Az olasz miniszterelnök kihúzta a gyufát a németeknél. Mario Monti szerint a kormányoknak nagyobb önállóságot kell kapniuk a válságkezelésben a nemzeti parlamentekkel szemben. A dél-európai állam kormányfője hozzátette: ha az uniós kormányok csak a parlamenti döntéseket követnék, akkor nagyobb valószínűséggel esne szét Európa, mint integrálódna - írja a napi.hu a Der Spiegel-re hivatkozva. Az eurózóna felbomlása miatti aggályok nyomják felfelé az olasz állampapírhozamokat, illetve lefelé a németeket - emelte ki Monti -, enélkül a német adósság finanszírozása jóval többe kerülne az ország adófizetőinek.

A német politikusok nem maradtak adósak a válasszal. A kormánypárti CSU főtitkára, Alexander Dobrindt a demokrácia elleni támadásnak minősítette Monti kijelentéseit, a liberális eurószkeptikus Frank Schaeffle szerint pedig a német adófizetők terhére akarják megoldani Olaszország problémáit. Guido Westerwelle külügyminiszter is a nemzeti parlamentek szerepének fontossága mellett tört lándzsát, szerinte sem lehet vita tárgya az európai politika parlamenti kontrollja.

A helyzet megértéséhez hozzátartozik, hogy 2013-ban mindkét országban parlamenti választások lesznek, és már megindult a politikai helyezkedés a választók kegyeinek elnyeréséért. Monti eddig azt hangoztatta, hogy nem kíván indulni, bár az már most is világosan látszik, hogy reformcsomagja egyes elemeit nem tudja keresztülverni a parlamenti pártok ellenállása miatt. Németországban ugyanakkor a közvélemény jelentős részének egyre inkább elege van a déliek megsegítéséből, az eurózóna létének egymásra utaltságát pedig a német állampolgárok nem teljesen látják át.

Spanyolország életjelet adott magáról

Dél-Európa másik "betegéről", Spanyolországról ugyanakkor kisebb pozitív fejlemények láttak napvilágot. A spanyol ingatlanszektor, mely miatt az unió déli karéjának egyik legnagyobb gazdasága komoly mélyrepülésbe került, úgy tűnik, hogy túljutott a holtponton. Az egyik spanyol nagybank, a BBVA 40 százalékkal több ingatlant adott el az első félévben, mint a tavalyi év hasonló időszakában - írja a Világgazdaság Online. A spanyol bankoknak 80 milliárd eurót kell leírniuk az ingatlanjaik értékéből és az ingatlanhiteleikből, a leírások pedig elég mozgásteret biztosítanak a tárgyalópartnereknek arra, hogy megegyezzenek az árról. Így már egyre több szereplő jelentkezik, hogy beszállna a dél-európai állam ingatlanpiacára.