére (Polgári törvénykönyv, XVII. fejezet). Persze ez a szabadság elvileg korlátozható is, de ennek nagyon szigorú korlátai vannak, és a magyar Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján a devizaárfolyamok változása nem lenne elegendő ehhez. Azt persze nem lehet előre tudni, hogy az AB hogyan látja majd ezt.
Mindenesetre, ha bármikor kiderülne a jövőben, hogy önmagában a devizaárfolyamok jelentős változása alkotmányossá tesz egy jogszabályi beavatkozást, akkor annak komoly gazdasági következményei lesznek – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő jogi szakértő.
Ez csak „baráti” kérés
A polgármesternek egy Erste elleni perben nem lenne túl sok esélye, követelésére ugyanis nem nagyon lehet jogi érveket találni a hatályos törvényi keretek között, legalábbis a hvg.hu által megkérdezett jogi szakértők szerint.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a hazai bírói gyakorlat a devizahiteles ügyekben „rámutatott, hogy (…) számos esetben nem érvényesülnek a polgári jog szerződésekre vonatkozó rendkívül fontos alapelvei, ugyanis nincs biztosítva az alkufolyamat, ezáltal sérül a szerződő felek egyenjogúsága, hiszen az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövő jogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs”.
Csakhogy félrevezető a polgármester által említett párhuzam a fogyasztói perekben hozott ítéletekkel – mondta a hvg.hu-nak Sepsi Tibor alkotmányjogász. Mint kifejtette, a hódmezővásárhelyi kötvénykibocsátás esetében nem arról volt szó, hogy Hódmezővásárhely általános szerződési feltételek szerint szerződött volna, amiket a bank ír elő és a vonatkozó szerződésmintában ismertet el, ahogy ez egy lakossági ügyfél hitelfelvétele esetében történik. Hanem épp ellenkezőleg: Hódmezővásárhely határozta meg a kötvénykibocsátás feltételeit. A város találta ki, milyen kondíciókkal adjon neki pénzt az Erste – és utólag Lázár a saját feltételeivel nem ért egyet.
Formailag sem megfelelő
A hódmezővásárhelyi polgármester a levelet jogfenntartó nyilatkozatként küldte el a banknak, ettől azonban még nem vált ténylegesen is azzá – mondta a hvg.hu-nak az ügy politikai jellege miatt a neve elhallgatását kérő ügyvéd. Jogfenntartó nyilatkozat ugyanis csak akkor lehetne Lázár levele, ha nem ismerné el a tartozás jogszerűségét és emiatt élne jogfenntartással. Csakhogy a fideszes polgármester elismeri a bankkal szembeni kötelezettséget és azt is leszögezi, hogy a jövőben is teljesíti azt, így jogfenntartó nyilatkozata csak névleges.
Lázár nem konkrét jogszabályi passzusra hivatkozik, hanem általánosságban „a magyar törvények szerint fennálló” jogelvekre, „amelyeknek a gazdasági életben, a pénzpiaci viszonyokban is érvényesülnie kell”. Követelése így inkább méltányossági és etikai magalapozású, bármenyire is jogi retorikával operáló – ez azonban így legfeljebb talán „baráti” kérés, nem jogi érvelés. "Mondjuk, aligha olyan barátot képzel el magának egy bank, aki a kormánnyal és a parlamenttel a hátában kezd el fenyegetőzni – bemutatva, hogy ki itt a Jani" – tette hozzá egy másik forrásunk.
Pont ezért szerették az önkormányzatok |
A kötvénykibocsátásnak számos előnye volt az önkormányzatok számára, így például, hogy a hitelekkel szemben nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, így gyorsan lebonyolítható pénzbevonást tett lehetővé. További előnyei, hogy a program futamidejének és keretösszegének meghatározásán túl az önkormányzatok arról is megállapodhattak, hogy milyen ütemben, hány kötvénysorozatot bocsássanak ki, a kötvények kamatozása fix vagy változó (egy bizonyos referenciakamathoz kötött) legyen. Vagyis a kötvénykibocsátás maximálisan egyedi finanszírozást tett lehetővé, aminek a fő paramétereit az ügyfél határozhatta meg. |
Akkor nem szólt, amikor kaszált
A legdurvább azonban a hvg.hu által megkérdezett közgazdászok szerint is az, amit a Napi Gazdaság is boncolgatott, ÁSZ-adatokra hivatkozva. Vagyis, hogy azokban az években, amikor Hódmezővásárhely egyaránt nyert a kamat- és árfolyamkülönbségen, eszébe se jutott Lázárnak a nyereség megosztása érdekében a szerződéses feltételek megváltoztatása. „Nem jött, hogy több kamatot szeretne fizetni” – mondta egy neve elhallgatását kérő, a banki működést jól ismerő közgazdász.
