szerző:
Nagy Gergő

Spanyolország nem bírta tovább, a hétvégén bejelentették, hogy 100 milliárd eurós uniós mentőövre lehet szükséges a megroggyant spanyol bankrendszernek. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságának problémáira ugyanakkor a bejelentett kölcsön nem megoldás, egy Marshall-segélyhez hasonló lépés segíthetne az ibériaiakon.

Az Ibériai-félsziget teljes egésze hamarosan uniós védőernyő alá kerülhet. Portugália után Spanyolország is odáig jutott, hogy pénzügyi segítséget kell kérnie Brüsszeltől. A spanyol helyzet különleges problematikáját az adja, hogy a 17 tagú euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó, így a mostani 100 milliárd eurósra tervezett pénzügyi megsegítés össze sem hasonlítható a korábbiakkal, amikor az Európai Unió (EU) viszonylag kisebb gazdaságainak kellett pluszforrásokat biztosítani.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a The Financial Times tudósítása szerint vasárnap azt igyekezett bizonygatni, hogy az övezeti pénzügyminiszterek által szombaton tető alá hozott spanyol bankmentés valójában nem mentőöv, csupán a spanyol bankrendszer megerősítése. A spanyol kormány feje azért is tartotta fontosnak ezt aláhúzni, mivel szerinte kormányának múlt decemberi hatalomra kerülése után ők már meglépték azokat a fiskális, munkaerő-piaci és bankrendszeri reformokat, melyek a költségvetést nem engedik elszaladni. Az tény, hogy a spanyolok komoly megszorításokba kezdtek, ám mivel ők is uniós mentőövért folyamodtak, így mégis úgy kell rájuk tekintenünk, hogy önerőből képtelenek megoldani gazdasági gondjaikat.

A kölcsönnel nem mennek a spanyolok semmire

"Ez is csak egy kölcsön lesz, semmi több, az igazi problémákat nem oldja meg, viszont Spanyolországnak ez most úgy kellett, mint egy falat kenyér" – fejtette ki Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó úgy véli, hogy mivel a bankok feltőkésítését a 100 milliárd euróra tervezett kölcsönből oldanák meg, így ezzel a lépéssel a privát adósság államadóssággá válna, ami rövid vagy középtávon újra problémákat okozhat a spanyol állam finanszírozásában. “Itt igazából egy Marshall-segélyhez hasonló akcióra lenne szüksége a spanyoloknak, a kölcsönökkel nem sokat tudnak rajtuk segíteni” – emelte ki Sarkadi-Szabó.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is csak szimptómakezelés a spanyol bankmentés, egyfajta "lázcsillapítás". Már ismertük, hogy ki a beteg, mi a betegsége, megvolt a terápia és a gyógyszer is, de a páciens eddig nem akarta bevenni a gyógyszert, érzékeltette egy egyszerű példával a spanyol helyzetet Török. Most megtette, de ez is azt mutatja, hogy az EU vezetői főként a legégetőbb problémákat próbálják meg kezelni, a rövid távra fókuszálnak. "A spanyol kormány igyekezett azt kommunikálni, hogy a bankmentés az ország államadósságától független szükségszerűség, de ha a tényeket nézzük, akkor ez gyakorlatilag államcsőd, mivel az állam önmaga nem tudja megoldani a problémát" – fejtette ki Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza. Barcza szerint a spanyol formula a korábbi portugál vagy görög példát követheti, ugyanolyan "mentés" lesz, mint a másik két déli állam esetében. Ebben az esetben is egy ország kormánya kapja a pénzt és a már jól ismert módon a trojka – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – felügyelheti a program végrehajtását.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerint elég csak az ország bankrendszerét kisegíteni
©

Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője úgy véli, hogy egyáltalán nem jó koncepció a folyamatos "mentőcsomagosdi", nem lehet az euróválság problémáit úgy kezelni, hogy időnként összeszednek az uniós vezetők pár tízmilliárd eurós kölcsönt innen-onnan. Ez abszolút zsákutca, a spanyol bankmentés után már ott vannak az írek, akik újratárgyalnák a saját korábbi mentőövük feltételeit, de már a görögök is pedzegetik ezt – fejtette ki Zsiday. "Azt most mintha senki nem venné figyelembe, hogy ha sokáig a mostani recept szerint állítják össze a mentőcsomagokat, akkor a társadalmi felháborodottság és elégedetlenség szélsőséges pártokat emel majd hatalomra, akikkel sokkal nehezebb lesz tárgyalni" – hangsúlyozta a Concorde Alapkezelő elemzője.

