A tavalyi év sztárja volt a forint a devizapiacon. Legalábbis több kimutatás erre világít rá: a kelet-európai valuták közül a lengyel zloty és a magyar forint erősödött a legtöbbet az amerikai dollárhoz képest, szám szerint 11 százalékot. A magyar forint, mondhatni, nem vett tudomást az euróövezet gyengülő gazdasági teljesítményéről, sem a hazai finanszírozással – tárgyalunk-e vagy sem a Nemzetközi Valutaalappal – kapcsolatos kérdésekről, mivel a befektetőket "csapatostul" vonzották főleg a magyarországi és a lengyelországi magasabb kamatszintek.

A sztárdeviza ugyanakkor a tavalyi év utolsó hónapjában igencsak gyengélkedett. A magyar fizetőeszköz december közepén az addigi 280-as szintről újfent elindult a lélektaninak tekintett 300 forintos euróárfolyam felé, és december 27-én beállította féléves mélypontját is – akkor 295 forintot kellett adni egy euróért a bankközi devizapiacon. Ez az új év első napjaiban sem változott sokat.

A hazai fizetőeszköz gyatra teljesítménye több ok miatt is kilóg a sorból. Egyrészt az amerikai "költségvetési szakadék" elkerülése szinte szárnyakat adott a tőzsdéknek, a pozitív nemzetközi hangulatnak – és a továbbra is meglévő amerikai és európai pénzbőség – pedig inkább a forint erősödésének, semmint gyengülésének irányába kellett volna hatnia. A régiós devizák – melyekkel a forint általában együtt szokott mozogni – erősödni is tudtak, míg az euróval szemben a forint decemberben 4 százalékot esett, addig a zloty 4, a korona 0,3 százalékot erősödött. A forint gyengülését így elsősorban hazai folyamatok okozhatták.

Több dolog összesűrűsödött az év végére

Alapvetően azt kell látnunk, ahogy egyre jobban közeledik a jegybanki vezetőváltás, úgy egyre több a találgatás, hogy az új vezetés mennyiben változtatna a jegybank gazdaságélénkítő eszköztárán – mondta a hvg.hu-nak Szántó András, az Equilor lakossági üzletágának vezetője. Szántó szerint egyre több jel mutat abba az irányba, hogy új fontossági sorrendet határoznak meg, amelyben az államadósság-csökkentés is szerepet kap. Elképzelhető, hogy további monetáris lazítást vagy a jegybanki devizatartalékok egy részének felhasználását akarják elérni. Az Equilor lakossági üzletágvezetője szerint a tartalékokkal kapcsolatos hírek nem tettek jót a forintnak, mivel minél nagyobb a devizatartalék, annál könnyebb megvédeni a forintot, és az ezzel ellentétes irányú értesülések gyengítik a magyar fizetőeszközt.

A tavalyi év végén hullámvasutazott a forint - egyelőre úgy tűnik, csak átmeneti jelleggel

Túry Gergely

A forint megingását emellett az alacsonyabb magyar hozamszint és az év végi csekély kereskedés is elősegítette. Szántó András szerint január első hetének vége felé már látszik, hogy újra visszatértek a kereskedők a piacokra, és hazánk relatíve még mindig magas kamatot fizet a többi feltörekvő piachoz képest, így a forint is visszapattant egy egyensúlyi, az euróval szembeni 290-es szint közelébe. Az Equilor lakossági üzletágának vezetője szerint a nagy kérdés azonban az, hogy a márciusi jegybankelnök-váltáshoz közeledve mennyi új információ lát napvilágot a kormányzat Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó terveivel kapcsolatban.

Nem érhetett minket váratlanul a gyengülés

A Raiffeisen vezető elemzője szerint nem váratlan a forintromlás. Török Zoltán elmondta, hogy az őszi erős forint a magas kockázatvállalási hajlandóságnak és egyéb külső tényezőknek volt köszönhető, de ez csak az év végéig tartott, ők már kora ősszel 295 forintos decemberi euróárfolyamot prognosztizáltak.

Török úgy vélte, hogy elsősorban a kamatszintcsökkenés miatt gyengül a magyar eszközök tőkevonzó képessége, de nagy kockázatokat rejt a monetáris politika jövőbeni alakulása is az új jegybankelnök keze alatt. A devizatartalék lehetséges felhasználását firtató kérdésünkre az elemző úgy nyilatkozott, hogy nem gondolja, hogy a jegybank márciustól elvtelen politikát folytatna. A rossz gazdasági teljesítményről elmondta, hogy annak minimális hatása van a magyar fizetőeszközre, hiszen a régió többi országában sem rózsásak a gazdasági kilátások, ez mégsem rontja a lengyel vagy a cseh fizetőeszközt sem (Csehországban is recesszió van). Az elemző távolabbi várakozásai szerint nyárra 295 forintos euró várható, év végére pedig újra erősödik a forint, 290-es szinten válthatunk majd eurót.

A további alapkamat-csökkentés várható, ez is gyengíti a forintot

Misik Sándor, a Solar Capital portfólió-kezelője szerint két főbb okkal magyarázható a forint gyenge szereplése. Az egyik technikai kérdésre vezethető vissza, miszerint a külföldi piaci szereplők, mint például az amerikai befektetési bankok, szeretik kiosztani az év végi bónuszokat és zárni pozícióikat a magyar papírok értékesítésével, vagyis forintjuk euróra váltásával. Misik emlékeztetett rá, hogy ez 2011-ben is így történt, csak akkor erre még ráerősített az ország leminősítése is (most a Fitch épp stabilra változtatta besorolásunkat), akkor 310 forintot is elkértek egy euróért. Általában 250-300 millió eurós napi forgalom jellemző a forinttal szemben a bankközi piacon, de idén december végén többször is ezt jócskán meghaladó értékben cserélt gazdát az euró.

A Solar Capital portfólió-kezelője is úgy véli, a forint gyengélkedésének fundamentális oka a márciusi jegybanki vezetőcsere körüli bizonytalanságra vezethető vissza, pontosabban a piaci szereplők várható gazdaságélénkítő monetáris politikától való félelmére. A Solar Capital portfólió-elemzője szerint a jegybankelnök személyétől függetlenül további alapkamat-csökkentés várható, ami forintgyengüléssel párosulhat.

Tavasszal újra 300 forint lehet az euró

Arra a kérdésre, hogy vajon mekkora forintgyengüléssel számolhatunk, ha a kormányzat jegybankkal kapcsolatos terveinek egy része valóra válik, Szántó András úgy válaszolt, hogy amennyiben a nemzetközi hangulat romlása egybeesik a jegybanki tartalékokkal kapcsolatos félelmek felerősödésével, akkor ismét 300 fölé kerülhet az euró.

Az árfolyam alakulásában az új magyar jegybankelnök személye körüli események mellett más ok is közrejátszik. Az amerikai pénzügyi szakadék kapcsán kialakult borúsabb befektetői hangulat (a költségvetési szakadék problémáját csak a szőnyeg alá söpörték a döntéshozók két hónapra, a piacok viszont rövid távon ezt díjazták) miatt márciusra Török Zoltán is 300 forint körüli szintre várja az eurót. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a piac most egy enyhébb optimizmusból egy enyhébb pesszimizmusba csap át.