szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

Előbbre hozhatja a patikusháború lezárását a miniszterelnök, ha ígéretének megfelelően az állam segít a gyógyszerészeknek, hogy megvegyék a patikák többségi tulajdonát. Ez vélhetően azt jelenti, hogy állami garanciával kell beállni az új patikusréteg tulajdonszerzése mögé, és ha nem fizetnek, az adófizetőknek kell állniuk a cechet. A piacinál alacsonyabb kedvezményes hitelkamatokon elért veszteséget pedig feltehetően le kell majd nyelniük.

Az állam segít a patikusoknak visszavásárolni a gyógyszertárakat a patikaláncokat üzemeltető szakmai befektetőktől – ígérte Orbán Viktor a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségének. Ez lényegében egy gyógyszerészekre kidolgozott állami támogatású hitelkonstrukció bevezetésével történne, amiről a miniszterelnök egyelőre annyit árult el, hogy hosszú távú, alacsony kamatozású, türelmi idővel induló pénzügyi konstrukciókat terveznek. Azt viszont hozzátette, reményei szerint a patikusok „gyorsabban visszavásárolhatják a gyógyszertárak többségét, mint tervezik”.

Arról, hogy mennyivel lesz gyorsabb a felvásárlás a tervezettnél, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke nem tudott részletekkel szolgálni. A hvg.hu kérdésére annyit mondott, egy munkabizottság felállításáról állapodtak meg, amely letesz majd egy javaslatot a kormányfő asztalára a támogatáshoz szükséges állami alap méretéről, a támogatás kondícióiról és az ütemezésről. A bizottság összetételéről és a határidőkről már a napokban megszülethetnek a szükséges operatív döntések – mondta Hankó Zoltán.

Miért kell gyorsítani?

Az egyelőre nem világos, miért vált szükségessé a gyorsítás, és merült fel újra a patikák visszavásárlása. Ennek ütemezéséről ugyanis az a törvény rendelkezik, amit a jelenlegi kormánypárti többség hozott még 2010-ben. A 2011. január elsejétől hatályos gyógyszertörvény lényegében arra kényszeríti a patikaláncok tulajdonosait, hogy vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek. A törvény alapján két részletben, 2017-ig kell átadniuk a többségi tulajdont a patikusoknak. 2011-ben az úgynevezett személyi jogos gyógyszerészt meg kellett tenni ügyvezetőnek, 2014-ig el kell adniuk az üzletrészük 25 százalékát, 2017-ig pedig a többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek.

A miniszterelnök szerint a patikusok megtámogatása Magyarország érdeke
©

Bár a 2014-es jogszabályi időpont még messzinek tűnik, Hankó Zoltán éppen ezzel indokolta, hogy elővették az ügyet. Mint mondta, a kamara felhívta a miniszterelnök figyelmét az előírásra, ugyanis „szeretnék, ha korrekt körülmények között menne végbe a folyamat”. Ez azt jelenti, hogy az eladónak és a vevőnek is helyzetben kell lennie, amikor a visszavásárlást végre kell hajtani – fűzte hozzá magyarázatként a gyógyszerész kamara elnöke. Hankó Zoltán szerint egy kedvezményes hitel állami garanciával azért hozná helyzetbe a patikákat megvásárló gyógyszerészeket, ugyanakkor az eladókat is, mert ha nem sikerül a törvény tulajdonlással kapcsolatos előírásait teljesíteni, a hatóságok visszavonják a patikák működési engedélyét, amivel mindkét fél rosszabbul jár.

Nem talált kézzelfogható magyarázatot a patikák visszavásárlásának gyorsítására Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke sem. Azt viszont különösnek tartotta, hogy a miniszterelnök a patikák „visszavásárlásáról” beszélt, ugyanis sok gyógyszertár soha nem volt többségi gyógyszerészi tulajdonban. Lehet, hogy a patikákat érintő negatív kormányzati lépések ellensúlyozására szánták – mondta a hvg.hu-nak. A gyógyszertárakat ugyanis kivétel nélkül nagyon súlyosan érinti a gyógyszerkassza jelentős szűkítése, hiszen a gyógyszertámogatás a 2011-es 376 milliárd forintról idén 278 milliárdra, jövőre pedig 187 milliárd forintra csökken. Emellett a patikákat érinteni fogja az önkormányzati építményadó idei kiterjesztése (ami alól a háziorvosokat például kivették), az árrésük szűkítése, és például a tranzakciós adó is.