"Mi lesz például, ha Brüsszelnek majd egy kommunista vezetésű spanyol kormánnyal kell tárgyalnia?" – tette fel a kérdést Zsiday. Itt csak az "atomfegyver" bevetése segíthet a Concorde Alapkezelő elemzője szerint: azon euróövezeti tagállamoknak, melyek betartják az államháztatási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum játékszabályait, az Európai Központi Banknak garantálnia kellene egy bizonyos kamatszintet, amin megvásárolná az érintett országok államkötvényeit. "Ebben az esetben ezek az államok normális szinten finanszírozhatnák magukat, ez a helyzet megoldásának a kulcsa" – mondta Zsiday. Ha nem tudják most levinni az állampapírok kamatait – és ez nem csak a spanyolokra vonatkozik, hanem például Magyarországra is –, akkor erre később már aligha lesz esély, figyelmeztetett a Concorde Alapkezelő elemzője. Barcza is arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentőcsomagok korántsem tökéletesek, ő az EKB elnökének, Mario Draghinak nemrégiben tett nyilatkozatára utalt, amely szerint az uniós mentőcsomagok sok esetben túl pozitív forgatókönyvekkel számoltak, így folyamatosan újra kell kalkulálni a számokat, így egy dagadó bizalmi problémát okoz ez a változó keretrendszer.

Honnan jöhet a spanyoloknak a pénz?

A legtöbb piaci szereplő egyelőre csak találgat, hogy pontosan honnan is lehetne a spanyolok számára előteremteni a szükséges pénzmennyiséget. A 2010 májusában az EU pénzügyminiszterei által tető alá hozott, átmenetinek szánt Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszközben (EFSF) még van forrás – ez az instrumentum igazából kötvényeket bocsát ki befektetőknek, limitált kerettel –, de ha ezt odaadnák a spanyoloknak, akkor Sarkadi-Szabó szerint jelentősen megcsappanna az alapból felhasználható pénzmennyiség.

Poharat tart a kezében egy kéregető Barcelona egyik utcáján
©

Júliustól ugyanakkor feláll az állandóra tervezett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), melybe 500 milliárd eurót öntenének a tagállamok, ám a keretek még itt sem letisztázottak. Ha Spanyolország számára sürgősen kellene forrásokat biztosítani, akkor elképzelhető, hogy ez is még az átmeneti alapból, garanciavállalással történne. Török is arra utalt, hogy az állandóra tervezett ESM csak az év második felétől válhat igazán működőképessé, így az EFSF-ben még bent lévő 217 milliárd eurós keret lehet első lépésben a megoldás. Zsiday Viktor is homályosnak látja, hogy honnan is kaphatnának a spanyolok pénzt megrendült bankszektoruk megtámogatására, ő az EFSF-t például alkalmatlannak tartja az ilyen típusú problémák kezelésére, mivel abban nincsen előre meghatározott pénzösszeg, hanem csak kötvényeket bocsát ki, melyeket a befektetők megvásárolnak. "Az adósságot így újabb adóssággal finanszírozzuk" – emelte ki az ellentmondást a Concorde Alapkezelő elemzője.

