Szabó M. István
Szabó M. István

Azzal, hogy a bíróság szabálytalannak ítélte az állami mobilszolgáltató piacra lépését célzó frekvenciapályázatot, feltehetőleg az egész projektnek lőttek. Viszont nem csak a felperesek 32 milliárd forintját kell majd visszautalni, hanem további kártérítések is beúszhatnak a képbe.

Amatőr jogtechnikai hibák, nem működő kormányzati jogalkotási egyeztetés, egyértelmű, világos bírói ítélet. A negyedik mobilszolgáltató nem egy kis banánhéjon csúszott el, hanem kamikázeként beleszaladt egy kinyújtott kardba. Minden arra utal, hogy az NMHH-nál és a minisztériumoknál is tudtak arról, hogy rossz volt a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését célzó pályázati kiírás, mégis hagyták megjelenni. Szorított az idő? Figyelmetlenség? Nem lehet tudni.

Ahogy arról a múlt heti HVG is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék (FT) szeptember 17-én hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly augusztusban kiírt és idén januárban lefolytatott frekvenciaárverésének az eredményét. Ezzel lényegében megtiltotta a negyedik, állami mobilszolgáltató piaci megjelenését, hiszen a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank leánycége, az MFB Invest közös konzorciuma, a MPVI Mobil frekvencia híján nem tud hozzákezdeni a hálózat kiépítéséhez. A döntés pénzügyi konzekvenciái is az államnak fájhatnak a leginkább: érvényes aukció híján a mobilcégek részére nemcsak az önhibájukon kívül elbukott frekvenciacsomagok árát kell visszatéríteni, hanem további kártérítésre is jogosultak lehetnek.

Banánhéjkeringő

A frekvenciapályázat megsemmisítésének fő oka egy jogszabályi koherenciazavar volt, amit az NMHH-nál nem vettek észre. Az NMHH október 7-én hatályba léptetett két olyan, a pályázati eljárásra, a részt vevők körére és a frekvenciahasználatra vonatkozó rendeletet, melyeknek ugyanaz volt a címe, mint egy korábbi kormányrendeletnek (78/2006. (IV. 4.), valamint egy informatikai és hírközlési minisztériumi rendeletnek (35/2004 (XII. 28.), de a tartalmuk nem illeszkedett egymáshoz. Míg a 2004-es minisztériumi jogszabály kimondta: az aukció első fordulójában már a piacon működő szolgáltatók, illetve állami tulajdonban lévő vállalatok nem indulhatnak, az NMHH rendeletében ez utóbbi kitétel nem szerepelt.

©

A médiahatóság a rendeletük meghozatala előtt nem kezdeményezte a jogalkotónál a korábbi regulák érvénytelenítését: márpedig ha két azonos tárgyú jogszabály eltérő megállapításokat tartalmaz, akkor mindig a magasabb rendű az irányadó.

Az NMHH próbált arra hivatkozni, hogy időközben módosították a hírközlési tárgyú törvényeket, ami megítélésük szerint általános érvényű felhatalmazást adott a számukra, hogy a szabályozási területeiken rendeletet alkothassanak, amivel párhuzamosan minden hasonló tárgyban született jogszabály hatályon kívül helyeződik. A bíró azonban a per során felhívta a figyelmet arra, hogy egy jogszabály hatályon kívül helyezésnek az a módja, hogy az arra jogosult – amely jelen esetben nem az NMHH elnöke volt – megnevezi, konkrétan mely jogszabályi pontot helyezi hatályon kívül, és azt mikortól. Mivel ez nem így történt, a frekvenciaaukció idején a törvény szerint nem az NMHH, hanem a minisztériumi és kormányrendelet passzusai voltak érvényesek, így az állami cég ajánlatát az NMHH el sem fogadhatta volna, tehát borult az egész eljárás.

Kinek a sara?

Úgy tudjuk, az október 7-én kiadott NMHH-rendelet tervezete megjárta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) is, és információink szerint a jogszabályok kiadásának felügyeletével foglalkozó alkotmányjogi főosztályról éppen azt a jogszabályi ütközést jelezték, amit aztán a bíróság is kifogásolt. Tehát felfedték a hibát, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, illetve a Miniszterelnökségen mégsem kezdeményezték a koherenciazavar megszüntetését. Nem mellékesen pedig a KIM is hagyta, hogy a médiahatósági rendeletet kihirdessék. (A jogalkotási folyamatot körüllengő kapkodásra a legjobb példa, hogy bár végül 2012. január elsejével hatályon kívül helyezték az ominózus minisztériumi rendeletet, de a vonatkozó kormányrendelet csak fél évvel később jutott erre a sorsra.)