Az Alkotmánybírósághoz fordultak
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, amiért a kormány többségi tulajdonrészük eladására kényszeríti a szakmai befektetőket. A szövetség szerint alkotmányellenes, hogy kisajátítják a befektetéseiket és sérül a jogbiztonság az új törvénnyel. A beadvány az Alaptörvény idei hatálybalépése miatt elévült, de az érdekképviseleti szervezet idén ismét benyújtotta panaszát.

Régóta tervezhetik

A kedvezményes hitelkonstrukciók ötlete a kilencvenes évek első felében lezajlott patikaprivatizáció során alkalmazott kedvezményes hitelekből jött – mondta a hvg.hu-nak a gyógyszerész kamara elnöke. A kormány egyébként már 2010-ben, a gyógyszerésztörvény megalkotásakor is hasonló konstrukcióban gondolkodhatott, ugyanis a törvény elfogadása után Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt mondta, azért építették be a türelmi időt, hogy a pénzintézetek kidolgozhassanak hitelkonstrukciókat, és az ágazatban ne következzen be értékvesztés.

A patikaprivatizáció kedvezményei

A kilencvenes évek első felében lehetővé tett, de igazán 1996-tól beinduló patikaprivatizációban a tőkeszegénység miatt a gyógyszerészek kedvezményes hitelkonstrukciókat vehettek igénybe. Ezek állami garanciával biztosított hitelek voltak, vagyis, ha a gyógyszertár új tulajdonosa nem tudta volna fizetni a tartozását, az állami Hitelgarancia Rt. törleszthetett volna helyette a folyósító banknak. A hitelkamatok mai mértékkel nem tűnnek alacsonyak, viszont akkor bőven a piaci, sőt a jegybanki alapkamat alatt voltak: 20 százalékos hitelkamatot is el lehetett érni, amikor az alapkamat 25 százalék körül volt. Emellett sokat számított az a kedvezmény is, hogy az önkormányzatok eleve 80 százalékon kínálták a patikákat az értékbecsléshez képest. A patikavásárlás tervezett újabb állami támogatása egyébként éppen emiatt lehet visszás. Ugyanis a magyar állam az adófizetők pénzéből egyszer már támogatta a patikák megvételét a privatizáció során, és sok esetben a gyógyszerészek később eladták tulajdonrészüket más befektetőknek.

Tegyük hozzá, más konstrukcióval, mint állami garanciás hitellel, valószínűleg nem is lehetne végrehajtani a kormány tervét, hiszen a bankok nem adnának hiteleket a veszteséges szektorból érkező kérelmekre, vagy ha mégis, azt a patikák nem tudnák kitermelni.

Kiket érint?

A „visszavásárlási” kötelezettség minimum 600 gyógyszertárat érinthet a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége becslése szerint. Bár a szövetség nem nevesítette az érintett láncokat, a tagjaik mindenképpen érintettek lesznek.

©

A hálózatok tulajdonosai azonban nem minden esetben nagy szakmai befektetők, vannak közöttük gyógyszerészek, gyógyszerészcsaládok által létrehozott cégek is – mondta Korodi Karolina. A törvény emiatt sok esetben azokat a gyógyszerészeket sújtja, akiket elvileg meg akart védeni a pénzügyi befektetőktől. Hiszen, ha egy gyógyszerész elkezdett építkezni, és nyitott egy másik patikát, akkor a második tulajdonjogát neki is át kell ruháznia a gyógyszertárban dolgozó, úgynevezett személyi jogos gyógyszerészre (2014-ig 25 százalékot, 2017-ig pedig a többségi tulajdont).

A gyógyszerészek ráadásul megosztottak a patikák megvásárlását illetően, és vannak olyanok közöttük, akik nem is akarnak vásárolni. Nem akarják vállalni ugyanis a patika megvételének és vezetésének anyagi, illetve személyi felelősségét. A törvény viszont most gyakorlatilag kötelezi őket erre, másképp fogalmazva: milliókat kellene fizetniük, hogy megmaradjon a munkahelyük.

