szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem akarták volna önként megvenni a patikusok azon gyógyszertárak tulajdonjogát, amelyekben dolgoznak, de a törvény erre kényszeríti őket - derül ki a GKI-EKI felméréséből.

Úgy tűnik, a gyógyszerészek nem akarnak patikatulajdonosok lenni – legalábbis ez derül ki a GKI-EKI felméréséből, amelyben minden tízedik patika tulajdonosát vagy vezető gyógyszerészét kérdezték meg.

Jövő év januárjától ugyanis csak azok a patikák működhetnek, amelyeknek 25 százalékos tulajdonosa az ott dolgozó gyógyszerész, 2017-től pedig a többségi tulajdonjogot kell megszereznie. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakmai befektetőket az állam arra kötelezi, adják el tulajdonrészüket a patikusoknak, a gyógyszerészeket pedig arra, vásárolják meg, ha meg akarják tartani a munkahelyüket.  Az előírásnak a 2300 patika 21,2 százaléka nem felel meg. A GKI-EKI felmérése szerint akiket rákényszerít a törvény a struktúraváltozásra, azok nem tervezték azt korábban önszántukból megtenni. A megkérdezett érintettek 63 százaléka nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke szerint éppen ezen patikusokon fog segíteni a kamattámogatott patikahitel, amelyet júliustól 2016 végéig lehet igénybe venni. A kormányzati javaslat szerint a program gazdája a Magyar Fejlesztési Bank, de a gyógyszerészek a kedvezményes hitelt a kereskedelmi bankoktól kérhetik. A kamat 3 százalékos lehet, a hitel futamideje legfeljebb tíz év lehet, egyéves türelmi idővel, az igénybevételhez 10 százalékos önrész kell. Azok, akik ennyi tőkével sem rendelkezne,k egy tőkeprogramot is ajánlanának, ami azt jelentené, hogy a gyógyszerész helyett átmenetileg az MFB-hez tartozó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. szerezné meg a patikák 25, illetve 50 százaléknál nagyobb tulajdonrészét. És ezt öt éven belül a gyógyszerész megvásárolhatná. Arra azonban még nincs válasz, kire száll a tulajdonjog, ha a patikus mégsem tudná visszafizetni a hitelt, vagy visszavásárolni azt a Zrt-től. Pedig a kulcskérdés az, hogy mennyiért veszik meg a patikákat a jelenlegi tulajdonostól. Hankó Zoltán szerint az állam ebbe nem fog beleszólni.

Túry Gergely

A felmérés szerint egyébként a gyógyszerészek 30 százaléka gondolja úgy, hogy hozzáférhet a kedvezményes hitelhez, de azoknak is csak 12 százaléka gondolja úgy, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel. A patikusok ugyanis rendkívül pesszimisták a jövőjüket tekintve, az elmúlt években tapasztalható bizonytalan gazdasági környezet miatt ugyanis legalább 5-7 év megtérülési idővel lehet számolni, a gyógyszertárak jövedelmezősége pedig folyamatosan csökken. Mindehhez hozzájárult az előző kormányzati ciklusban engedélyezett patikaalapítási láz, a generikus program, illetve az újonnan bevezetett vaklicit is. A legutóbbi vaklicit miatt például a patikák átlagosan 200 ezer forintot buktak.

A tulajdonosváltás mellett a szeptembertől életbe lépő létszámrendelet miatt is borúlátóak a patikusok. A rendelet szerint szeptembertől a patikák dolgozóinak számát a nyitvatartási idő és a beváltott vények nagyságrendje szerint határozzák meg. Így például a heti 40 óra nyitvatartási idő alatt egy gyógyszerészt, míg heti 67 óra felett már 4 gyógyszerészt és emellett 4 szakasszisztenst kötelesek foglalkoztatni. A felmérés szerint minden negyedik patikus gondolja azt, hogy megszorításra kényszerül emiatt: vagy a nyitvatartási időt kell majd csökkentenie, de van, aki elbocsájtásban is gondolkodik. A szakmai szervezetek szerint a patikák még nem készültek fel a rendelet végrehajtására, ráadásul a kitalálása óta megváltozott a piaci környezet is. Emiatt reménykednek abban, hogy az egyeztetések után a kormány változtat álláspontján.

A szakmai szervezeteknek egyébként több ötletük is van arra, hogyan lehetne jövedelmezőbbé tenni a gyógyszertárakat. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke a termékkör-bővítésben látja a megoldást. Szerinte diabetikus, hipoallergén készítményeket is árulniuk kellene a patikáknak. Hasonlóan vélekedik Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke is, aki szerint a profil szélesítésén kívül bizonyos feladatoktól is megszabadítaná a patikákat. Példaként hozta fel, hogy még mindig törvény írja elő, hogy betegtájékoztató monitor legyen az előtérben, holott szakemberek szolgálják ki a betegeket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!