szerző:
Kottra Kata
Tetszett a cikk?

Eredetileg keddre hirdették meg a szakképzési törvény zárószavazását. Az átalakítás célja, hogy a német duális képzés mintájára változzon a magyar szakképzés. A terveket nagyon sokan kritizálták, de arról kevés szó esett, hogy mit veszünk át a németektől, és miben különbözik a magyar rendszer.

Eredetileg ma szavazott volna a parlament a szakképzési törvény módosításáról, de a kormány javaslatára végül elhalasztják a végszavazást. A módosítócsomagnak sokak szerint az adja a súlyát, hogy állítólag német mintára alakítja át a szakképzés rendszerét.  Ezt kezdeményezte legalábbis a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara már a kormányátalakítás előtt, és ezt tette gyakorlatilag magáévá az Orbán-kormány is. A német kapcsolat már a megnevezésben is tükröződik: a szakpolitika duális képzésről beszél, ami tükörfordítása a „duale Ausbildung“ német megnevezésnek. A duális itt azt jelenti, hogy az elméleti képzés mellett legalább olyan fontos szerepet kap a gyakorlat. A magyar rendszer ellenben a németnek talán legfontosabb alkotóelemét  nem vette át: Németországban a diákoknak először vállalatot kell találniuk, amely hajlandó kiképezni őket. Ezzel a céggel köt a fiatal (Auszubildender, röviden Azubi = "tanonc") szerződést, ez a cég fizeti a kiképzése idejére járó fizetésüket, és innen jár szakiskolába (Berufsschule) is a diák. Magyarországon ilyen mélységű változás nem lesz: nálunk továbbra is szakiskolába felvételizik először a diák, amelynek szerencsés esetben van együttműködési szerződése egy vagy több vállalattal.

Hány évesen kezdenek el szakképzésben részt venni a diákok?

Németországban a legtöbb diák kilenc vagy tíz évig jár iskolába, mielőtt belépne a duális képzés rendszerébe – így a legtöbben 16-18 éves korukban kezdik el a szakképzésüket. Nő azonban azoknak a száma, akik érettségi után kezdenek el szakképzésre járni – ők még idősebbek, 18-19 évesek, mire elkezdhetik a duális képzést. Ha a statisztikát nézzük, a német diákok egyharmada kilenc évig járt iskolába a szakképzés kezdete előtt, körülbelül 40 százalékuk tíz évig és 20 százalékuk (akik érettségi után jönnek) 12 évig. Sokan nem direkt az iskola után kezdik el a duális képzést - például azért, mert nem találnak megfelelő céget - ezért 2011-ben már átlagosan 20 évesen kezdték el a duális képzést.

A szakképzésnek Magyarországon még mindig olajszagú imázsa van sok vállalat szerint
©

Magyarországon ezzel szemben a legtöbben a nyolcosztályos általánis iskola befejezése után kezdenek el szakiskolába járni – rendszerint 14-15 évesen. Így ezek a diákok kevesebb általános jellegű oktatásban részesülnek a szakképzésbe való belépésük előtt, mint német társaik. Ezenkívül nagyon fiatalon kell arról dönteniük, hogy milyen foglalkozást szeretnének választani, és esetleg azt egy életen át űzni, ai egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetüket – mondta a hvg.hu-nak Knut Kraft nyugalmazott tanár, aki ma is aktív tagja a Szakiskolai Tanárok Országos Szövetségének (BLBS).

Milyen diákok választják?

A németek szerint a duális rendszer egyáltalán nem csak gyári munkások vagy „inasok“ képzéséről szól. Bizonyítja az is, hogy olyanok is egyre növekvő számban jelentkeznek a duális képzésre, akik akár egyetemre is mehetnének. Ugyanakkor a korábbi évtizedekhez képest az érettségizettek, illetve a diplomások száma is nőtt, így a "csak" szakiskolát végzettek száma összességében csökkent. "Ma a tanulóknak körülbelül 55 százaléka választja a duális képzést egy évfolyamon belül“, magyarázza Kraft. „Ez az arány néhány évtizeddel ezelőtt elérte akár a 70-80 százalékot is".

