A fehér karosszérialemez első ránézésre hibátlannak tűnik. De Fábián Richárd gyakorlott szemmel rögtön észrevesz rajta egy apró horpadást. Richárd 16 éves, tavaly ősszel kezdődött a gyakorlati képzése a Mercedes kecskeméti gyárában. 2014 nyarán járműkarosszéria-karbantartó és felületbevonóként végezhet, és a Mercedes jó eséllyel átveheti. Richárd a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola és Szakiskola kilencedik osztályába jár. Ez egyike annak a két helyi iskolának, amely együtt dolgozik a Mercedesszel.

Az oktatóközpontban a karosszéria-ellenőrzés csak az egyik állomás a sok közül. Maga a centrum nem direkt a gyárban van, hanem jó tíz kilométerrel arrébb, egy ipari parkban, Kecskeméttől délnyugatra. Itt nemcsak annak a 34 szakiskolásnak folyik a képzése, akik néhány év múlva gépjármű mechatronikusként vagy karosszéria-karbantartóként dolgozhatnak tovább a Mercedesnél, hanem itt tanítják be az újonnan felvett felnőtt szakmunkásokat és a mérnököket is. Jelen pillanatban olyan gyorsan bővül a gyár, hogy kéthetente 70 új dolgozó érkezik, az év végére a cég reményei szerint már háromezer körül alakulhat a dolgozói létszám.

Három kilencedikes tanonc a Mercedes kecskeméti tanműhelyében

Kottra Kata

A több száz négyzetméteres csarnok tele van diákokkal és felnőttekkel, akik különböző munkaállomásokon előadásokat hallgatnak, szerelnek, csiszolnak, esztergálnak. Egy zárt festőkamrában két szakiskolás épp egy fémbakot fúj le kékre, amin majd a motor összeszerelését gyakorolhatják a diákok. A falra egy nagyméretű fehér leporellót ragasztottak. Ezen próbálgatják, hogyan kell beállítani a festékszóró pisztolyt úgy, hogy a kék réteg ne legyen se túl vastag, se túl vékony. „Hagyni kell, hadd kísérletezzenek. Ez a filozófiánk. Learning by doing”, magyarázza Mevlüt Sezen oktató. A 35 éves Sezen a Mercedes sindelfingeni gyárából jött Kecskemétre, mint oly sokan a kollegái közül. Magyarul még nem tud, a tanoncok viszont nemigen beszélnek németül, így mindig egy német és egy magyar szaktanár dolgozik velük. Sezen szülei németországi török bevándorlók, ő maga 15 évesen kezdett a Mercedesnél, éppúgy, mint Fábián Richárd tavaly. Vagyis tanoncként. "Én is ennél a vállalatnál nőttem fel, ezért a képzés a szívügyem", mondja Sezen. Úgy érzi, hogy a török kulturális háttér segít a számára eligazodni Magyarországon. "Kicsit hasonlít a két nép mentalitása" - mondta.

A Mercedes kecskeméti megjelenésének szerepe van abban, hogy Magyarországon a gazdaságpolitika az úgynevezett duális szakképzés meghonosítása mellett döntött. A rendszer Németországból származik, és azért hívják duálisnak, mert a szakiskolások nemcsak elméleti, hanem gyakorlati készségeket is elsajátítanak. A gyakorlati képzés nem tanműhelyben, hanem egy igazi hús-vér cégnél folyik. Németországban ez úgy zajlik, hogy a diákok először egy céggel kötnek képzési szerződést, a vállalat fizeti őket a képzés ideje alatt. A cég az, amely egy adott szakiskolával együttműködést létesít, így iskolát keresniük a tanulóknak már nem kell. Magyarországon mindez épp fordítva van: nálunk iskolába felvételiznek először a diákok. Igaz, a döntésüknél az is szerepet játszhat, hogy az iskola melyik céggel kooperál, a vállalatoknak pedig van beleszólása a diákok kiválasztásába.

A Mercedes tavaly például 90 diákot hívott meg az oktatási központba felvételizni. „Egyebek mellett kockát kellett összeraknunk különböző alkatrészekből és egy prototípust hajtogatnunk”, mesélte Baranyi Péter, aki 15 éves és a szintén kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskolába jár. Péter egy jakabszállási tanyán lakik, ért a bicikliszereléshez és más kisebb javításokat is el tud a ház körül végezni. A Mercedesnél a felvételinél előny, ha valaki ilyen gyakorlatias készségekkel érkezik. A kecskeméti gyárba tavaly összesen 33 fiút és egy lányt vettek fel. Ősszel indul a második évfolyam.

