CERN-adatközpont: aligha rúghatnak labdába a magyar cégek

Lélegzetelállító tempóban zajlik az év legnagyobb informatikai beruházásaként emlegetett nagy biztonságú adatközpont (CERN@Wigner projekt) megvalósítása. A parlament május 21-én döntött az építkezéshez szükséges bruttó 8,5 milliárd forintos forrásról, és egy nappal később a kivitelező munkagépei már fel is vonultak a csillebérci területre. Közbeszerzési eljárásoknál ez azért is figyelemre méltó sebesség, mivel rendelkezésre álló forrás nélkül a költségvetési intézmények még pályázatot sem szoktak kiírni. Igaz, maga a projekt is rendkívüli, hiszen a svájci székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) – amely leginkább a világ legnagyobb részecskegyorsítójáról, a Nagy Hadronütköztetőről ismert – Budapestre helyezett fő adatközpontjáról van szó. A CERN tenderén több mint egy tucat jelentkezőt maga mögé utasítva nyert márciusban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek az év végére kell elkészülnie az agyközponttal.

Tudományos körökben jelentősnek értékelik a csillebérci beruházást, hiszen itt történik majd a hadronütköztetőből beérkező óriási adattömeg feldolgozása, rendszerezése, tárolása. Ebből dolgoznak a hierarchikusan felépülő rendszer kisebb adatfeldolgozó központjai, végső soron megalapozva a kutatói kérdésekre adható válaszokat. Egyúttal valóságos információs szupersztráda épül ki Budapest és a svájci központ között, másodpercenként 100 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetéssel. A központ „elősegíti a magyar k+f intézmények és a kutatók szorosabb integrációját a CERN tevékenységébe, informatikai szempontból pedig az óriási adattömeg feldolgozásához szükséges új módszereket, technológiákat ismerhetnek meg és alkalmazhatnak a szakemberek” – foglalta össze Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, egyben a CERN Nemzeti Bizottság elnöke a HVG-nek az előnyöket.

Az agyközponttal újabb európai kutatási nagyberuházás közreműködőjévé válik Magyarország – bár a CERN@Wigner nem olyan nagyszabású projekt, mint amilyen a 90 milliárd forintosra belőtt, ám elbukott debreceni neutronkutató központ lett volna. A szintén elnyert szegedi szuperlézer-fejlesztő projekt pedig aggodalmaskodást váltott ki: Kolber István független képviselő – a Gyurcsány-kormány regionális fejlesztési minisztere – attól tart, hogy a 2015 végéig megvalósítandó lézerprojekt a halogatás áldozata lesz. „Ebből a nagyberuházásból nem nagyon lesz megvalósítás, a körmünkre égett” – utalt arra, hogy Magyarország még nem nyújtotta be Brüsszelnek a támogatási igényét. Ez augusztusban várható – válaszolta a képviselő azonnali kérdésére Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, hozzátéve, a 63,6 milliárd forint költségű program az előkészítő szakaszban van.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Adatközpontjának látványterve. Szupersztráda-végállomás

HVG

Kevésbé lelkes olvasatban az összesen közel 50 milliárd forintos CERN-beruházás lényegében egy óriási szerverterem, amelyhez a magyar fél épületet és néhány tucat informatikust ad majd. A korábbi közlések szerint 100-200 ezer számítógépet helyeznek el benne, de a rendszer üzemeltetését a CERN végzi, és a 40 milliárd forintra becsült informatikai beszerzéseket is a svájci szervezet finanszírozza. Maga választja ki a beszállítókat is. Aligha rúghatnak labdába magyarországi kisvállalatok, a pályázati feltételek alapján esélyesebbek Európa informatikai óriásai. Olyan céget keresnek ugyanis, amelyik például az előző évben másfél milliárd forintnyi eszközszállítást tud igazolni, vagy tavaly legalább 400 terabyte-nyi adatbázist kezelt. Összehasonlításul: a magyar adóhivatal teljes adatforgalma alig több mint harmadennyi.

A feltételek az európai nukleáris kutatási szervezet 22 tagországa közül a nagyobbaknak kedveznek. Ennek megvan a maga logikája: az a törekvés, hogy minden ország a hozzájárulási kvótájával arányosan kapjon részt a CERN kínálta üzleti lehetőségekből. Magyarország alig egyszázalékos részesedésének megfelelően kapcsolódhat be a programokba. Pedig akadnak alkalmas magyarországi szállítók, amelyek, ha mód lenne rá, klaszterekbe tömörülve teljesíthetnék a feltételeket – jelezte a HVG-nek Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, miképpen válhatna rugalmasabbá a CERN beszerzési politikája.

Az viszont már biztos, hogy az adatközpont-beruházás részét jelentő épületátalakítást magyarországi vállalkozás végezheti. Mégpedig a Persecutor Vagyonvédelmi Kft., amely az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont meghívásos villámtenderén nettó 6 milliárd forintos árajánlattal nyerte el a fővállalkozói megbízást. A Persecutor feladata a tervezés és a teljes kivitelezés, a KFKI területén végzi a speciális igényeknek megfelelő épületátalakítást, oldja meg például a szünetmentes áramellátást. Az 1993-ban alapított vagyonvédelmi céget a piacon Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter egykori biztonsági érdekeltségeivel hozzák kapcsolatba, bár ennek a cégnyilvántartásban nincs nyoma. E szerint egyedüli tulajdonosa Csere András, és egy időben vezető tisztségviselője volt Incze Zsolt, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja.

A Persecutor mindenesetre az adatközpont-megbízással fennállásának legnagyobb árbevételét hozhatja össze, jócskán megfejelve a tavalyi 1,7 milliárdos, illetve a csúcsnak számító 2010-es év 3,5 milliárd forintos forgalmát. Igaz, nem a teljes összeg landol nála, mivel 30 százalék erejéig alvállalkozókat is igénybe vesz, kilétüket azonban Csere András nem fedte fel a HVG-nek. „Nemzetközi beszállítóink, együttműködési tapasztalataink és eddigi referenciáink” – jelölte meg a tulajdonos-ügyvezető a HVG-nek, mi segítette a céget a győzelemhez, amely 2007 után bevételei nagyobb részét számítógépterem-kivitelezésből és -üzemeltetésből szerezte. Csere a Wigner-projekthez kapcsolódóan a világ adatközpontpiacán meghatározó németországi Rittal GmbH stratégiai partnerségét emelte ki.

A 8,5 milliárd forint forrást a kormány a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból kanyarítja ki, amiről manapság ritkán tapasztalt egyetértésben döntött az Országgyűlés. Mindössze 14 képviselő szavazott az idei költségvetés adatközpont-finanszírozó módosítása ellen. A szocialista Szekeres Imre pedig azt vetette fel a parlamenti vitában, hogy az innovációs alap nem beruházásokra, hanem alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatásokra szolgál, ezért az összeg visszapótlását kérte. Különös tekintettel arra, hogy a cégek innovációs járulékából összeadódó alap állami támogatását az Orbán-kormány az elmúlt két évben fokozatosan leépítette, 2013-ban már egy fillér szubvenciót sem tervez e célra.

VITÉZ F. IBOLYA