Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Nem indíthatna vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal a távhő szektorban tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához kötődő ügyekben, ha a parlamet elfogadja a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által a múlt hét végén benyújtott törvénycsomag vonatkozó paragrafusát.
A módosítás a távhőtörvény 78. paragrafusát érinti, és úgy hangzik, hogy a jövőben nem kell a GVH-tól véleményt kérnie a távhőszolgáltatási engedélyesnek az őt érintő tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához. Az indoklás mindehhez annyit fűz, hogy a versenyhivatali véleménynek sem a teljesítése, sem a megszegése nem jár jogkövetkezménnyel, így „a tapasztalatok alapján hatályon kívül helyezése indokolt”. Az MSZP-s Józsa István és Kovács Tibor e tárgyban benyújtott módosítója ugyanakkor ara figyelmeztet, hogy a miniszter valódi indok nélkül vonna el jogosítványt a versenyhivataltól.
Egy korábban a GVH-ban dolgozó versenyjogi szakember még ennél is tovább megy: szerinte ezzel a kormány a Nemzeti Kerekasztal által kidolgozott rendszerváltó törvényekbe rúgna bele, melyek tartalmazták, hogy gazdaság működésének alapelve a verseny alapú piacgazdaság. A verseny tisztaságát pedig szektorsemleges módon a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi.
A kifogásolt rész csak a távhőtörvény füstje?
MTI / Honéczy Barnabás
A versenyjogi szakértő szerint ezzel a kormány részterületekre szabdalja az eddig egységesen, szektorsemlegesen használt versenyjogot. „Formálisan a GVH ugyan továbbra is meglehetősen autonóm szervezet, de ilyen kivételteremtés már média-, és az agrárügyekben is megtörtént. Márpedig a versenyjogot az egész gazdaságra nézve egységesen kellene kezelni, különben nincs értelme a versenyszabályozásnak” – mondta a forrás. Hozzátette: ezt 1990-ben, a rendszerváltó törvények közt is rögzítették.
A versenyt szerinte nyilvánvalóan erodálja, ha egy mindenkire egyaránt érvényes szabály alól kivételek születnek, és szerinte nem elégséges érv a módosításra, amikor a távhőszektor speciális jellegére hivatkoznak.
Az ügyben aktivizálódott ellenzéki képviselők arra szeretnének választ kapni, hogy a minisztériumi javaslat hogyan kapcsolható össze azzal a kormányzati szándékkal, mely „meg kívánja oldani a távhőszolgáltatók – épp a kormány által előidézett – esetleges ellehetetlenüléséből fakadó kedvezőtlen helyzetet” és hogy ebben a kérdésben miért tekinti a minisztérium kockázati tényezőnek a GVH-t.
Az NFM az egyes energetikai törvények módosításáról szóló, az indoklással együtt 76 oldalas törvénymódosító csomag a legtöbb paragrafuson módosít az eddigi törvényen. A parlamentben az általános vitára váró pakkhoz eddig összesen 17 módosító javaslatot nyújtottak be, ezek többsége a bányászattal kapcsolatos, illetve a módosítás miatt előálló különböző engedélyezési anomáliát érint, de előkerült a karbon-kvóta bevételek hasznosításának kérdése is.
