Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ha ismerne ilyet, akár esőtáncot is kész lenne járni az amerikai mezőgazdasági miniszter, hogy megnyissa az égi csatornákat. Tom Vilsack maga beszélt erről a minap, miután Barack Obama elnököt tájékoztatta az irányítása alatt álló ágazat gondjairól. Volt miről beszámolnia: az USA területének több mint felén, 29 állam 1300 megyéjében az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb aszálya pusztít, és a helyzet napról napra rosszabb. A múlt héten a kukorica alig 31 százaléka volt kitűnő vagy jó állapotban az egy héttel korábbi 40 százalékkal szemben, és a szójaföldek is szomorú képet mutatnak. A fő termőterületeken ugyanis már jó ideje hőség uralkodik, eső pedig április óta alig esett.
Traktor egy égő oklahomai mezőn
AP
A washingtoni mezőgazdasági minisztérium így a hónap közepén kénytelen volt módosítani prognózisán. Kukoricából az őszi betakarításkor már csak 328 millió tonnára számítanak, míg a júniusi előrejelzés még közel 376 millióról szólt, és csaknem öt százalékkal csökkentek az eredetileg 87 millió tonnás szójakilátások is. Az árak viszont emelkednek, méghozzá gyorsan: a kukorica a chicagói árutőzsde adatai szerint június vége óta 30 százalékkal, decemberi szállításra pedig amerikai lapjelentések szerint ennél is jobban – egyetlen hónap alatt több mint 40 százalékkal – drágult. A búzánál is hasonló arányú, míg a szójánál 17 százalékos volt az árnövekedés.
Márpedig az amerikai aszály az egész gabona-világpiacra hatással van. Az USA adja a szemes termények nemzetközi forgalmának harmadát, ezen belül a kukoricaexport több mint felét, és búzából, valamint szójából is a legnagyobb szállító. Vagyis újabb élelmezési válság fenyegethet, olyan, amilyet az utóbbi öt évben kétszer is átélt a világ. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 75 millióval, más adatok szerint 160 millióval nőtt a tartósan éhezők száma, amikor 2007–2008-ban – ugyancsak a szárazság és a kőolaj drágulása miatt – emelkedtek az élelmiszerárak, három évvel később pedig az okozott gondokat, hogy Oroszország, mivel a termés alulmúlta a várakozásokat, leállította gabonakivitelét.
Mára több termény ára is megközelítette az akkori szintet, vagyis újra élelmiszer-drágulás, ennek következtében pedig – főként a feltörekvő országokban – az infláció növekedése várható. A Financial Times brit üzleti napilap által idézett elemzők azonban egyelőre nem tartanak attól, hogy a mostani helyzet újabb „arab tavaszhoz” – a több közel-keleti országban is a kormány megdöntését eredményező tüntetéssorozathoz – vagy éhséglázadásokhoz vezet. Véleményüket arra alapozzák, hogy a búza ára még a korábbi csúcsok alatt van, rizsből pedig kifejezetten bőséges a kínálat.
Súlyosbítja viszont a helyzetet, hogy a vártnál kisebb lesz a gabonatermés Oroszországban is, ahol az aszály mellett áradások is pusztítottak, és másfél millió hektáron – a teljes vetésterület három százalékán – megsemmisült a vetés. Így a szakminisztérium ott is visszavett várakozásaiból: az eredetileg a tavalyi termésnek megfelelő, 94 millió tonnát meghaladó prognózist két lépcsőben 80-85 milliósra csökkentette. A belső igények kielégítése azonban nincs veszélyben, sőt arra számítanak, hogy 16-18 millió tonnányi gabona kivitelre is marad. Ez mindenesetre 3-5 millió tonnával kevesebb annál, amennyit az exporttilalom tavaly július elsejei feloldása óta idén márciusig külföldre szállítottak.
Hasonló a helyzet a világ hatodik legnagyobb búzaszállítójának számító Kazahsztánban is. A gabonatermést 14 millió tonnára becsülik, ami alig több mint fele a tavalyi rekordnak, és alulmúlja az utóbbi kilenc év átlagát is, bár a tartalékok lehetővé teszik, hogy az ország – várhatóan tízmillió tonnával – a világpiac tíz legnagyobb búzaexportőre között maradjon. Mintegy öt százalékkal kisebb lesz a reméltnél az ukrajnai gabonatermés is. Indiában pedig késik a monszun, kevés a csapadék, márpedig a hatalmas ázsiai országnak, amely az adott év eredményétől függően hol a gabonaexportőrök, hol az -importőrök táborába tartozik, meghatározó befolyása van a világpiaci árakra.
A FAO és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös éves jelentése eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a XXI. század második évtizedében az elsőhöz képest 10–30 százalékkal drágul majd a gabona. Az emelkedést főként a magas olajárak okozzák, ezek ugyanis nemcsak az agrárköltségeket növelik, hanem ösztönzik a bioüzemanyag-termelést is, amelyhez így egyre több mezőgazdasági terményt használnak fel – az előrejelzés szerint 2021-re már ez az iparág dolgozza majd fel például a cukornád több mint harmadát és a növényi olajok 16 százalékát.
POÓR CSABA
