szerző:
hvg.hu

A sorozatban ötödik jegybanki kamatvágással erősödött az esélye, hogy túllendülünk azon a ponton, ahonnan ismét hirtelen kamatemelés következhet. A külföldi elemzők ingatják a fejüket, és úgy látják Magyarország már megint nem azt csinálja, amit kellene.

Sorozatban az ötödik 25 bázispontos kamatvágást hajtotta végre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, így a jegybanki alapkamat az augusztusi 7 százalékról 5,75 százalékra csökkent. Az elemzőket azonban aggodalommal tölti el a monetáris tanács lépése, és attól tartanak, hogy a monetáris tanács túl messzire megy a kamatcsökkentésben – figyelmeztet a Financial Times egy blogbejegyzésben.

A túllendülés veszélyére egyébként múlt héten már az OTP Alapkezelő is felhívta a figyelmet. Az egyik veszély ebben az, hogy a kamatcsökkentést hirtelen emelés követheti, ha lejtőre kerül a forint. Különösen aggasztó a helyzet az elmúlt napok tükrében, ugyanis a forint jelentős gyengülésnek indult hétfőn, és kedden délelőtt 290 fölé ugrott az euróval szemben, pedig hétfőn a kereskedés kezdetén még 284 alatt volt az árfolyam.

Matolcsy gazdaságpolitikája „nyugtalanító, helytelen és sikertelen”

A kamatvágást, mint az elmúlt hónapokban minden alkalommal, szűk többséggel szavazta meg a monetáris tanács, vagyis a testület kormánypárt által kinevezett, külső tagjai valószínűleg leszavazták Simor Andrást és két alelnökét, a monetáris tanács belső tagjait. Ezt valószínűsítik a külföldi elemzők is. A monetáris tanácsot a külső tagok tartják befolyásuk alatt, akik nem számolnak a kockázatokkal – kommentálta a Beyondbricsnek a lépést Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy vezetője.

A szakértő egyébként úgy vélekedett, a probléma Magyarországgal ugyanaz mint mindig: magas adósságunkkal meglovagoljuk a pozitív piaci hangulatot anélkül, hogy fenntartható strukturális reformokat hajtanánk végre.

A Beyondbrics megemlíti Orbán Viktor felsőoktatási hátraarcát is, melynek során azt ígérte, nem lesznek keretszámok, ugyanakkor azt nem lehet tudni, honnan lesz erre forrás. A bejegyzés szerint a Matolcsy György által végrehajtott gazdaságpolitikai lépések „nem egyszerűen unortodoxak, hanem nyugtalanítóak, helytelenek és sikertelenek”. Ennek egyik bizonyítéka például az, hogy a beruházások 2009 óta csökkennek.

A váltás a legnagyobb kockázat

A piacot most leginkább az kezdi aggasztani, hogy jövő márciustól kit ültet a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, miután lejár Simor András megbizatása, valamint az, hogy milyen monetáris politikát folytat majd az új vezető. Csaknem biztosan a kormány által várt irányváltás jön a jegybankban, a kabinet ugyanis számos unortodox intézkedést vár el Simor utódjától. Matolcsy György a napokban úgy fogalmazott, hogy stratégiai szövetséget kell építeni a  kormány és a jegybank új vezetése között.  

Valószínű, hogy több változtatás is lesz a monetáris politikában az új vezetés alatt, és az is valószínű, hogy azok nem lesznek jók a bankszektornak – utalt a kiszivárgott tervekre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Annyi biztos, a jövő év is izgalmas lesz – tette hozzá.

Mint a hvg.hu elsőként beszámolt róla, a kormány tervei között például szerepel a bankok MNB-nél tartott pénzállományának szűkítése, valamint a kötelező tartalék utáni kamatfizetés megszűntetése. (Előbbi egyébként szinte minden monetáris politikához értő szakember szerint értelmetlen lépés)

Folytatódhat a vágás

Azt már látjuk, hogy forintgyengülés nem akasztja meg a monetáris tanács által elindított kamatcsökkentési ciklust, vagyis a tanács tagjai elkötelezettek a kamatvágás iránt. Ezért a szakértő szerint tovább folytatódhat a vágás, és a következő időszakban már az inflációs kilátások is lehetőséget adnak majd erre. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis kedden a korábbi 5 százalékról 3,5 százalékra csökkentette a 2013-as inflációs várakozását.

Az előrejelzés csökkentésének fő mozgatója a kormány jövőre tervezett 10 százalékos energiaár-csökkentése. Az elemzők ugyanakkor azt jelezték, hogy a kiadott előrejelzés alullövi a prognózisaikat, a Raiffeisen például 3,5-4 százalékos, az Erste Bank elemzői pedig 4,4 százalékos inflációt várnak jövőre. Jegyezzük, meg egyelőre a kormány szerint is 5,2 százalék körül fog alakulni a pénzromlás üteme.

Forintgyengülésre készülnek

A Raiffeisen elemzője egyébként arra számít, hogy egy jelentős forintgyengülés megállíthatja a kamatvágást. Ha viszont ez nem következik be, az első negyedév végére akár 5 százalékra is csökkenhet az alapkamat. Török Zoltán egyébként valószínűnek tart egy komolyabb forintgyengülést, és hasonlóan vélekedett Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is. Mint mondta, jelenleg arra számítanak, hogy a 285-ös szint felett és alatti 3-5 százalékos sávban mozoghat a forint a következő időszakban, de akár egy jelentősebb forintgyengülés is elképzelhető. Ez egyelőre nem a legvalószínűbb, de érdemi valószínűségű forgatókönyv az Erste szakértője szerint.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bécs belvárosában tényleg vége lehet az Airbnb-nek

Bécs belvárosában tényleg vége lehet az Airbnb-nek

A fél világ bedőlt egy görög tudósnak, a botrány már elérte a Barbie-kat is

A fél világ bedőlt egy görög tudósnak, a botrány már elérte a Barbie-kat is

Minden utas rémálma valósult meg egy amerikai repülőgépen

Minden utas rémálma valósult meg egy amerikai repülőgépen

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

Ma 85 éves Sophia Loren, és nem tud leállni a filmezéssel

Ma 85 éves Sophia Loren, és nem tud leállni a filmezéssel

Bod Péter Ákos: Az Orbán-rendszer a látszat ellenére nem stabil

Bod Péter Ákos: Az Orbán-rendszer a látszat ellenére nem stabil