Nagyon komoly sikere ez a kormánynak - fejtette ki Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár kiemelte: az állam a több mint 42 milliárd forintból 2018-ig főként a bánya rekultivációját és az ott dolgozók átképzését támogatja majd.
Hegmanné Nemes Sára emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió (EU) a versenyképtelen bányák bezárásával kapcsolatban támogatási engedélyezési eljárást indított el, a magyar kormány pedig 2010-ben úgy döntött, hogy márkushegyi bányát ilyen engedély birtokában - az előző kormány döntésével ellentétben - nem zárja be, hanem 2014-ig egy támogatási rendszerrel életben tartja. Hozzáfűzte, hogy a Vértesi Erőmű nem zár be: 2014 után, amikor már a márkushegyi bánya nem szállít szenet az erőműnek, hanem biomassza erőművé alakul át, akkor legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a bánya a térség legnagyobb foglalkoztatója, kiemelten fontos annak sorsa. Hozzáfűzte: a márkushegyi bánya Magyarország egyetlen, még működő mélyművelésű bányája. A képviselő kifejtette: 2010-ben veszélybe került a márkushegyi bánya, mert a Vértesi Erőmű korábban megkötött "kétes áramvásárlási szerződései miatt" a cég egy közel 40 milliárd forintos követelésállománnyal nézett szembe; ettől csődvédelemmel megszabadították az erőművet. A "szénfillér" további igénybe vételével kiszámítható és tervezhető a bánya további sorsa - mondta Czunyiné Bertalan Judit.
Az uniós döntés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a 800 munkavállaló 2014-ig biztosan tud dolgozni a bányában, illetve 2018-ig átképzésben vehet részt, és biztos munkahelyre számíthat. Hozzáfűzte: beszállítókkal együtt jóval több család sorsát rendezi a döntés. Czunyiné Bertalan Judit szólt arról is, hogy - mivel a bányászokat megillető korkedvezményes nyugdíj átmeneti bányászjáradék néven megmarad - így 25 év vagy 5000 műszak után a jelenleg a mélyművelésű bányában dolgozók jelentős része igénybe fogja tudni venni ezt az ellátást 2014-ig vagy 2018-ig.
Brüsszel rábólintott a támogatásra
Az Európai Bizottság (EB) tegnap jelentette be, hogy jóváhagyta a magyar állam 42,247 milliárd forintos hozzájárulását a versenyképtelennek ítélt márkushegyi szénbánya bezárásának költségeihez. A brüsszeli testület szerint az állami támogatás nem ellentétes az unió versenyjogi előírásaival, mert a termelés támogatása idővel csökken, a magyar hatóságok pedig kötelezettséget vállaltak, hogy a bánya bezárásának társadalmi és környezeti következményeit mérsékelni fogják.
2014 után is tovább működhet a Vértesi Erőmű
Túry Gergely
"Ezek az intézkedések megkönnyítik majd azt a folyamatot, amely a bánya 2014 végéig történő, elkerülhetetlen bezárásához vezet, segítséget nyújt azoknak, akiknek szenvedést okoz ez a fájdalmas átalakulás, valamint mérséklik a szénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatását" - idézte az Európai Bizottság közleménye Joaquín Almuniát, a testület versenypolitikáért felelős tagját.
A bizottság azt is ismertetette, hogy a márkushegyi bányát a Vértesi Erőmű üzemelteti, az ott kitermelt szenet pedig fűtési és áramtermelési célokra használják. A bizottság közleménye egyértelműen kijelentette, hogy a márkushegyi bányában a szénbányászat 2014 végén befejeződik.
Az EB arra is kitért, hogy a Magyarország által számára megküldött bányabezárási terv szerint - a tanács által meghatározott feltételeknek megfelelően - az állam idővel fokozatosan csökkentené a termelési költségek fedezésére nyújtott állami támogatást, valamint olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mérséklik a bányászat környezetre gyakorolt hatásait.
Nem éppen fenntartható az átállás
Ha az erőmű kazánjait alakítják át biomassza befogadására, akkor az nem a fenntarthatóság és modern működés irányába mutat - mondta el Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó projektvezetője. Perger szerint a tűzifa eltüzelése egyáltalán nem jó megoldás, mivel alacsony hatásfokú tüzelőanyaggal váltják fel a szenet.
A legfőbb probléma azonban az, hogy az erőmű már eddig is rengeteg pénzébe került a magyar adófizetőknek az elmúlt két évtizedben, így ha lebontanánk az egy munkahely megmentésére eső költségeket, akkor igen magas szám jönne ki. Az átalakítás örömteli, hogy végre kezdenek valamit a bányával és az erőművel, ám az erőmű nem valószínű, hogy a biomasszára történő átállás után önfenntartóvá válik, a fogyasztóknak kellene valamilyen formában megfizetni a veszteségeket - fejtette ki az Energiaklub munkatársa.
Már évek óta be akarták zárni
A fogyasztói számlákon megjelenő 0,19 Ft/kWh nagyságú díjelem (“szénfillér”) révén befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők kötelesek befizetni a Mavir Zrt. elkülönített számlájára. Az évek során felhalmozódott több mint 42 milliárdnyi forintot - ezt a támogatást egy EU-rendelet tette lehetővé, mely korlátozza a kifizethető összegek mértékét és a támogatás időtávját is - a mindenkori kormányok különítették el a bánya bezárásának kezelésére, a szénbányászati szerkezetátalakításra, a szénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatásának mérséklésére. A mostani uniós rábólintással a támogatásért cserébe a bányát 2014 végéig be kell zárni.
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábban már többször is be szerette volna zárni azerősen veszteséges Vértesi Erőművet. A társaság 2007-ben 3,3 milliárd, 2008-ban 6,6 milliárd, 2009-ben 3,4 milliárd, 2010-ben pedig 11 milliárd forint veszteséget termelt. Az erőmű ugyanakkor 2009 előtt olyan áramkereskedelmi ügyleteket kötött Kapolyi László volt MSZP-s képviselő, nagyvállalkozó System Consulting nevű cégével, amelyek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel, amit saját erejéből nem volt képes megfizetni. Kapolyi cége akkor megvásárolta volna a Vértesi Erőművet, és leendő tulajdonosként 25 megawattnyi áramot rendelt az erőműtől. A Vértesi Erőműnek ugyanakkor nem volt ekkore kapacitása, így kereskedőktől is kénytelen volt áramot letkötni, több tíz milliárd forint értékben (az erőmű saját tőkéje 10 milliárd forint volt). A System Consulting ugyanakkor 2008 végén elállt a megrendeléstől, pénzügyi gondokra hivatkozva. A helyzet csődeljáráshoz, majd egy sikeres csődegyezséghez vezetett, ami az MVM szerint konszolidálta az erőmű működését. A dolgozói létszám időközben 2100-ről 1500 főre csökkent.
A 2010-es kormányváltás előtti "interregnumban" úgy döntött az MVM, hogy az erőműnek szént biztosító márkushegyi bányában a 2010-es év végén leáll a termelés, az erőmű azonban a felhalmozott szénkészletek, illetve biomassza eltüzelésével tovább üzemelhet, legkésőbb három évig. Magyarország utolsó mélyművelésű bányáját ugyanakkor mégsem zárták be, 2010-ben olyan kormánydöntés született, hogy a bányában nem áll le a termelés, és ezzel együtt 2014 végéig biztosított marad Oroszlány és Bokod távhőellátása.