Belà, nem Béla

A kecskeméti oktatóközpont vezetőjének a neve első blikkre magyarosnak tűnhet. Fehér betűkkel „Fabio Belà” van az ingére hímezve. De a „Belà” nem „Béla”, magyarázza a 44 éves férfi, akinek az apja olasz, és az első vendégmunkások között volt, akik megjelentek a Daimler Stuttgart közeli gyárában a hatvanas években. "Apám ott ismerkedett meg anyámmal, aki viszont tősgyökeres sváb”, meséli Fabio Belà. Jót nevet azon a feltételezésen, hogy a neve Béla, csak valaki rosszul hímezte az ékezetet az ingére. "A Mercedesnél természetesen ezekre a részletekre is ügyelnek" - mondja.

Fábián Richárd karosszéria karbantratónak tanul

Kottra Kata

Fabio Belànak szerepe volt abban, hogy a szakképzés területén a duális képzés kapott hangsúlyt. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a kormány és a ipari kamarák képviselőivel egyeztetve az új autóipari szakirányokat kidolgozta. A Mercedes képzési felelőse büszkén idézi fel, amikor a tárgyalások lezárultával Orbán Viktorral is koccinthatott a parlament díszes vadásztermében. A győri Audi vagy az esztergomi Suzuki az új képzési tartalmak kidolgozásában nem vettek részt, Belà szerint azért, mert már kicsit beletörődhettek a magyarországi keretfeltételekbe.

A Mercedesnél viszont a kezdettől fogva hatalmas igény mutatkozott a képzési rendszer alakítására. „2008 júniusában döntöttünk úgy, hogy Kecskeméten építjük fel a gyárat. Hamar rájöttünk, hogy nagyon alacsony a lehetséges munkavállalói kör gyakorlati tudása”, meséli Ulrich Jäger személyügyi igazgató. „Sok beszélgetés után ezt a kormány is belátta.” Jägeréket különösen az zavarta, hogy a gyakorlati képzés jelentős része az iskolák tanműhelyeiben folyt, és nem volt rá lehetőség, hogy a diákok több időt töltsenek cégeknél. Ugyanakkor az iskoláknak nincsenek meg az anyagi lehetőségeik arra, hogy olyan körülményeket teremtsenek a tanműhelyekben, mint amilyenek a későbbi munkahelyükön várnak rájuk", mondta Jäger.

Az oktatási központban működik például egy 58 millió forintos festőrobot, ami pont olyan, mint az „igazi”. „Múltkor, amikor elromlott a gyári, kölcsön is kérték" - mesélte Fabio Belà.

Csak a nyelvtudással van baj

A szakképzés átalakítását sok kritika érte Magyarországon. Főleg azt hánytorgatták fel, hogy a kormány kiszolgálja a külföldi autócégek érdekeit, akiknek fiatal, olcsó munkaerőre lenne szükségük. Ezt a vádat igazságtalannak érzik a Mercedesnél, hiszen a szakiskolások hároméves képzése egyáltalán nem olcsó, és évekbe telik a befektetés megtérülése, mondta Belà. A képzés első évében a tanulók a gyár közelébe se mennek, végig az oktatási központban vannak. A második és harmadik évben viszont már bevetik őket a szalag mellett. „De ettől nem lesz kevesebb kézre szükség, sőt a képzésükkel foglalkozó tutoroknak sok időbe kerül a folyamatos visszajelzés, a tanulók állandó instruálása.”

Kottra Kata

Azt, hogy a fiatalok már 14-15 évesen elkezdik a munkát, nem tartja problémának. "Én is 15 éves voltam, amikor beléptem a Mercedeshez. 160 centiméter és 48 kiló voltam, de amikor végeztem, az én vizsgám sikerült az ötven fiú közül a legjobban." Hazai képzési szakemberek azt is kifogásolták, hogy az új rendszerben nem jut elég idő a közismereti tárgyakra. Belà szerint a náluk tanulók elég jól tudnak írni, olvasni és számolni, tehát az alpkészségekkel nincs baj, a Mercedes pedig válogathat a jelentkezők közül. Egyedül az zavaró, hogy a német nyelvtudásuk nem megfelelő. Ezért ősztől a tervek szerint nyelvtanfolyamok is lesznek a gyáron belül. Fábián Richárd, Baranyi Péter és társaik már a képzés ideje alatt megfordulhatnak a Mercedes német telephelyein, és Ulrich Jäger munkaügyi igazgató abból indul ki, hogy ha a nyelvtudás megvan, a későbbiekben a Mercedes bármely üzemében alkalmazhatnak magyar szakmunkást. "A képzés Magyarországon pont olyan színvonalú, mint a német telephelyeinken, hiszen az itt készülő járművek minősége sem lehet alacsonyabb a Németországban gyártott autók minőségénél" - mindez pedig jól mutatja, hogy milyen lehetőségekkel és elvárásokkal találkozhat a Mercedeshez bekerülő szakiskolás.