Az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az EU egészében egyszerre történik meg. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal, és segítségét ajánlja egy olyan javaslat kidolgozásához, ami előmozdítja az államháztartási célok teljesülését, de anélkül, hogy rontja a magyar tőkepiac versenyképességét.

A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következménye lehet, az értékpapír tranzakciók várható elvándorlása, ami miatt a remélt adóbevételek jelentősen elmaradhatnak a tervezettől. A piaci szereplők alacsonyabb aktivitása miatt nem csak a tervezett tranzakciós adó lenne kisebb, de csökkenne a társasági adó mértéke, a TB, az SZJA, és a banki különadó mértéke is, így az intézkedés visszafelé sülne el.

A magyar tőkepiac marginalizálódásával, az állampapírok aukciója is kedvezőtlen hatásokkal szembesülhet, ami az államháztartás finanszírozását nehezítheti meg. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlása a nemzetgazdaság tőkeerejének csökkenését eredményezheti, minek következtében romlana az ország belső finanszírozási képessége. A kis- és középvállalkozások tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, ami visszahatna a reálgazdaságra, a gazdasági növekedést visszafogva.

A BÉT és a BSzSz nemzetközi példákkal is alátámasztja álláspontját. Svédországban 1984-ben vezették be a tranzakciós adót részvényekre, majd 1989-ben kiterjesztették állampapírokra is. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, ezért a befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, és nagymértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei. Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka eltűnt. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A negatív hatások miatt az adónemet 1991-ben eltörölték.  

A magyar piacon jelenlévő nagyszámú külföldi befektető jelentős része régióban gondolkodik, így számukra egy OTP/MOL befektetés megvalósulhat egy cseh vagy lengyel bankban is, a magyar állampapír pedig cseh, lengyel, de akár román, bolgár vagy török állampapírral is helyettesíthető. A hazai magánbefektetőknek sem nagy ügy az internet segítségével számlát nyitni egy külföldi bankfiókban - figyelmeztet közleményében a BÉT.