Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Matolcsy György rájött, hogyan mentheti meg az országot a recessziótól: megszületett a Magyar Növekedési Terv, melynek köszönhetően fél-egy százalékos növekedést érünk el jövőre, és visszaszerezzük a hazánkat finanszírozó befektetők, valamint a nemzetközi szervezetek elveszített bizalmát.
Péntek délután a kormany.hu honlapon nyilvánosságra hozták a Magyar Növekedési Tervet. A tervezetből úgy tűnik, a nemzetgazdasági tárca és az azt irányító Matolcsy György belátta, milyen nagy szükség van arra, hogy a kormány is megtolja egy kicsit a nemzetgazdaság szekerét. Az irány azonban a 177 oldalas alapvetésben nem mindig követhető.
Az olvasó először azzal szembesülhet, hogy Magyarországot a közeljövőben megpróbálja nyugatabbra helyezni a kormány, földrajzi értelemben: „annak érdekében, hogy hazánk az észak-nyugat-európai centrum közelében erős regionális központtá fejlődjön, kulcsfontosságú, hogy a centrumtól való térbeli és időbeli távolságunk csökkenjen”.
Mielőtt elgondolkodnánk, hogy Ausztriába vagy Németországba helyezné át Magyarországot a kormány, a munkaanyag egy másik passzusa az alábbiról értesít: Magyarország az ázsiai növekedési zóna – az „új gazdasági selyemút” – keleti kapuja lehet. Eszerint a munkaanyag valahová a Csendes-óceánba vagy külső Mongóliába teszi át az országot.
Kelet-Európai Banán
Tüzetesebb tanulmányozás után rá kell jönnünk, hogy földrajzi logika alapján nincs közös nevező. Hiszen a konzultációs anyag azt írja, hogy Magyarország lesz egyúttal Bajorország, Baden-Württemberg, Lombardia növekedési övezetének keleti kapuja, továbbá az észak-déli irányú „új borostyánút” egyik állomása is. Emellett Magyarország a Bécs-Pozsony-Budapest tengely része is.
Itt formálódik ki „az a gazdasági és térszerkezeti fordítókorong, amely Európa jövőbeli megújítási övezeteit az elkövetkező évtizedekben” közvetíteni és átalakítani képes – fogalmaz talányosan az anyag egyik kulcsmondatnak szánt tézise.
Ezt a forgó, transzformáló helyet a tervezet végül "Kelet-Európai Banánként" nevesíti, melynek mi vagyunk a közepe. Mint a dokumentum írja: „A hagyományosan fejlett nyugat-európai magterülethez kapcsolódva kialakult egy – a szakirodalomban alakjánál fogva Kelet-Európai Banánnak is nevezett – kelet-közép-európai centrum térség is, amelynek központi részét képezi a Prága-Bécs-Pozsony-Budapest négyszög.”
Miért kell a terv?
A növekedési tervre azért van szükség, hogy a kormány beindítsa a gazdaság motorjait és biztosítsa a költségvetés egyensúlyát. Mint a dokumentum írja, Magyarország 2011 végére lezárta a 2010-ben elindított megújulás korszakát, melynek eredményeképpen sikerült csökkenteni az államadósságunkat (nem sikerült - a szerk.), és 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányunkat.
