Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az EU egészében egyszerre történik meg. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal, és segítségét ajánlja egy olyan javaslat kidolgozásához, ami előmozdítja az államháztartási célok teljesülését, de anélkül, hogy rontja a magyar tőkepiac versenyképességét.
A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következménye lehet, az értékpapír tranzakciók várható elvándorlása, ami miatt a remélt adóbevételek jelentősen elmaradhatnak a tervezettől. A piaci szereplők alacsonyabb aktivitása miatt nem csak a tervezett tranzakciós adó lenne kisebb, de csökkenne a társasági adó mértéke, a TB, az SZJA, és a banki különadó mértéke is, így az intézkedés visszafelé sülne el.
A magyar tőkepiac marginalizálódásával, az állampapírok aukciója is kedvezőtlen hatásokkal szembesülhet, ami az államháztartás finanszírozását nehezítheti meg. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlása a nemzetgazdaság tőkeerejének csökkenését eredményezheti, minek következtében romlana az ország belső finanszírozási képessége. A kis- és középvállalkozások tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, ami visszahatna a reálgazdaságra, a gazdasági növekedést visszafogva.
A BÉT és a BSzSz nemzetközi példákkal is alátámasztja álláspontját. Svédországban 1984-ben vezették be a tranzakciós adót részvényekre, majd 1989-ben kiterjesztették állampapírokra is. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, ezért a befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, és nagymértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei. Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka eltűnt. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A negatív hatások miatt az adónemet 1991-ben eltörölték.
A magyar piacon jelenlévő nagyszámú külföldi befektető jelentős része régióban gondolkodik, így számukra egy OTP/MOL befektetés megvalósulhat egy cseh vagy lengyel bankban is, a magyar állampapír pedig cseh, lengyel, de akár román, bolgár vagy török állampapírral is helyettesíthető. A hazai magánbefektetőknek sem nagy ügy az internet segítségével számlát nyitni egy külföldi bankfiókban - figyelmeztet közleményében a BÉT.