Mennyibe kerülne?

Az összeget, ami a patikák megvásárlásához kellene, nem nagyon lehet hasra ütéssel megmondani. A törvény előkészítésekor 2010-ben a szakminisztérium 20 milliárd forintra becsülte a kifizetendő összeget.

A Magyar Gyógyszerész Kamara tavaly azt mondta, legalább 15-20 milliárd forintos állam által garantált hitelcsomagra lenne szüksége a gyógyszerészeknek. Másképpen fogalmazva, közpénzzel kell beállni az új patikusréteg tulajdonszerzése mögé, és ha nem fizetnek, az adófizetőknek kell állniuk a cechet. A piacinál alacsonyabb kedvezményes hitelkamatokon elért veszteséget pedig feltehetően le kell majd nyelniük. A 15-20 milliárd lehet, hogy nem is lesz elég, a patikatulajdonosok szerint ugyanis 30-40 milliárdra is rúghat a teljes vételár, és még nem számoltak a szállítókkal szembeni tartozásokkal, ami szintén több tízmilliárd forintra rúg.

A nagy patikusháború

A kormány és a Magyar Gyógyszerész Kamara a gyógyszerészek tulajdonszerzésének segítésével és a 2010 óta elindított változtatásokkal lényegében a 2007-es patikaliberalizációval elindult piaci folyamatokat akarja visszafordítani. A liberalizáció eltörölte a patikaalapítás addigi szigorú korlátait (5 ezer lakosra juthatott egy, és legalább 250 méter kellett legyen közöttük), tulajdonképpen bárki bármelyik utcasarkon nyithatott egyet. Így szaporodni kezdtek a gyógyszertárak és megerősödtek a patikaláncok.

A liberalizáció már hatálybalépése előtt, 2006-ban kirobbantotta azt a ma is tartó patikusháborút, amelyben az egyik oldalon a liberalizáció és a külső befektetők ellen síkra szálló Magyar Gyógyszerész Kamara, a másikon a piacnyitást pártoló gyógyszerészek, illetve cégek állnak. A kamarai álláspont szerint jobb szolgáltatást eredményez, ha a gyógyszerész szakmának monopoljogot biztosít a törvény. Ez az úgynevezett „etikus patikus” álláspont, mely szerint a gyógyszertár nem piacgazdasági alapon szerveződik, hanem gyakorlatilag egy közegészségügyi szolgáltató, amely a betegek gyógyszerhez való hozzáférését segíti. Az „etikus patikusok” szerint a gyógyszerésznek kell lennie a tulajdonosnak, mert az ő  személye garantálja a megbízható szolgáltatást, és meg kell védeni a tőkeerős befektetőkkel szemben. A patikák között nem kell a verseny, és fontos, hogy a kisforgalmúak is megéljenek (ezért kellenek a törvényi korlátozások).

A hálózatos patikusok többségének tulajdonosa viszont nem gyógyszerész, hanem szakmai befektető, és álláspontjuk szerint a gyógyszer is egy termék, és a megbízhatóságra és a szolgáltatásra nem a patikus személye a garancia, hanem a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó szabályok betartása. A háború kezdettől fogva jelen volt a politikában is: a liberalizációt a Gyurcsány-kormány szabad demokrata minisztere, Molnár Lajos indította el, a Fidesz pedig az etikus modell mellett állt ki.

Így 2010-ben az Orbán-kormány megalakulásával a Magyar Gyógyszerész Kamara nyertes pozícióba került, és sorra születtek az „etikus” álláspontot támogató jogszabályok. 2011-től kizárólag olyan településen nyílhat új gyógyszertár, ahol eddig nem volt, és csak úgy, hogy abban a patikusnak legalább 51 százalékos tulajdona legyen. További szigorítás lett, hogy a már a piacon lévő patikaláncok nem bővülhetnek tovább, illetve a többségi tulajdon átadásának kötelezettsége 2017-ig, amit most Orbán Viktor szándékai szerint fel fognak gyorsítani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!