Még Németországban is erősen a nemek mentén oszlik meg, hogy tipkusan ki milyen szakképzési utat választ: a lányoknál különösen kedvelt a kiskereskedelmi eladó, a kereskedelemi ügyintéző és az orvosi szakalkalmazott szakirány. A fiúknál az első helyen a gépjárműelektronika- és informatikai képzés áll (gépjárműmechatronika; ez váltotta le a klasszikus autoszerelői szakmát). Utána a kiskereskedelmi eladó, az ipari gépkezelő- és szerelő, majd meglepő módon a szakács következik. Ezeknek a képzéseknek a tartalma nemcsak jelentős részben más, mint a magyarországiaké: míg itthon a legtöbbb esetben nem igényel szakképesítést, hogy valaki bolti eladó legyen, Németországban a jövedelemkülönbségen is megmutatkozik, hogy valaki szakképzett eladó-e vagy szakképesítés nélküli. Németországban egyébként összesen 344 államilag elismert szakképzési irány létezik.

Magyarországon nincs kifejezetten jó híre a szakképzésnek, ezért rendszerint csak azok a diákok választják ezt a pályát, akiknek nem sikerült például középiskolába bekerülni. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke szerint Magyarországon ma csak minden negyedik fiatal megy szakiskolába. Ezzel szemben minden harmadik diák a szakközépiskola mellett dönt, ahol az érettségit is megszerezheti, és egy évfolyamnak körülbelül a harmada választja a gimnáziumot. Ezért a vállalatok és a tanárok  vélemény is az, hogy a szakiskolákban nem igazán minőségi a merítés. És ezt megszenvedik azok a cégek is, akik kezüket tördelve keresik a jól kiképzett szakmunkásokat, pedig hajlandók lennének megfizetni őket. Sokan remélik, hogy a duális képzés bevezetésével megváltozik a szakmunkásképzés eddig nagyon „olajszagú“ imázsa is.

Mennyi fizetést kapnak a tanoncok – mennyi munkáért?

Hogy egy tanonc mennyi pénzt keres, nincs államilag előírva, viszont minden szektorban a munkaadók és a szakszervezetek tárgyalása dönti el. A hároméves kiképzés alatt évente emelkedik a fizetés mértéke. Különösen rosszul fizetik például azokat, akik kerékpárszerelőnek készülnek: ők az első évben havonta bruttó 375 eurót (113.000 forint) keresnek, ez a képzés harmadik évében 475 euróra (143.000 forint) emelkedik. Ezzel szemben kimagasló fizetésű a tanoncok jövedelme például a belvízi hajósoknál: itt az első évben 863 euró (260.000 forint) a fizetés, ami a harmadik évre 1150 euróra (336.000 forintra) duzzad fel.

Németországban a vállalatok kötelesek azért az időért is fizetni, amelyet a tanoncok a szakiskolában töltenek el. Szóval ha egy tanonc egy héten másfél napot az iskolában tölt, akkor ezt az időt nem vonják le a fizetéséből. Magyarországon az aktuális tervek szerint viszont csak a gyakorlati képzés idejére kapnának fizetést a tanulószerződéssel a cégeknél tanulók. Ennek az alapja az aktuális mininmálbér (93.000 forint) 15 százaléka lenne, szóval körülbelül 14.000 forint. Vannak azonban olyan nagyobb cégek, amelyek azt tervezik, hogy ezen felül fizetnek prémiumot a legjobb tanoncoknak.

Milyen a közismereti tárgyak aránya a szakképzésen belül?

Átlagosan a tanoncok hetente 28 órát töltenek az őket foglalkoztató cégnél – és csak 12 órát a szakiskolában. Ebből viszont közismereti szakokra csak négy óra jut, németre és matekra példúal csak egy-egy óra hetente. A többi órán a szakra vonatkozó elméleti alapokat tanulnak a diákok, például gazdaságtant. "Nem lehet az a németországi szakiskolák feladata, hogy a korai iskolás évek hiányosságait bepótolják" – vélekedik ezzel kapcsolatban Knut Kraft, a Szakiskolai Tanárok Országos Szövetségének a tagja. Aki a szakképzése előtt nem szerezte meg az alapkompetenciákat, nagy valószínüséggel ott sem fogja – viszont ilyen fiatalok rendszerint nem is kerülnek szakiskolába, mert ehhez előbb olyan céget kellene találniuk, amely felveszi őket tanoncnak. Mivel Németországban is az alacsonyabb születésszám miatt szűkebb az utánpótlás, egyes cégek olyan fiatalokat is felvesznek, akiket pár éve még a rossz bizonyítványra hivatkozva elküldtek volna. Most viszont némely vállalat inkább kifizeti nekik a korrepetálást.

A Mercedes kecskeméti gyárában is megindult a duális képzés német mintára
©

Ha Magyarorszagon elfogadják a szakképzési törvény módosítását, akkor a közismereti tárgyak aránya maximálisan 33 százalékra fog csökkeni (eddig minimálisan 33 százalékban volt az arány meghatározva). Ez még így is jelntheti azt, hogy a közismeretei tárgyak aránya magasabb lesz, mint Németországban.

Hány cég vesz részt a duális képzésben?

Egy vállalatnak elsőre plusz kiadás Németországban, ha tanoncot vesz fel – fizetést kell neki adni, be kell vezetni a cég munkájába, és az idő egy részében nem a vállalatnál van a fiatal, hanem a szakiskolában. Ezért cserében viszont három év után olyan szakembert kaphat a cég, aki pontosan ismeri a követelményeket és kötődik a munkahelyhez. Ennek ellenére Németországban a cégeknek már csak 22 százaléka vállalja a duális képzést, és arányuk a gazdasági krízis kitörése óta csökken.

Hogy ősztől pontosan hány cég fog Magyarországon részt venni a duális képzésben, eddig még nem világos. Azt viszont már lehet tudni, hogy a nagy, külföldi érdekelségű cégek nagyköltségen rendeznek be tanműhelyeket – Győrben példa erre az Audi, Kecskeméten a Mercedes, Miskolcon és Hatvanon a Bosch és Budapesten a Siemens. Kisebb cégek viszont gyakran visszariadnak ettől a befektetéstől. Ha egy vállalat tanulói szerződést köt egy diákkal, akkor ezt az állam támogatja, de ez a hozzájárulás rendszerint nem fedezi a duális képzés komplett költségeit.

Mi lesz a diákokkal, ha vége van a duális képzésnek?

Németországban a fiatalok körülbelül 60 százalékát a képzés befejezése után is továbbfoglalkoztatják a munkaadó cégek. Kelet-Németországban viszont csak minden második fiatalnak adatik meg, hogy a képzővállalatnál folytassa a pályafutását.

Magyarországról eddig nincsenek összehasonlítható adatok. A nagyobb cégek, akik saját tanműhelyeket létesítettek, mindenképpen érdekeltek abban, hogy a sikeres tanoncoknak később szerződést kínáljanak. A reform tényleges hatása viszont legkorábban 2015-ben lesz majd felmérhető. Akkor fog végezni az első évfolyam, akiket már az aktuális reform érint.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Ha a kormányon múlik, meglehet a választásokig a Mészáros-féle gigabank

Ha a kormányon múlik, meglehet a választásokig a Mészáros-féle gigabank

Holtan találták meg Szöul eltűnt polgármesterét

Holtan találták meg Szöul eltűnt polgármesterét

70 órán át tartották az ujjukat a mobil kijelzőjén, négyen milliomosok lettek

70 órán át tartották az ujjukat a mobil kijelzőjén, négyen milliomosok lettek