"Nézzen csak át a kerítésen, van ott még hely“ – mondja Frank Klein, a Mercedes Benz Magyarország Kft ügyvezetője, és a láthatár felé mutat. A fehér ég előtt puszta szemmel ki sem vehető a Daimler-gyár hólepte területének vége: 441 hektárnyi, 1000 futballpályának megfelelő földtelek tartozik a konszernhez – területét tekintve az egész világon ez a legnagyobb Daimler-üzem. Igaz, hogy a teljes területből ma még csak 250 000 négyzetméter van beépítve: a gyárterület puszta nagysága azonban már önmagában is érzékelteti, hogy a német konszern a növekedés szándékával jött Magyarországra.

Ha minden terv szerint megy, hamarosan itt, a puszta közepén fog lüktetni a magyar autóipar szíve. A konszern több mint egymilliárd eurót invesztált a projektbe. Miután fél éven át félszáz helyszínen, egyebek között Romániában, Lengyelországban és Németországban kerestek megfelelő helyet, a stuttgartiak 2008-ban a délkelet-magyarországi város mellett döntöttek.

CLA: az új reménység

A gyártás 2012 márciusában indult meg. Azóta minden két percben egy-egy új autó gördül le a szalagról – naponta 350, évente 100 ezer. Eddig a B-osztályt gyártották itt Rastattal együttműködve. Néhány napja azonban már van egy modell, amely kizárólag Magyarországon készül: a CLA, amely kompakt kategóriában a konszern nagy reménysége az idei, 2013-as évre. A gyártás beindítására Orbán Viktor miniszterelnök és Dieter Zetsche, a konszern elnök-vezérigazgatója is megjelent.

„Rastattban nehezebben tudtuk volna ilyen mértékben bővíteni a kapacitást. Itt nulláról indulhattunk a tervezéssel, mindent optimálisan szervezhettünk meg“ – mondja Frank Klein. A zöldmezős beruházással így a konszern egyik legkorszerűbb gyára épülhetett fel. Kecskeméten található egyebek között a Daimler egyetlen Németországon kívüli sajtolóüzeme. A gyár ma már 3000 embert foglalkoztat, mégpedig egy olyan vidéken, ahol az iparnak hagyományosan nem jutott sok szerep.

Hogyan lehet szakképzett munkaerőt csábítani a pusztába? „Erre egyáltalán nincs szükségünk. Az itt dolgozók javarésze a régióból érkezik. A szakképzettséget mi adjuk meg nekik a helyszínen“ – mondja Klein. Már három évvel a gyár megnyitása előtt nekiláttak a gigászi feladatnak: hogy több ezer magyar alkalmazottjukat felkészítsék a prémiumkategóriás autógyár követelményeire.

A konszern erre a célra 3000 négyzetméteres oktatóközpontot bérelt ki a kecskeméti székhelytől néhány kilométerre, és 2,2 millió eurót invesztált a létesítménybe. Itt képezték ki az új gyár első dolgozóit, „a gyártás gerincét“, ahogy Klein nevezi őket. Az alapképzés után négy hetet a rastatti gyárban töltöttek, ahol német kollégáiktól tanultak. „Nem engedhetünk meg hibát magunknak. Minden egyes járműnek, ami Kecskeméten készül, az első naptól fogva ugyanazoknak a minőségi követelményeknek kell megfelelnie, mint egy Rastattból kigördülő Mercedesnek“ – mondja az igazgató. A német szaktudást 300 „expat“, háromszáz Németországból delegált kolléga adja át a magyaroknak.