Szerinte míg egy lakossági ügyfél esetében – arra tekintettel, hogy hiányosak lehetnek a pénzügyi ismeretei – vizsgálható, hogy a bank esetleg nem tárt fel előtte minden kockázatot, ugyanez egy önkormányzatnál meglehetősen furcsa lenne. Hiszen nemcsak a közgyűlés gazdasági bizottságán és annak szakértőin megy keresztül a döntéselőkészítés, hanem külső tanácsadókat is segítségül szoktak hívni. „Amit pedig Lázár kér, hogy az Erste engedje el az árfolyamveszteség egy részét, a létező jogi keretek között voltaképp az önkormányzat részleges csődjének kimondásáról szól, és más hitelezőket is a veszteségeinek azonnali minimalizálására sarkallna” – mondta a már említett banki szakértő.
Lázár hivatkozik arra is, hogy az Erste 2008-ban elutasította azt a kérésüket, hogy egy forint alapú kötvény kibocsátásával kivásárolhassák a frank alapú kötvényüket. Ha ez valóban így volt, akkor ezt tényleg meg kell vizsgálni – mondta az egyik megkérdezett szakértő. De ezzel kapcsolatban azért több furcsaság is megemlíthető: például, hogy ezt miért csak évekkel később panaszolja be, miért nem fordult a Bankfelügyelethez három évvel ezelőtt. Vagy hogy ha feltétlenül be szerette volna biztosítani magát, határidős devizacsere-ügyletekkel ezt megtehette volna – és ehhez nem kellett volna hozzányúlnia az élő Erste-szerződéshez sem. Arról nem is beszélve, hogy akkoriban az önkormányzat még vastagon nyereséges pozícióban volt, és onnan vitte volna át egy drágább finanszírozásba.
Árfolyamnyereség |
Hódmezővásárhely polgármestere a közgyűléstől 2007 júliusában egyszeri alkalomra szóló, majd novembertől folyamatos megbízást kapott, hogy származékos devizaügyleteket végezzen a rendelkezésre álló pénzekkel. Az ÁSZ szerint a carry trade-ügyeletekből a városnak 2007-2008-ban 1,611 milliárd forint bevétele származott, de a pénzügyi válság az ezt követő két évben ezt a nyereséget elvitte – írta a Napi. |
Több mint szikár számok
Hódmezővásárhely 69,4 millió értékben bocsátott ki svájci frank alapú kötvényt, de az Állami Számvevőszék szerint önkormányzati többségű gazdasági társaságokban is van 40,6 millió svájci frank értékű hitelállomány, aminek a nem teljesítése esetén szintén Hódmezővásárhelynek kell helytállnia. Ha csak az önkormányzat adósságát vesszük, beleértve a forint- és euróadósságot is, akkor Hódmezővásárhely adóssága 2010 végére 20,7 milliárdra emelkedett, ami miatt 2011 és 2013 között 3,1 milliárd forint, 15,5 millió svájci frank és 2,6 millió euró tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie – derül ki az ÁSZ-nak a megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő, tavaly december végén bemutatott jelentésében.
Az is elképzelhető, hogy Lázár december végi levele elsősorban a számvevőszék egy nappal később publikált jelentése elől próbálta csak elszívni a levegőt. Ebben az ÁSZ Hódmezővásárhely mellett több fideszes város gazdálkodásáról szólt elítélően, beleértve a részben kötvénykibocsátással előállt, nem fenntartható költségvetési helyzetet. Ennek ellentmond, hogy Lázár látszólag ténylegesen forszírozna a Bankszövetséggel kötött állami egyezséghez hasonló megoldást.
Bárhogy is van, azt még senki nem vizsgálta, hogy a fejlesztési célú beruházások valóban elérték-e a céljukat, és nem egy nehezebben, hanem egy olcsóbban fenntartható önkormányzati infrastruktúrát gazdagítottak.