Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Kúria nem vállalta annak kimondását, hogy a devizahitelesek javára döntsön az OTP ellenében; a legmagasabb fórum ehelyett az Európai Bírósághoz fordul iránymutatásért.
Az azenpenzem.hu portál friss bejegyzése szerint a Kúria a felelősség vállalása helyett, de némi hezitálás után továbbpasszolta Brüsszelbe a labdát abban a perben, mely precedenst termethet a devizahitelesek a hitelt nyújtó pénzintézeteik elleni ügyekben. Korábban a Szegedi Ítélőtábla Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben elfogadhatatlannak minősítette, hogy a devizahitelnél eltérő árfolyamot alkalmazott az OTP folyósításkor és törlesztésnél. Ennek, a bank által indított felülvizsgálati eljárása került ma a Kúria elé.
A döntés, mely szerint a Kúria az Európai Bíróságtól kér iránymutatást, a pénzügyi portál szerint az óriási tét miatt nem meglepő. Pláne, hogy időközben kiderült: a mai döntésnek nem csak e pert, hanem több, időközben jogerőre emelkedett, de egymástól eltérően értelmezhető jogi döntést is figyelembe kell vennie.
Úgy látszik, arra senki nem mer idehaza vállalkozni - írja a honlap, hogy a magyar devizahitelesek és a hazai bankrendszer helyzetét alapvetően meghatározó döntést meghozza.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Megváltozhatott az ukrán elnök álláspontja Trump és Putyin alaszkai találkozója előtt.
Az amerikai elnök szerint ez „Washington felszabadításának napja”.