Német őssejt

A felnőttképzés mellett egy még fontosabb feladatot is el kell látnia az oktatóközpontnak: ez lehet az őssejtje a német mintára történő szakmunkásképzésnek. A magyar kormány 2011 szeptemberében ennek megfelelően módosította a szakképzési törvényt. Daimlerék így most maguk választhatják ki, szerződtethetik és javadalmaztathatják kecskeméti tanoncaikat. „Ez szó szerint történelmi lépés volt itt“ – mondja Klein. A duális szakképzési rendszer a német gazdaság sikermodelljévé vált, s Daimlerék azt szeretnék, ha a Kecskeméten bevezetett duális szakképzés az egész magyar gazdaságban elterjedne. Ehhez azonban más vállalatoknak is csatlakozniuk kellene a kezdeményezéshez – egyelőre pedig túl nagy az ellenállás.

A német konszern saját gyárában már jelentős mértékig átalakította a szakképzést: egy év alatt öt német mintájú szakma képzése kapott zöld utat, s közülük ma már négyet oktatnak Kecskeméten. Az emiatt magyarra fordított német szakképzési szabályok több száz iratrendezőt töltenek meg. A magyar tanoncokat nyolc oktató, négy német és négy magyar szakember gondozza.

Az intézmény gépein és munkapadjai mellett ma 64 tanonc tanul, s az új évfolyammal már száznál is többen lesznek. Egyelőre azonban meglehetősen mérsékelt a visszhang: egy képzési helyre négy pályázó jut, míg Németországban tizennyolc. „Magyarországon egyelőre még nincs olyan jó híre a duális szakképzésnek, mint Németországban“ – mondja Klein. Daimlerék iskolai akciókkal és külön „girls day“-jel igyekeznek változtatni ezen. A célcsoport Németországgal összehasonlítva nagyon fiatal: Magyarországon csak nyolcadik osztályig tart a tankötelezettség, a pályázók zöme 14 éves.

A kormány támogatja az erőfeszítéseket: a magyar állam minden tanonc képzéséhez 440 000 forinttal járul hozzá évente. Ez az alapösszeg szakmai profiltól függően a többszörösére emelkedhet. Egy szerszámkészítő szakmunkás képzéséhez akár 883 000 forint támogatást is kaphat a konszern évente.

"Ha nem akar nálunk dolgozni, akkor valamit rosszul csinálunk"

A német vállalat a diplomásképzésben is új utakat akar járni. A Kecskeméti Főiskola Gépipari Karán 11 diák tanulhat duális tanulmányi rendszerben. A 11 helyre 212-en jelentkeztek. Ezt a rendszert tavaly Daimlerék vezették be elsőként Magyarországon, s a duális stúdium résztvevőit nem kötelezik arra, hogy diploma után is a konszernnél maradjanak. „Ha valamelyik diákunk tanulmányai végeztével nem akar a Daimlernek dolgozni, akkor mi valamit rosszul csináltunk“ – vallja Klein.

A fejlesztési osztály a győri Audi-gyárhoz képest Kecskeméten ma még jóval kisebb: 20 mérnök dolgozik azon, hogy a műszaki előirányzatok beépüljenek a termékekbe. Egyelőre nincs is önálló fejlesztési részleg. „Hosszabb távon elképzelhető, hogy kisebb fejlesztési projektekhez itt Kecskeméten is felépüljön egy külön részleg, de erre pillanatnyilag nem léteznek konkrét tervek“ - mondja az igazgató.

Annál ígéretesebbek a kilátások, ami a gyártást illeti: a CLA-t a konszern egyik nagy reménységeként tartják számon. „Büszkék vagyunk, hogy ilyen nagy értékű, főleg pedig lenyűgöző autót készíthetünk“ – mondja Klein. Ha a főpróba sikerül, hamarosan további modellek következhetnek. A gyártás bővítéséhez már most is bőven van hely.

Lukas Bay két héten át a hvg.hu vendégújságírója volt a Goethe Intézet "Nahaufnahme" csereprogramjának keretében. A projekt során német szerkesztők cserélnek szerkesztőséget más európai országok újságíróival. A hvg.hu munkatársa, Lukács Andrea 2012 novemberében töltött három hetet a Handelsblatt Online szerkesztőségében. További információkért kattintson a linkre: www.goethe.de/nahaufnahme.