Korábban a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban érkezett ügy az Európai Bírósághoz - úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében -, így ez most már a második magyar válságadó, amelynek az uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálni fogja.

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetését írják elő, de abból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenységét lehet finanszírozni, mégpedig a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával, illetve a távközlési tevékenység végzéséhez kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggésben.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye álláspontja szerint a Magyarországon a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adó - például társasági adó -, illetve az említett igazgatási díj vethető ki, a kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.

Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke az 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0 százalék, az 500 millió és az 5 milliárd forint közötti részre 4,5 százalék, az 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.

Az Európai Bizottság az idén júniusban figyelmeztette hivatalosan Magyarországot a távközlési szektor 2010-ben hozott különadója, illetve a különleges kiskereskedelmi adók ügyében.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) néhány napja a Népszabadságnak azt mondták, hogy az Európai Unió idén várhatóan már nem dönt a telekomadóról. A tárca akkor kitartott amellett az álláspontja mellett, amely szerint a távközlési adó teljes mértékben összhangban van az uniós joggal, és ezt az álláspontját Magyarország részletesen kifejtette az ügyben indított brüsszeli piloteljárás keretében.

A Népszabadság felidézte, hogy legutóbb Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere fejtette ki a Haza és Haladás Alapítvány költségvetési tanulmányát ismertetve, hogy akár már az idén elmarasztalhatják Magyarországot a még 2010-ben bevezetett ágazati különadó miatt, ezzel 150-200 milliárd forintos lyukat ütve az adott évi büdzsén, merthogy a jogtalanul beszedett adót vissza kell fizetni.