Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magyar kormány IMF-ellenes médiakampányt indított, a hirdetésekről A Bors megkérdezte Iryna Ivaschenkót, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodájának vezetőjét is. Kérdéseikre, hogy mit szól a hirdetésekhez, illetve hogy befolyásolja-e a tárgyalásokat a magyar kormány lépése, Ivaschenko két szóban válaszolt: no comment, vagyis nincs kommentár.
Ismét kommunikációs kampányba kezdett a kormány, hogy szándékai szerint az IMF-tárgyalásokra készített állítólagos álláspontról tájékoztassa a lakosságot. A cél azonban a jelek szerint mégsem a tájékoztatás, inkább a lakosság ráhangolása egy esetleges IMF-megállapodás megkötésére vagy annak meghiúsulására. A kampányra kötött kommunikációs szerződésben még azt sem leplezte a kormány, hogy olyan kifejezések használatát várja el a kivitelezőtől, amelyekkel „az emberek könnyen tudnak azonosulni”.
Az egyáltalán nem világos, miért van szüksége a lakosságnak arra, hogy a kabinet a nemzetközi szervezetek ellen hangolja olyan szlogenekkel, mint „NEM” a családi támogatások csökkentésére, az ingatlanadóra, vagy az olyan kijelentésre, mely szerint „Nem engedünk az IMF-nek”. Egy hónapja ezzel az állásponttal van tele ugyanis a sajtó, így már csak az nem hallott róla, aki nem akart. Az viszont egyértelmű, hogy a kabinetnek, amely 2010-ben még kiebrudalta az IMF-et, komoly politikai tétje van annak, ha most hirtelen kiegyezik a "hárombetűs intézménnyel". De adott esetben igazolnia kell majd azt is, ha mégsem állapodik meg, és a lakosságnak meg kell fizetnie ennek árát az újabb megszorító csomagokkal. Más kérdés, hogy a mostani kampány 201 millió forintos cechjét az adófizetők állják.
