A döntés megfelelt az előzetes piaci várakozásnak, bár több elemző arra is számított, hogy szünteltetik a kamatcsökkentést a jelentős forintgyengülés miatt. Mint ismert hétfőn az euró ára a 300 forintos határ fölé ugrott, de már múlt héten is 295-300 között mozgott. A gyenge árfolyamban valószínűleg szerepet játszottak azok az értesülések, melyek szerint Matolcsy György lehet az új jegybankelnök Simor András után, akinek március 1-jén lesz az utolsó munkanapja a jegybankban. Igaz, Orbán Viktor az utolsó pillanatban is okozhat még meglepetést (a várakozások szerint a február eleji kihelyezett Fidesz-KDNP-frakcióülésen jelenti be jelöltjét).

Megállás nélkül vágnak

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács tavaly augusztus óta megállás nélkül csökkenti az alapkamatot. Akkor még 7 százalékon állt az alapkamat, és már fokozatosan 5,5 százalékra csökkent. Az augusztustól decemberig tartott öt kamatdöntő ülés mindegyikén negyed százalékpontos, 25 bázispontos kamatcsökkentésről határozott a testület.

A monetáris tanács kormánypárt által jelölt, sokak szerint a kormány kívánalmainak engedelmeskedő négy külső tagja a testület kamatmeghatározó ülésein rendre leszavazza a jegybankelnököt és két helyettesét. Mind az öt alkalommal 4:3 szavazati aránnyal a külső tagok: Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Koczinszky György voksolt a kamatvágásra az MNB vezetőivel szemben, akik a kamattartás mellett érveltek.

Jönnek a figyelmeztetések

Így a jelenlegi vágás már sorozatban a hatodik, dacára a gyenülő forintárfolyamnak és a középtávú inflációs kilátásoknak. A további kamatvágás veszélyeire hétfőn a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztetett. Mint írták, az állam és a magánszektor devizakitettsége továbbra is jelentős, így a további gyors kamatvágás instabilitást eredményezhet, ha jelentős árfolyamgyengüléssel jár. Emellett az infláció is csak azért lesz idén a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelében, mert a kormány 10 százalékos árcsökkentésre kényszerítette az energiaszolgáltatókat.

Simor András egy külföldi hírügynökségeknek adott interjúban is hangot adott aggályának, miszerint csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segített Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. A csökkentések nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célkitűzését - mondta. "Az a tény, hogy a forint nem omlott össze, még nem jelenti azt, hogy a monetáris politika a megfelelő lépéseket tette meg" - fejtette ki véleményét az MNB hamarosan távozó elnöke.

A túllendülés veszélyére egyébként az utóbbi időben egyre több elemző figyelmeztet. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy a piacnak egy kamatszint alatt a magyar befektetési eszközök túl keveset fognak fizetni ahhoz képest, amennyire kockázatosnak tart minket. Ez hirtelen eladási hullámot válthat ki, ebből hirtelen forintgyengülés lehet, és a kamatcsökkentéseket gyors és jelentős kamatemelés követheti, hogy stabilizálja a piacot.