Ezen múlik minden |
Miután már az összes piaci elemző kijelentette, hogy a 2012-re tervezett másfél százalékos növekedés hiú ábránd, és stagnálás vagy inkább a GDP csökkenése várható, múlt hét pénteken Matolcsy György kijelentette, a külső körülmények változása miatt a kormány már csak fél és egy százalék közötti növekedéssel számol jövőre. De ennek eléréséhez is sürgős intézkedésekre, egy új növekedési terv kidolgozására van szükség. A miniszter a héten olyannyira el volt foglalva a növekedési terv előkészítésével, hogy még a költségvetéshez benyújtott módosítókról szóló szavazás elé bejelentett miniszteri zárszavát is kihagyta."Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon" a nemzeti növekedési terv elkészítésében – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor, aki a tétet kellően magasra is srófolta, amikor arra célzott, hogy „ezen múlik, recesszióba esik-e a gazdaság”. |
Nincs növekedési tervszám
A növekedési tervben különös módon nem található konkrét szám arról, hogy a kormány mekkora növekedésre számít a következő években, így azt sem tudhatjuk meg, mennyivel szállítja le a jövő évi költségvetési tervezetben 1,5 százalékra várt 2012-es gazdasági növekedést. Mindössze annyit ír, hogy az eredeti növekedési terv felülvizsgálatra szorulhat, illetve, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország 0,5 százalékos növekedést produkálhat.
A tervezet konkrét tervek helyett az aktív állami szerepvállalásra épülő gazdaságpolitika sikeressége mellett érvel (Japánt, Dél-Koreát, Szingapúrt, Nagy-Britanniát és a balti államokat hozva példaként).
Csapásirányok
A Magyar Növekedési Terv bőséges állapotfelméréssel indul, majd leírja a gazdasági ágazatokat, és elmélyed a magyar ipar elmúlt 100 évének legfontosabb fejlesztéseiben. Azután áttekinti az elmúlt évek iparági tendenciáit, körbejárja a húzó (és támogatandó) vállalatokat, illetve azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyekkel Magyarországnak a világ élvonalába kellene törnie.
A tervezet kitér a magyar vállalatok lehetséges piacaira is, és négy fő irányt fogalmaz meg: az „erőteljes keleti nyitást”, az „erős rácsatlakozást a nagy európai exportőrökre”, a „Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködést”, illetve a „Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködést”.
Ráfekszünk az exportra
A munkaanyag szerint többletforrások nélkül (vagyis költségvetési élénkítés nélkül) növekedés két forrásból származhat: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználásából (ez volt az Új Széchenyi Terv eredeti elve is, és a program ellenére eddig nem igazán sikerült előrehaladást elérni ezen a területen), valamint a nettó export maximalizálásából. Utóbbi a magyar gazdaság utolsó és egyetlen valamennyire működő motorja jelenleg, és komoly a veszélye a lefulladásának, ugyanis fő exportpiacunk, Németország növekedési kilátásai csökkennek.
A növekedési terv az export növelését tűzi ki célul, amit importkiváltó gazdaságpolitikával akar elérni. Mindenekelőtt a termelésben akarja csökkenteni az export importhányadát, illetve a lakosság fogyasztását inkább hazai kínálattal akarja kielégíteni.
Iparosítás, termelés
A dokumentum megállapítja, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság következtében az egyes gazdasági szektorok jelentősége átrendeződött, és a termelő szektorok újra a gazdaság motorjaivá léptek elő, a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek szerepe pedig csökken. Ennek nagyjából az ellenkezőjét állapítja meg az anyag egy másik pontja, mely szerint „a szolgáltatóközpontok további bővülése prognosztizálható”, elsősorban a pénzügy, a HR és az informatika területén.
A növekedés motorjai című fejezetben Matolcsy tíz iparágat (vegyipar, kereskedelem, informatika, gyógyszeripar, élelmiszeripar, távközlés, energetika, építőipar, elektronika, járműipar, turizmus, logisztika) említ. De a vizsgálat ezen a ponton nem lép túl egyes iparágak Top 20 cégének felsorolásán, az együttes árbevétel, területi eloszlás, a válság éveiben mutatott gazdasági teljesítmény, valamint a foglalkoztatási adatok rövid bemutatásán, majd az egyes iparágak nemzetgazdasági súlyuk és területi koncentrációjuk szerinti összevetésén.