Kifulladt az optimista lendület a piacokon
Első látásra pozitívan fogadták a piacok a spanyolok számára összeállítandó uniós mentőöv hírét. Az európai tőzsdék többsége hétfő reggel egyszázalékos pluszban tartózkodott, a madridi börze viszont szárnyalt: az Ibex 35 index ebben az időszakban 4,6 százalékos pluszban tartózkodott. Az euró is erősödött a dollárral szemben, a pénteki 1,2516 után 1,2634 amerikai dollárt kellett adni egy euróért hétfő reggel. Eközben az olaj ára is emelkedésnek indult, hétfő kora reggel a WTI amerikai könnyűolajfajta több mint két dollára került többe (86 dollár), mint pénteken. Ugyanebben az időben az északi-tengeri Brent olajfajta ugyancsak két dollárral drágult, több mint 101 dolláron állt. A spanyol államkötvények hozamai is csökkentek 14 bázisponttal, jelenleg 6,07 százalékon áll ez a mutató. Az európai hírekre a forint/euró árfolyam is pozitív irányba mozdult el, hétfő kora reggel 293 forintot kellett adni egy euróért. A délutáni órákra azonban az optimista piaci környezet megváltozott, mivel a spanyol mentőcsomag részletei még nem világosak, és a most vasárnapi megismételt görög parlamenti választások kimenetele – ahol egyelőre nyerésre állnak az EU-IMF-fel szembehelyezkedő politikai erők – is komoly hatással lehetnek a spanyolok helyzetére. (Eközben hétfőn az is napvilágot látott, hogy Ciprus is uniós mentőövre szorul, mivel a kis mediterrán ország képtelen feltőkésíteni a görög adósságválság miatt megroggyant bankjait). A spanyol államkötvények hozamai hétfő délután újfent növekedésnek indultak, a madridi tőzsde is vesztett aznapi lendületéből – már csak 2,6 százalék a hétfői növekmény – és az euró dollárral szembeni jegyzése is visszagyengült a múlt pénteki 1,25-ös értéke közelébe. A csökkenő optimizmust a forint is megérzi: délután kettő körül újra 296 körül járt az euró.

A németek kezében a kulcs

A spanyol bankmentés csak egy szimpla időnyerés addig, amíg nem állhat fel egy németek által diktált keretrendszer, fejtegette Sarkadi-Szabó Kornél. Németország még hónapokkal elodázhatja a komolyabb szerepvállalást, persze egyre magasabb rendszerkockázat mellett, míg a számára kedvező fordulat be nem következik. Jelenleg csak a rövid távú célok mentén cselekszenek, de ez többé-kevésbé a teljes európai politikai palettára elmondható – mondta a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Ugyanakkor, ha lesz közös vízió, akkor már el lehet gondolkodni a rövid, közép- és hosszú távú kérdéseken. A rövid távú kérdés Sarkadi-Szabó szerint az, hogy az eurózóna periférikus államai egyáltalán bent maradnak-e az övezetben, és ha nem, hogyan lehetséges a kiválás teljes összeomlás nélkül.

Középtávon az lesz fontos, hogy ki tudnak-e ezek az államok kecmeregni az adósságspirálból, és eközben mekkora önállóságuk marad az uniós és nemzetközi keretfeltételek mellett. A hosszú távú kérdés pedig a valutaunió létét is feszegető problematika, mely szerint érdemes-e már fenntartani egy olyan, a közös fizetőeszközt használó csoportot, mely elvesztette belső mozgásterét és az övezet a meglévő versenyképességi hátrányok feszültségével is terhelt. Sarkadi-Szabó elmondta, hogy ha szorosabb euróövezeti együttműködésben gondolkodunk, akkor már 10 éve meg kellett volna lépni a most a németek által szorgalmazott egységes költségvetési politika megalkotását. Most már lehet, hogy csak még nagyobb károkat okozna.

Meredek mínusz a spanyol tőzsdén
©

Zsiday Viktor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a mostani helyzetben a németeknek mindenképpen fizetniük kell, akkor is, ha fennmarad az eurózóna, és akkor is, ha nem. Így értelmetlen arról beszélni, hogy a németeknek mennyi pénzt kellene költeniük a valutaunió egyben tartására. "Azt látni kell, hogy az esetleg újonnan bevezetendő német márka rendkívüli mértékben visszavetné a német exportot, ezt Németország el akarja kerülni, de úgy, hogy alig akar pénzt szánni rá" – fejtegette a Concorde Alapkezelő elemzője. Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a "német recept", vagyis a szigorú fiskális fegyelemre és megszorításokra épülő politika hosszú időre elnyújtja a válságot és a gazdasági növekedést is erősen fékezi. A Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a németek részben belpolitikai, részben elvi okok miatt nem hajlandóak több pénzt belerakni a rendszerbe – és ez feltehetően nem is fog változni a közeljövőben. Viszont ha be is vezetik a közös, szigorú feltételekhez kötött uniós eurókötvényeket, akkor majd elmondhatják magukról, hogy tettek valamit a közös cél érdekében. "Ez még így is aprópénz lesz az euróövezeti tagállamok államadósságának finanszírozásával összehasonlítva" – mondta Török.

