Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A kilencvenes években híressé vált ügyvédnő hosszú betegség után hunyt el – olvasható a Hír24-en. Hidasi Gábor, Tocsik egykori ügyvédje az Indexnek megerősítette a hírt. Mint mondta, Tocsik Márta három hete halott.
Tocsik Mártát 1996-ban az ÁPV Rt. bízta meg azzal, hogy alkudja le a vele perben álló mintegy félszáz önkormányzatnak a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után járó követeléseit. Tocsik a tiszta megtakarítás 10 százalékát és annak áfáját kapta sikerdíjul – összesen 804 millió forintot.
Horváth Szabolcs
A Tocsik-ügy 1996-ban került nyilvánosságra, amikor az egyik hetilap megírta, hogy az ÁPV Rt. százmilliós nagyságrendű megbízási díjért alkalmazott külső szakértőt a volt belterületi földekért az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságának lealkudására. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, amelyet a helyhatóságok elengedtek, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyvédnő ellen '96-ban indult a büntetőeljárás, csalás gyanújával. Első fokon a Fővárosi Bíróság 1999-ben felmentette Tocsik Mártát, de azt a Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra kötelezte. 2002-ben hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték az ügyvédnőt, 2003-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak többsége alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte. A hosszas vizsgálat és hat ítélet után a büntetőügyben 2004-ben felmentették, a Legfőbb Ügyészség által indított polgári pert azonban 2008 májusában végül jogerősen elvesztette.
| A Tocsikozás emelte ki a Fideszt |
A Tocsik-ügy közvetlenül hozzájárult a Fidesz megerősödéséhez, hiszen a botrányt Deutsch Tamás fideszes képviselő 1996. szeptember 24-i parlamenti felszólalása robbantotta ki: „Közel egymilliárd forintot kapott kézhez dr. Tocsik Márta és a megkötött megállapodások alapján hozzá megbízhatónak tetsző kalkulációk alapján év végéig még közel kétmilliárd forintot, azaz összesen hárommilliárd forintot fog kapni dr. Tocsik Márta” – dobálózott nagy számokkal Deutsch a felszólalásban, amely után folyamatosan visszatért az ügyre, vizsgálóbizottság felállítását, illetve Suchman Tamás privatizációs miniszter menesztését követelte.
1996-ban még egyáltalán nem volt biztos, hogy a Fidesz lesz a jobboldali ellenzék vezető ereje, erre a szerepre ugyanis sokan pályáztak. A pártfinanszírozási ügy éppen ezért nem teljesedhetett ki – nem jutott el a pénz a kormánypártokhoz közeli zsebekbe – mert a Fidesz kirobbantotta a botrányt. A sietség oka az lehetett, hogy a Fideszben féltek attól, egy másik ellenzéki párt lecsap az ügyre, és magának sajátítja ki a politikai hasznot. A számítás bevált, Deutsch rengeteg médiaszereplési lehetőséget kapott azzal, hogy maga állt az ügy felderítésének élére, a párt népszerűsége pedig meredeken emelkedni kezdett. |
Az ügyvédnő bűne az volt, hogy az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján 10 százalékos sikerdíjat kapott azért, hogy lealkudta több önkormányzatnál a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után járó követeléseket. A vád szerint Tocsik Márta és Liszkai Péter (aki az ÁPV Rt. vezető jogásza volt) megtévesztette a privatizációs szervezet vezetését, és az ügyvédnő által ténylegesen elvégzett munkához mérten túl magas sikerdíjat kapott. A szövevényessé váló ügy igazán akkor vált politikai felhangúvá, amikor kiderült, hogy a 804 millió forintból összesen 343 millió forintot a jogásznő átutalt egy, az ügyben semmilyen munkát nem végző cégnek – amely viszont Boldvai László MSZP-s politikushoz, és Budai Györgyhöz (az SZDSZ gazdasági holdudvarához tartozó üzletemberhez) volt kapcsolható.
Noha végül a Legfelsőbb Bíróság Tocsik Mártát bűncselekmény hiányában felmentette, az LB azt is leszögezte, hogy az ügyvédnő alkalmazása nem volt szükségszerű, mivel valójában közvetítői tevékenységet végzett, és e munkát az ÁPV Rt. jogászai külön díjazás nélkül is elvégezhették volna. A 804 milliós sikerdíjból végül 80,7 millió forintot tarthatott meg jogerősen az ügyvédnő, de az 578 millió forint (plusz áfa és a kamatok) visszafizetése eleve kétséges volt, mivel addigra az adóhatóság már rég lefoglalta Tocsik Mátrta vagyontárgyainak zömét, és az ingatlanokkal foglalkozó cége pedig az adóslista élmezőnyébe tartozott.
A későbbi per lezárta az elszámolást az ÁPV Rt. jogutódja és Tocsik Márta között. Az ügyben a jogásznő azért terjesztett elő viszontkeresetet a vagyonkezelővel szemben, mert álláspontja szerint a társaság annak idején nem fizette ki a neki járó teljes összeget – mondta Hidasi Gábor, Tocsik egykori ügyvédje.
Tocsik Márta a 2008-as polgári per idején is beteg volt, legalábbis egészségi állapotára hivatkozva nem jelent meg a bíróságon.
