„Megpróbálok magának segíteni, de bevallom, hogy az egész átalakításnak nem látom értelmét” – mondja egy szakképzési központ  irodavezetője, amikor arról érdeklődünk, hogy még a régi rendszerben érdemes-e beiratkozni logisztikai ügyintézői tanfolyamra, vagy a szeptembertől életbe lépő új struktúrával járunk jobban. Azért a logisztikai ügyintézői tanfolyamról kérdezősködünk, mert a logisztika elvben nagyon dinamikusan fejlődő ágazat. Az Új Széchenyi Terv a kitörési pontok közé sorolja a közlekedést és a tranzitgazdaságot, a Magyar Növekedési Terv pedig a növekedés motorjai között említi a logisztikát.

A Sanoma-csoporthoz tartozó Perfekt oktatási központ ügyintézője a szakképzés területén bekövetkező változást általánosságban úgy jellemzi, hogy  hatására a tanfolyamok hosszabbak és drágábbak lesznek. A logisztikai ügyintézői képzés náluk most 280 órás, amihez igény esetén egy 60 órás angol nyelvi képzés is tartozik – ez a tervek szerint ősszel már 900-1440 órás minimális képzési időben indulhat el. „Azt még nem tudom, hogy mivel fognak ennyi időt megtölteni, de azt igen, hogy emiatt az áprilisban induló utolsó csoportunkba már most túljelentkezés van, és valószínűleg még egy csoportot indítunk. Sőt, az sem kizárt, hogy ha igény lesz rá, akár augusztus 31-én is elindítunk még egy 'last minute' csoportot" – mondta az ügyintéző.

Útépítő képzés

euroskills

Rendszer újratöltve

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza. Az eredeti tervek szerint már idén január elsejével megújult volna a szakképesítési jegyzék, de az indulás időközben szeptemberre tolódott. A csúszást, mint ahogy az Eduline megírta, az okozta, hogy nem készültek el időben a képzési és vizsgakövetelmények.

Pásztor Tibor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának főigazgató-helyettesi jogkörben eljáró főosztályvezetője szerint azért kell megújítani a képzési rendszert, mert a szakképzések elavultak, és a képzési utak szétaprózódását is fel kellett számolni. Az átalakítás előtt több mint 1300-féle szakma létezett, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatainak figyelembevételével 632-re csökkentettek. Iskolai rendszerben összesen 278 szakirányon lehet tanulni, de magában a képzési jegyzékben ennél bő kétszázzal több szakma maradt. (A kínálatról szól az Időmilliomos vagyok, szakmát tanulok című keretes írásunk.)

Pásztor kiemelte: az új OKJ-s képzéseket jobban tudják ellenőrizni, és az is a minőségibb oktatást segíti, hogy a tanfolyamokra minimális óraszámot határoztak meg: "Korábban előfordult, hogy a képzőintézetek a piaci versenyben az óraszámokon 'spóroltak'. Ugyanakkor a munkáltatói oldalról sokszor jelezték, hogy hiába végezték el a tanfolyamot a munkavállalóik, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek egy részéről, bár elvben benne volt a tananyagban, nem is hallottak. Ennek a túlságosan rövidre tervezett képzési idő is az oka lehetett, amin változtatni kellett" – állítja Pásztor Tibor.

Az új vizsgarendben szeptembertől a jelenlegi 3 helyett 4 fős lesz a vizsgabizottság, amelybe a képzőintézmény csak egy főt delegál majd. Ez a Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságot vezető főosztályvezető szerint biztosíthatja, hogy a munkaerőpiacra megalapozott tudással lépjenek a munkavállalók.