Arra, hogy az NMHH lehet mégis a ludas, az is utal, hogy a per során a médiahatóság nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a módosítások dokumentációját az előírásoknak megfelelően, az illetékes miniszter jóváhagyta. Sőt, azt sem tudták igazolni, hogy a tárcavezető mindezt látta – a másodfokú ítéletet kihirdető Mohay György bíró önmagában már ezt is jelentős szabálysértésként értékelte.

A döntés után az NMHH kiadott ugyan egy közleményt, hogy a bírósági döntéssel a fogyasztók jártak a legrosszabbul, de házon belül egyelőre leginkább a személyes felelősség megállapításával vannak elfoglalva. Bűnbakként két név merült fel: Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója, illetve Mátrai Gábor elnökhelyettes. Iparági forrásaink szerint különösen az utóbbi lehet a szerepre esélyes: a helyzet pikantériája, hogy a másodfokú bírósági döntést a hivatal részéről épp Mátrai magyarázta, azt állítva, hogy ők mindenben az uniós joggyakorlatnak megfelelően jártak el.

Fontolva haladás

Az MPVI Mobil talpra állítása a pertől függetlenül is döcögően haladt: a stratégia nem készült el időben, és a finanszírozási és a személyi kérdéseket sem sikerült időben és megnyugtatóan rendezni. A bíróság júliusi, elsőfokú döntését követően ugyan az MPVI-ből szivárogtattak olyan híreket, hogy rövidesen kiírják a hálózatfejlesztés meghívásos pályázatát és hogy előkészülnek az elnyert frekvenciacsomag birtokbavételére, de mindebből semmi sem lett.

Nonprofit roaming

A bíró az indoklásában aggályosnak nevezte azt is, hogy a három inkumbensnek (vagyis: a már piacon lévő szolgáltatóknak: Telenor, T-mobile, Vodafone) nonprofit alapon (értsd: saját bekerülési költségén) kellene biztosítania a belföldi roaming szolgáltatást a negyedik szolgáltató számára, mindaddig, amíg a saját hálózata meg nem épül. Ezt egyébként mindhárom szolgáltató elfogadta. Mohay György szerint azonban egy ilyen kötelezettséget legalább egy előzetes piacvizsgálattal alá kellett volna támasztani, hogy a piacnak valóban szüksége van egy negyedik szolgáltatóra. Bár korábban volt arra példa, hogy egy új piaci belépő részére a konkurensek hozzáférést biztosítottak a saját infrastruktúrájukhoz, azonban 1999-ben a Vodafone számára ezt piaci alapon tették. A Fővárosi Törvényszék indoklásából  több megkérdezett szakjogász szerint az is világosan kiolvasható, hogy ha lesz is következő kiírás, a belföldi roamingra önerőből nem képes új szereplőnek komoly anyagi kondíciókra van szüksége a pályázati részvételhez.

©

A bíróság szerint azért is kellett volna előzetes piacelemzést készíteni, hogy kiderüljön, az MPVI minimumáron hozzájuthat-e a frekvenciacsomaghoz. Vagy ha nincs verseny, akkor nem érvénytelen-e az ajánlattétel. Ez ezért érdekes, mert az állami konzorcium végül úgy nyert, hogy a másik két ajánlattevőt, a Digit és egy vietnami mobilcéget végül kizárták. (Korábban ugyanis a zárt borítékos ajánlattételt írta elő a szabályzat - ami egyértelműen a bevétel maximalizálásra utal.)

Hivatal kutyaszorítóban

A bírósági ítélet betű szerinti értelmezése szerint a hivatal köteles a versenyben elért eredményeket törölni. Új kiírásra se kötelezte a NMHH-t a bíróság: itt viszont az játszhat szerepet, hogy az államnak a frekvenciakiosztásból feltehetően minél gyorsabban bevételre lenne szüksége, a mobilpiaci szolgáltatók pedig bővítenék a kapacitásaikat a szabad frekvenciaterületeken.

