„Én 16 olyan eszközt azonosítottam be, amit a jegybankok használnak” – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban, azzal kapcsolatban, hogy mit várna el az MNB-től, amivel a gazdaságpolitikát segíteni tudná. És hozzátette: nem mondom, hogy eddig hányat használt, de azt szeretném, ha az MNB "jobban teljesítene", mint korábban.

A nemzetközi jegybankok által használt eszközök beazonosítása nem új keletű érv. Épp a jegybankelnökjelölt üzente meg a Világgazdaságnak január elején, hogy a jegybanknak pontosan azokkal az eszközökkel kellene támogatnia a növekedési fordulatot, amelyekkel a Fed, az EKB és a Bank of England él. A lap azt követően érdeklődött, hogy ugyancsak a Kossuth Rádióban 12-16 ilyen eszközről beszélt.

Az, hogy a kormány milyen ügyesen adagolta Matolcsy jelölését a piacnak, azon is látszik, hogy míg Matolcsynak ez a kijelentése januárban többheti mélypontra küldte a forintot az euróval szemben, péntek reggel a forint ahhoz képest alig mozdult meg.

A „húzd meg, ereszd meg”-kommunikáció ezután úgy folytatódott, hogy Matolcsy adott egy megnyugtató nyilatkozatot arról, hogy nem kell sokkterápiától, illetve a jegybank állami finanszírozásától tartani. És hogy a gazdaságélénkítő-, valamint kamatcsökkentő lépésekkel is óvatosan, megfontoltan kell bánni. Erre pedig már megnyugodtak a piacok, és a forint egy csapásra visszaerősödött.

Az említett 12-16 eszköz között van a világ vezető jegybankjai által a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt – hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az "új MNB" eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének. (Euró repó eszköze a mostani jegybanknak is van.)

A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban "érdeklődés hiányában" még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha "állami" részvények parkolnak a jegybanknál.

A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl biztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem – mutatta be a Világgazdaság január elején a lehetséges eszközöket.