A jelentés szerint ugyan 2013-ra 2,9 százalékra mérséklődik Magyarország költségvetési hiánya, 2014-re azonban ismét 3,5 százalékot prognosztizál az Európai Bizottság.

A jelentés szerint a magyar gazdaságot lassú kilábalás jellemzi majd jövőre gyenge növekedési kilátásokkal, melyek okozója részben a politikai környezet bizonytalansága. Másrészt a torzító hatású járulékok és a pénzügyi szektorra kivetett különösen magas adó.

Az EB nem rejti véka alá, hogy a tavalyi 1,6 százalékos GDP bővülés után recesszió van Magyarországon, melynek fő oka a belső kereslet drasztikus visszaesése. Az agrárágazat életét a szöveg szerint az aszály nyomán jelentősen visszaesett terméscsökkenés keserítette meg. Idén és jövőre is várhatóan tovább csökkennek az ország export mutatói. Utóbbit egyedül az autóipar új létesítményei enyhítik valamelyest.

A hazai össztermék jövőre az előrejelzés szerint 0,25 százalékkal bővül, míg 2014-ben is mindössze 1,25 százalékkal emelkedik majd. A munkaerő piaci kilátások enyhe javulást mutatnak, amely mögött főként a közmunkaprogram által foglalkoztatottak számának növekedése áll. A munkanélküliek száma várhatóan nem változik jelentősen a következő években.

Az EB várakozásai szerint továbbra is magas marad az infláció, 2013-ban jóval az MNB 3 százalékos célja fölött, míg egy évvel később is csak a megengedett maximum környékén maradva.

Az uniós végrehajtó testület szerint a magyar kormány és az EB hiány prognózisa közti különbség fő oka, hogy az utóbbi a büdzsé bevételi oldalán jóval konzervatívabban jósol, fél százalékkal alacsonyabb GDP-vel számolva. Emellett Brüsszel jóval kevésbé bizakodó az új adóbevételek alakulását illetően is. Harmadszor attól tartanak, hogy a tömegközlekedési, oktatási és egészségügyi szektorokban véghezvitt reformok nyomán kevesebb megtakarítást érhet el a magyar kormány, mint amivel Orbánék számolnak.

Természetesen az elakadt EU/IMF-hiteltárgyalások lehetséges hatásaival sem számolhat azok bizonytalan kimenetele okán az EB, melyre a szöveg egyértelműen utal is.

Ami a 2014-es előrejelzést illeti, az EB szerint az államadósság törlesztés növekvő költségei, illetve a pedagógus életpálya modell jövőre halasztott bevezetésével járó bérköltség növekedés a 3,5 százalékos hiány prognózis fő okozói. Ezeket a lassú gazdasági kilábalás és a strukturális reformok jótékony hatásai is csak részben fogják tudni ellensúlyozni az őszi jelentés szerint.

Az őszi előrejelzést Olli Rehn pénzügyi biztos szerdán egy órától ismerteti Brüsszelben. A hvg.hu folyamatosan frissülő cikkben követi az eseményeket.