A gyakorlatban nem kizárt az FT döntésének rugalmasabb értelmezése sem. Születhet például olyan jogszabály, amely a három piaci szereplő által elnyert frekvenciák ideiglenes engedélyezését teszi lehetővé. Hasonlóra - igaz, kevésbé súlyos konfliktus esetén - volt már példa néhány éve a magyar piacon.

Az áthidaló megoldással kapcsolatban az a legfőbb kérdés, hogy a Vodafone a jelenlegi helyzetben mit lép. A költségvetésbe már befolyt az a mintegy 32 milliárd forint, amit a piaci szolgáltatók fizettek be az elnyert frekvenciacsomagokért. Sőt, ezt a pénzt feltehetőleg már rég le is kötötték. (Az összeg nagy részét a Vodafone fizette, mivel ő licitált legjobban a legnagyobb csomagra.)

Ahhoz, hogy ezt ne kelljen visszafizetni, minden résztvevővel egyezségre kell jutni. A szektoradó, illetve a percenkénti két forintos különadó miatt a mobilszolgáltatókban mélyen van a tüske. Mint ahogy az egyik cég marketingvezetője fogalmazott:„nem biztos, hogy gyorsan be akarjuk majd adni a derekunkat”. Ám a három szolgáltató érdekei sem feltétlenül ugyanazok a helyzet megoldásával kapcsolatban.

A tenderen elnyert frekvenciacsomagok megtartása a Telenornak alig, a Magyar Telekomnak egyáltalán nem érdeke. Az előbbi a megvett „mobilugar” mintegy ötödén végzett valamiféle fejlesztést, a Magyar Telekom viszont még semmilyen beruházást nem végzett az új területein. Ebből adódóan a Telenor és a Magyar Telekom inkább arra hajlik - és ezt nem hivatalos, belső források is megerősítik -, hogy a pályáztatást kezdjék teljesen elölről: tehát mindhárom mobilcég indulhasson az állami konzorcium mellett a teljes frekvenciacsomagért.

Szakmailag egy új verseny lenne indokolt – mondta a múlt héten Chris Mattheissen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen, ami szerinte alkalmat adna arra, hogy a hatóság a működő mobilcégek frekvenciaigényeit helyesen vegye figyelembe. De Mattheissen egyúttal utalt arra is, hogy visszakérik a frekvenciákért fizetett 11 milliárd forintot.

A Vodafone tudomásunk szerint abban nem érdekelt, hogy „csak úgy” visszakapja a pénzét. Ha mégis ez lesz a megoldás, várhatóan kártérítési pert indít az elvégzett beruházások és az új területeken indított szolgáltatási volumen elvesztése miatt. Emellett az is kérdés, hogy az elnyert és „belakott” frekvenciák nélkül képes lesz-e az ügyfelei felé vállalt mobilinternetes szolgáltatási kötelezettségeknek megfelelni. Ezt a kártérítési pakkot egy iparági szakértő a hvg.hu kérésére „akár tízmilliárd forintot meghaladó értékűnek” árazta be.

A másodfokú ítélet kézhezvétele után a NMHH-nak 60 napja van, hogy felülvizsgálati kérelemmel forduljon a Legfelsőbb Bírósághoz. Ahogy a hatóságot például a Klubrádió-ügyből ismerjük, mindet meg fog tenni, hogy mentse a mundér becsületét. Kérdés, mit szólnak mindehhez a kormányzati illetékesek. Míg ugyanis tart a per, a negyedik mobilszolgáltató biztosan nem indulhat el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Androidos csúcstelefon 50-80 ezerrel olcsóbban: teszten a OnePlus 7T

Androidos csúcstelefon 50-80 ezerrel olcsóbban: teszten a OnePlus 7T

Tóta W.: A színház az új CEU

Tóta W.: A színház az új CEU

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Halálos baleset Szőllősgyörökön: árokba csapódott és felborult egy autó

Nem félünk a brexittől

Nem félünk a brexittől

Meggyanúsították az öt éve elhunyt Welsz Tamás egykori üzlettársát

Meggyanúsították az öt éve elhunyt Welsz Tamás egykori üzlettársát

Kedden kezdi árulni az Apple az új szuperszámítógépét, ami egy lakás árába kerül

Kedden kezdi árulni az Apple az új szuperszámítógépét, ami egy lakás árába kerül