Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa óta lényegében folyamatos számlatartozása van a Magyar Alumínium Zrt-nek (Mal), ezért az E.On áramkereskedő cége a december 31-én lejárt szerződését nem hosszabbította meg. A Mal Zrt. január 1 óta a hálózatot működtető másik E.On tagvállalat, az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt-nek a „vérét szívja”. Egész pontosan, a saját hálózati veszteségének kiegyenlítésére a szabadpiacon vásárolt áramát fogyasztja. De ez az állapot is csak 30 napig, a hónap végéig fenntartható, mert az érvényes villamos energia törvény (vet) alapján utána a fogyasztónak nem adhat több villamos energiát.
Az elosztó-hálózati cég vezetője, Mező Csaba szerdán délután, a hvg.hu kérdésére azt mondta: ha a Mal nem lép, január 21-ével elkezdik kiértesíteni a céghez kötődő illetékes hatóságokat arról, hogy a helyzet rendezése nélkül a céget februárban már nem tudják ellátni.
A Mal most is a katasztrófa következményeit nyögi
MTI / Nagy Lajos
Az áramfüggő üzem számára egy ilyen hálózatról történő lekapcsolás lényegében a teljes leállásával lenne egyenértékű. Ez azonban nem csak a cég mintegy hatezer dolgozóját érintené, hanem Ajkát is, mivel a város fűtését is a Mal biztosítja. Az áramellátási problémát az energetikai szolgáltató már több kormányzati szervnek és a fejlesztési miniszternek is jelezte, de a tájékoztatáson túl egyelőre csak addig jutottak, hogy az E.On is a helyzet rendezésében érdekelt.
| Becsült értéke: 20 milliárd forint |
Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után állami felügyelet alá került, kormánybiztos felügyelte a gyár működésének minden területét. A szoros állami kontroll 2011. július elsején véget ért, de a gyár azóta is komoly likviditási nehézségekkel küzd. Tavaly a KPMG vagyonértékelése több mint 20 milliárd forintra becsülte a Mal-t, de a céget az iszapömléssel közvetlenül összefüggésbe hozhatóan 3,5 milliárd forint költség terhelte, az üzemzavar miatt 2,5 milliárd forintos plusz kiadása keletkezett, további 3 milliárdot bankok vontak ki a finanszírozásból, és másfél milliárdos adóssága a Bakonyi Erőmű felé is keletkezett. Ehhez társul most a 3 milliárd forintos áramszámlatartozás. A Mal tulajdonosai épp a helyzet kezelhetőbbé tétele miatt közel egy éve felajánlották az államnak a cég 50 százalékát ezer forint jelképes öszegért, de megállapodás nem született. |
A Mal számára jelent némi védelmet, hogy december közepén lényegében állami csődvédelem alá került, és így (többek között) energiaellátási szempontból országos jelentőségűnek tekintendő. De ha nincs új áramkereskedői szerződése, akkor a törvény szerint 30 napnál tovább nem vételezhet a hálózatból áramot. Ezt fel lehetne oldani azzal, ha a tetemes tartozása ellenére a mintegy 70 hazai áramkereskedő cég valamelyikével beszállítói szerződést köt, de a rizikót, hogy a Mal másnak sem fizet, még az állami tulajdonú MVM áramkereskedő cége sem valószínű, hogy bevállalhatja.
Hasonló kutyaszorítóba tavaly nyáron egyszer már került a Mal Zrt.– akkor, amikor a Bakonyi Erőmű tíznapos fizetési haladékot adott arra, hogy a timföld gyártásához nyújtott gőzszolgáltatás biztosítása utáni, közel másfél milliárd forintos számlatartozását kiegyenlítése. Akkor a kormány - amely akkor deklarálta, hogy „számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése” - végül talált megoldást. A krízist végül így is csak októberben sikerült teljesen lezárni azzal, hogy a kormány az MVM-mel megvetette az egész erőművet.