Nyúlik, drágul

Az új szabályok szerint az OKJ-s tanfolyamok óraszámának minimumát az iskolarendszerű képzések óraszámának 40-60 százalékában határozzák meg. Ez azt eredményezi, hogy a ma még 6 hónap alatt teljesíthető logisztikai ügyintéző tanfolyam ősztől már minimum egy évet vesz igénybe. Az már a zsebeket érinti, hogy  a hosszabb tanfolyam drágább is lesz, amit valamennyi képzőintézet a kérdésünkre megerősített. Az óraszámok emelkedése alapján az eddig átlagosan 200-300 ezer forintos tanfolyami díjak az új rendszerben bőven félmillió fölé ugorhatnak.

A Perfektnél nem értik, hogy miért jelentene nagyobb garanciát, ha a munkakör betöltéséhez szükséges papírok megszerzésének az időtartamát az eddigi 6 hónap helyett egy évre vagy még hosszabb időre húzzák el. Ez már csak azért sem világos, mert az OKJ-s képzésnek éppen az a lényege, hogy a képzők akkreditáltatták az intézményi rendszerüket, a tanmeneteket és tananyagokat. Amit oktatnak, az az illetékes szaktárca és szakmai kamara által jóváhagyott tananyag. A felügyeleti szervek a vizsgaanyagot és a vizsgát is kontrollálják – ezek egyikében sem lesz változás, hacsak az nem, hogy a képzőhelyeken több külsős vizsgabiztost kell fizetniük. 

Van, ahol már tart a hajrá

A Számalk a honlapján ugyan hirdeti, de logisztikai ügyintézői tanfolyam március 23-án nem indul el. Az ügyintéző azt ajánlja, ha komoly az elhatározás, akkor egy másik képzőhelyen még a régi rendszerben tanuljunk. "A  végén úgyis mindenki ugyanazt a papírt kapja majd meg, mint ma" – mondja a munkatárs. Az Oktatóház is szeptember előtti kezdést javasol az érdeklődőnek. Itt úgy látják, hogy az új rendszer bevezetésével szűkösebb idők jöhetnek, mivel várhatóan sokkal kevesebb hallgató jelentkezik, mint eddig. Javában tart viszont a hajrá – az ilyenkor szokásos átlagos csoportlétszámot rendre átlépik. A  logisztikai tanfolyamra is többen jelentkeztek a megszokottnál, így az is előfordulhat, hogy szeptemberig még egy csoportot beszorítanak majd a cég képzési órarendjébe.

Logisztika: a polctól a padlásig

Túry Gergely

Egy érintettsége miatt névtelenséget kérő intézményvezető szerint a változás egyértelműen rossz irányba mutat. A meghosszabbított képzési idők azt eredményezik, hogy a munkaerő-piaci kínálat még az eddigi tempóban sem tud majd reagálni a keresletre. Nehéz lesz továbbá elmagyarázni azoknak, akik a munkahelyük megszűnése miatt gyorsan átképeznék magukat, hogy miért kerül ugyanannak a papírnak a megszerzése kétszer annyi időbe és jóval több pénzbe, mint eddig. A megszerzett tudás minőségét alapvetően a kimeneti vizsga határozza meg, ami eddig is a vizsgaközpontok felelőssége volt, és ezt követően is így lesz. Tehát az egészhez nem az oktatási központok miatt kellett hozzányúlni – tette hozzá az intézményvezető.

Miből fizetjük a tanárokat?

Benkő Zoltán, a Benkő Képző Központ vezetője szerint a legnagyobb kihívás, hogy úgy kell majd a jelenlegi óraszámokat növelni, hogy  a tanfolyamok díja csak kismértékben változhat. „Nehéz erre tervezni, mert a nagyobb óraszám a kismértékű tandíjváltozás mellett felveti azt a kérdést, hogy akkor miből fizetjük a tanárokat” – magyarázza a központ vezetője. Az is nagy kérdés, hogy a hallgatók miből állják a többletköltséget, és hogyan teremtenek maguknak az eddigieknél több időt a tanulásra, amikor a tanfolyamdíj miatt a szokásosnál több pluszmunkát kénytelenek vállalni. „Szerintem átgondolatlan a döntés, és nem vezet az oktatás minőségének javulásához” – fűzte hozzá a képzőközpont vezetője.