A MasterCard bevezette az első olyan betéti kártyaprogramot, mely biometrikus azonosítást használ - közölte a nemzetközi kártyatársaság.
Az azonosítás beszédhang felismerés és ujjlenyomat minta alapján történik. A leendő kártyabirtokos a kártyaigénylésnél biztosítja ezeket az adatokat, amelyeket a plasztik a csipen tárol. A biometrikus azonosítás elsősorban olyan fizetési környezetben fontos, ahol gyakori a visszaélés, a bankkártya nem jogszerű használata, például az állami segélyek, nyugdíjak, juttatások elosztásakor.
Az első ilyen program a Dél-Afrikai Köztársaságban indult el, ahol az állami öregségi, rokkantsági nyugdíjakat valamint egyéb segélyeket ma már biometrikus betéti kártya segítségével osztják ki. A biometrikus azonosításnak akkor van szerepe, amikor a segély a bankkártyára kerül, ekkor kell ujjlenyomatot és hangmintát adnia a kártyabirtokosnak. A rendszer így biztosítja azt, hogy a pénz valóban ahhoz jusson el, akinek szánták.
A dél-afrikai kormány reméli, hogy az új kártyák jelentős segítséget nyújtanak majd a visszaélések és a jogosulatlan használat visszaszorításában.
Dél-Afrikában jelenleg alakítják át a szociális juttatások rendszerét. A MasterCard közlése szerint a program 2012. márciusi indulása óta több mint 3 millió dél-afrikai kapott biometrikus kártyát. Jövő márciusra pedig több mint 10 millió jogosult - a teljes lakosság mintegy egyötöde - kapja majd ilyen bankkártyára a segélyeket, juttatásokat.
A dél-afrikai országban eddig súlyos problémát jelentett, hogy a segélyeket más vette fel, így a teljes kifizetések több mint egynegyede került illetéktelenekhez. A MasterCard becslése szerint az új rendszer az állam veszteségét közel 50 százalékkal csökkentheti.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