Barcza György is azt emelte ki, hogy a németek jelenleg nem vállalnak további költségeket. Azt szeretnék, hogy a bajban lévő államok döntően önerőből lábaljanak ki a válságból. "Gyakorlatilag Németország épp csak nem hagyja csődbe menni a perifériát. Mivel érzékeli, ha nincs elég nyomás a kormányokon, ott nincs előrelépés a költségvetési politikák területén" – hangsúlyozta a K&H Bank vezető közgazdásza. Barcza szerint a németek előbb-utóbb kénytelenek komolyabb szerepet vállalni a mentésből, miután az eurózóna-tagságból eredő masszív exportjuk miatt többet profitáltak a valutaunió létéből, mint bármelyik más uniós tagállam.

Valószínűleg egyelőre elég csak a spanyol bankokat megmenteni

Spanyolország megmentése egyelőre csak a bankrendszerre fókuszál, az ország költségvetését kevésébé érinti. A mentőcsomag keménysége végül attól függ majd, hogy milyen mértékben tisztulhat meg a csomag segítségével a spanyol bankszektor. Ha ez megtörténik, akkor a probléma nem eszkalálódik tovább. Azt ugyanakkor látnunk kell, hogy a banki könyvekbe nem teljesen látunk bele, nem tudjuk, hogy pontosan mekkora is a spanyol bankok rossz kitettsége, melyet meg kell finanszírozni, hangsúlyozta Barcza. Török Zoltán elmondta, hogy annak ellenére, hogy a spanyol növekedési modell kifulladt, a spanyol kormányok nem voltak tétlenek a költségvetési szigor tekintetében. "A bankmentő csomagot minden különösebb fiskális elvárás nélkül megkaphatják, nem kötik további reformokhoz" – emelte ki a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

©

Egyelőre nincs itt a fordulópont

"Attól tartok, hogy ez nem fordulópont, a legnagyobb tüzet most eloltjuk, a parázs azonban továbbra is ott a mélyben" – vázolta a helyzetet Török. Barcza György azt emelte ki, hogy addig nem történhet jelentős változás az euróválság lefolyásában, amíg a piaci bizalmat nem tudják visszaszerezni a déli periféria államai, és ezt csak egy valós növekedési pálya felvázolásával lehet elérni. A fiskális és költségvetési unió, egy egységes európai pénzügyminisztérium irányába tett lépések erősítik a bizalmat és több-kevesebb sikerrel is járnak, de ez még szerinte nem elég.

Zsiday Viktor kérésünkre megpróbált egy pozitív alternatívát is elővenni, de nem nagyon sikerült megnyugtatnia: "Megtörténhet, hogy a spanyol bankmentés helyrebillenti az ország bankrendszerét és a görög választások után is olyan erők kerülnek kormányra, akikkel lehet majd tárgyalni. Akkor körülbelül őszig nyugodtabb lehet a hangulat, de utána majd újra jön egy olasz bank vagy spanyol takarék, amit meg kell menteni. Nem is értem, hogy az uniós vezetők miért nem ismerik fel, hogy ez így nem mehet tovább" – mondta a Concorde Alapkezelő elemzője.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Harci kutyájával is végzett a családját megölő apa a Rózsadombon

Harci kutyájával is végzett a családját megölő apa a Rózsadombon

Van egy perce? Írja be a Google-be ezt a címet, csak aztán nehogy beleszédüljön

Van egy perce? Írja be a Google-be ezt a címet, csak aztán nehogy beleszédüljön

A szakszervezet felmérése szerint a tűzoltók háromnegyede fontolgatja a pálya elhagyását

A szakszervezet felmérése szerint a tűzoltók háromnegyede fontolgatja a pálya elhagyását

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Macron fejjel lefelé fordított portréjával tüntettek környezetvédők és antikapitalisták

Macron fejjel lefelé fordított portréjával tüntettek környezetvédők és antikapitalisták

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni