Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A frekvenciapályázat tulajdonképpen zsaroláson alapult: egy állami mobilcéget akartak helyzetbe hozni annak kapcsán, hogy a régóta húzódó és egyébként a távközlési szolgáltatási színvonalat is fejlesztő állami vagyontárgyat, a megmaradt frekvenciákat pályázat útján eladják. A pályázó mobilcégeknek előírták, hogy engedjék át saját rendszerüket az állami mobilszolgáltatónak néhány évig. Az állami mobilcég elindítása lett az elsődleges szempont, a szolgáltatások fejlesztéséhez kellő frekvenciák kiosztása csak másodlagos volt - írják a Pénzkérdés blog szerkesztői legfrissebb bejegyzésükben.
Egyelőre nem tudni, hogyan rendeződik a történet. Annyi viszont biztos, és ezt a mostani ügy is bizonyította, hogy hatalmas veszteségeket okoz a manipulálás: ha az állam tulajdonosként, szabályozóként és piaci szereplőként egyszerre akar részt venni egy adott piacon, összemosva mindezeket a szerepeket és az ezekhez kapcsolódó érdekeket. Emellett pedig az is komoly veszteségeket okoz, ha a kormány gondatlanul készít elő egy önmagán túlmutató projektet, és az állami vagyont - a frekvenciát - nem átláthatóan bonyolítja le. Kérdés marad, hogy melyik szereplőnek lesz kedve ezek után újra indulni ilyen pályázaton legközelebb? - teszik fel a kérdést a a blog szerkesztői.
A teljes bejegyzést itt olvashatják.
