Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
Vértes András, a cég elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül "perspektívátlan vergődés" vár az országra. A GKI előrejelzése szerint az infláció idén 5,7, 2013-ban 4,7 százalék, míg az államháztartási hiány – uniós módszertan szerint – 2012-ben 2,9, jövőre pedig 3 százalék lehet – mondta az elnök. Vértes András szerint a kormány nem törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra, kifelé nyugtatóként, befelé pedig "mumusként" használja a nemzetközi szervezeteket.
A finanszírozási helyzet esetleges éles romlása kényszeríthet ki gyors megegyezést az EU-val és az IMF-fel, de 2013-ban még megállapodás esetén sem várható a gazdasági folyamatok érdemi javulása az ideihez képest. A nemzetközi helyzetről elmondta: egyfelől az Európai Központi Bank és az amerikai FED szinte korlátlan pénzöntő lépései, másfelől a várható IMF-megállapodás piaci beárazása nyomán forintban és devizában egyaránt a korábbinál sokkal előnyösebb és hosszabb távon is menedzselhetőnek látszó finanszírozási helyzet jött létre. Vértes András szerint ugyanakkor a második félévben a hazai recesszió elmélyülése várható, részben azért, mert a külső kereslet nem javul, a Mercedes bővülő tevékenysége pedig csak kissé tudja emelni az ipari exportot. A belföldi kereslet tovább lassul, de legfőképpen azért, mert az aszály miatt zuhan a mezőgazdasági termelés.
Az ipar bruttó termelése 2013-ban 2,5 százalékkal nő a GKI szerint. Az építőipar teljesítménye jövőre immár nyolcadik, a szolgáltató szféra hetedik éve csökken. A gazdaságpolitika által "lefagyasztott" pénzügyi szektor a gazdaság egészének fejlődését visszafogja.
A GDP 2013-as, 0,8 százalékos emelkedése Vértes András szerint szinte kizárólag a mezőgazdaságnak – alacsony idei bázisának – lesz az eredménye. Az államadósság a 2011 végi 80,8 százalék után 2012 végére a GDP 78-79 százaléka körül várható – mondta Vértes András, majd a költségvetési hiány kapcsán kifejtette: a jövő évi büdzsében a jelenlegi állapot szerint körülbelül 600 milliárd forintos lyuk van, és legalább 400 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéscsomagra van szükség.
Ezt sürgősen meg is kell tenni – hívta fel a figyelmet Vértes András, mert – emlékeztetett – az Európai Bizottság november elején publikálja következő prognózisát, de a belső előrejelző munka október 24-én már lezárul. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy 3 százalék felett lesz a magyar hiány, akkor újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
A GKI szerint a foglalkoztatás csak statisztikailag, a közmunkának köszönhetően bővül. A reálkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt – 3,5 százalékkal, a reáljövedelem 2,5 százalékkal, a fogyasztás 2 százalékkal csökken az idén – hangsúlyozta Vértes András. A pénzpiacok kapcsán rámutatott: a magyar kockázati felár továbbra is magas, s igen érzékenyen reagál a nemzetközi és hazai hírekre. Az a tény, hogy az alapkamat csökkentése a külső tagok szavazatával – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes vezetésének véleménye ellenére – született meg, tovább erodálja az MNB hitelességét.
A GKI előrejelzése szerint a jövő év végére a jegybanki alapkamat 6 százalékra, esetleg – nagyon jó nemzetközi körülmények között – 5,5 százalékra csökkenhet, az árfolyam éves átlaga pedig nagy ingadozás mellett 285 forint/euró körül alakulhat. A külső egyensúly a GKI prognózisa szerint 2013-ban is kedvező lesz, de a trend romló. A kivitel bővülése kissé meg fogja haladni a behozatalét (5, illetve 4,5 százalék), és az áruforgalmi egyenleg 7,7 milliárd euróra, a GDP 7 százalékáról 7,3 százalékára nő. A folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a tovább emelkedő jövedelem-kiáramlás miatt 0,5 milliárd euró passzívumra vált, aminek következtében a külső finanszírozási képesség – a kissé növekvő EU-támogatások ellenére – 3 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra, a GDP 2,4 százalékára csökken.
A beruházások 2013-ban kedvező esetben is csak stagnálnak. A 16 százalék közeli beruházási ráta messze elmarad a fejlett országok 20 százalék körüli rátájától, s példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Az uniós forrásokból származó kifizetések továbbra is lassúak, bár kissé gyorsulnak 2011 átlagához képest, de egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében ésszerűen el tudja költeni az ország.
A munkanélküliségi ráta 2013-ban is az ideihez hasonlóan 11,2 százalék körül lesz – ismertette a GKI elnöke. Úgy vélte, javulás esetleg 2013 végétől, a választási előkészületek jegyében várható.