A Matolcsy-féle vitaanyag a vállalkozások középrétegét jelentő kkv-knál a sikerességet alábbi módon definiálja: „Magyarországon sikeresnek mondható egy vállalkozás, ha magas hozzáadott értéket képvisel, vagy innovatív gyártó, termelő tevékenységet végez.” Egy kicsivel lejjebb viszont a fentieknek ellentmondva az építőipart és a textilipart nevezi meg nagy potenciállal rendelkező kkv-ágazatként.
Nem csak a helyzetleírások elnagyoltak, a konklúziók is. Az anyag készítői például hosszú oldalak után a nagyvállalati szektor kapcsán azt a következtetést vonták le, hogy a Top 200 vállalatok mezőnye erősen Budapestre és Pest megyére, illetve a közép-magyarországi régióra koncentrálódik.
Külpiacaink
A Magyar Növekedési Terv az exportot 75 százalékkal, ezen belül a hazai kkv-k exportját több mint harminc százalékkal növelné 2015-ig, 50 ezer új munkahelyet teremtve. (Az exportstratégiát a Külgazdasági Stratégia fogalmazná meg az MNT-n belül.)
A munkaanyag szerint a hazai vállalatok számára Kínában a legígéretesebb területek az orvosi műszeripar, az agrárium, a rajzfilmdesign és a divatipar lehetnek. Oroszország esetében az ágazati kooperációkon felül „a magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokban is ösztönözzük a kapcsolatok fejlesztését”. Indiát a kormány a gépipari és gyógyszeripari vállalkozásoknak ajánlja, a Koreai Köztársasággal való együttműködés pedig a gépipar, a járműipar és zöld iparágak szereplőinek lehet hasznos. De nem hagyható figyelmen kívül Latin-Amerika, Brazília, Afrika sem. Régiónkban pedig a gépipar, elektronika, optikai és számítástechnikai berendezések, vegyipari, gyógyszeripari és acélipari termékek terén lát kitörési irányt a kormány.
Ipari városaink
A munkaanyag szerint Budapest, Győr, Székesfehérvár és Szombathely Magyarország legnagyobb gazdasági centrumai. De a növekedésben szerepet játszik egy új típusú együttműködési forma is, amely egy vállalat egy település és az állam háromoldalú megállapodásán nyugszik. Ennek példája a győri Audi-beruházás. A növekedési terv azonban az összes nagy beruházásról, mint a komáromi Nokia-gyárról, a szentgotthárdi Opel-gyárról is említést tesz.
A lehetőségek között a dokumentum megemlíti az Ipari Örökségvédelmi Programot, amely az ózdi vasgyár funkcióváltását célozza, mintegy „Kulturális Galaxisként”. A tervek szerint az egykori gyárban ózdi jazzparádét rendeznek, az okostelefonokra pedig „kulturális GPS-t” fejlesztenek ki.
A kormány gondolt a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására is, ezért azokat a helyeket Szabad Vállalkozói Zónákká alakítanák. Hogy ez pontosan mit jelent, arról csak annyit árul el az anyag, hogy a betelepült különböző feltételek teljesítése mellett kedvezményeket vehetnek igénybe.
Terveink
A növekedési tervben esik szó a Wekerle-tervről, amelyről Matolcsy még májusban azt mondta, hogy ez a terv lesz a csúcs, és amelyet a kormány a jövő év elején fogadhat el. A Wekerle-terv a kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei fejlesztését támogatja, de hogy hogyan, az nem derül ki abból a tíz oldalból, amit ennek a tervnek a bemutatására szántak.
A magyar növekedés másik fontos alappillére a Mikó Imre-terv lehet, amely az erdélyi magyarok gazdaságfejlesztési terve, amit egyébként Tőkés László dolgozott ki, és a múlt héten Brüsszelnek is bemutatott.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Hajmeresztő, néhol szürreális történeteket mesélt Kapu Tibor és Cserényi Gyula, az Axiom-4 űrmisszió két magyar kutató űrhajósa a Millenárison szervezett közönségtalálkozón.
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.