Állami légiszállító flottát hozna létre a kormány. A vonatkozó uniós közbeszerzési eljárás június 5-én jelent meg: a Honvédelmi Minisztérium (HM) összesen három gépet vásárolna: egy vagy két vegyes funkciójú, személy-, illetve teherszállításra is alkalmas repülőgépet, illetve egy vagy két kifejezetten személyszállításra alkalmas repülőt. A kiírásban kétféle hármas csomag jelent meg: az ajánlatoktól függhet, hogy melyik verzió lesz a befutó. A pályázati dokumentációt 1270 euróért vehetik meg az érdeklődő hadiipari vállalkozások. A szerződés határideje 2013 utolsó napja, a beszerzést tehát a HM még idén végre kívánja hajtani.

Egy volt Malév-repülő lett volna a kormánygép

A kormányzati légiflotta ötlete már többször felvetődött, legutóbb 2011 tavaszán. A hvg.hu úgy értesült, hogy a még létező Malév kötelékében volt egy CRJ-200-as személyszállító, mely ugyan "a Földön rohadt", de 2011 tavaszán komolyan szóba került, hogy százmilliós beruházással alkalmassá teszik diplomáciai célú repülések kiszolgálására. Az elképzelést alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon (NFM) belüli "polgári repülő lobbi” támogatta, de vele szemben volt egy honvédelmi minisztériumi lobbi is, amely egy katonai célú hasznosítást is lehetővé tevő megoldást favorizált.

Kattintson elnöki gépes galériánkért!

MTI / Illyés Tibor

Döntés végül nem született, a kormány visszarettent a diplomáciai utazásokra használatos "elnöki gép" rendszerbe állításának politikai kockázataitól. A Malév 2012 februárjában csődbe ment, a kérdés egy időre lekerült a napirendről, az érintett gépet pedig feltehetőleg már elnyelte a Malév adóssága.

Az uniós elnökség idején jól jött volna egy kormánygép

A most kiírt tenderrel kapcsolatban azonban érdemes felidézni az akkori vitát a két lobbi között. Az NFM 2011 tavaszán alapvetően azzal érvelt, hogy Ferihegy fővároshoz közeli bázisállomásként jóval elérhetőbb lett volna a diplomáciai vezetőknek, mint akár Szolnok vagy Pápa, a két szóba jövő katonai bázis. A Malév karbantartó cége, az Aeroplex Közép Magyarország Kft.-nek (ACE) köszönhetően a karbantartás is megoldott lett volna. Az érvek egyébként amellett szóltak, hogy polgári szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta vezesse az "elnöki gépet", márpedig katonai pilóták a CRJ 200-ast nem repülték. A vitában Lech Kaczyński lengyel elnök balesete is felidőződött, melynek talán nem lett volna tragikus végkimenetele, ha tapasztaltabb pilóta vezeti az elnöki gépet.

Ha a költségeket nézzük, állami célú repülésekre feltehetően érdemes lehet fenntartani diplomáciai flottát, miután a diplomáciai utakat a kereskedelmi járatokon a rendszerint utolsó pillanatban zajló átfoglalások rendkívül megdrágítják. Különösen jól jött volna például Magyarország soros EU-elnöksége idején, amikor a küldöttségek napi rendszerességgel ingáztak Budapest–Brüsszel és más európai nagyváros között. Az NFM elképzelése az volt, hogy a gépet kereskedelmi célra is lehetett volna használni, amikor az államnak nincs szüksége rá. És az is felmerült, hogy a népesebb csapatsportágak (foci-, kézi- vagy vízilabda-válogatott, kajak-kenu csapat) is használhatták volna a kiutazásaikhoz a világversenyekre. A mostani tenderrel kapcsolatban is a legfőbb érv, tudtuk meg Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) közeli forrásból, hogy néhány év alatt visszajöhet a gépek beszerzésének az ára.

A HM szovjet An-26-os teherszállító gépeinek a cseréje (összesen 5 darab van az Antonovokból, hármat viszont már kivontak a forgalomból) már rég megérett, üzemidő-tartalékuk is kifutott, tehát valamilyen megoldásra biztosan szükség van. Más kérdés, hogy Magyarország olyan sok katonai misszióban jelenleg nem vesz részt, hogy az külön teherszállító gépek fenntartását indokolná. Az új pályázati kiírásból pedig nem is egyértelmű, hogy milyen hatótávolságú, kapacitású és felszereltségű gépek beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a minisztérium.

Biztonsági szempontok is szerepet játszanak

A honvédség jelenleg nagyon öreg An-26-os gépeket használ szállításra, ezen gépek mellé érkezhetnek a nagyobb kapacitású és modern repülőgépek – erősítette meg információnkat Bognár András, az ICF SH&E légiközlekedési tanácsadója. Szerinte elsősorban honvédelmi szempontok játszanak szerepet a beszerzésnél, ami miatt nem a költséghatékonysági tényezők a legfőbb szempontok, hanem maga a hozzáférés és a gyorsaság.

A honvédség gépeinek repülniük kell, ha szükség van rájuk. Függetlenül attól, hogy védelmi, missziós vagy humanitárius célról van szó. Ezt kereskedelmi gépekkel, pláne menetrend szerinti járatokkal nem tudják garantálni, ahogy azt sem, hogy bárhová elrepülnek, még háborús övezetbe is. Diplomáciai és honvédelmi szempontból is fontos ugyanakkor, hogy a gépek védettek legyenek; ne lehessen például lehallgatni a gépen zajló beszélgetéseket.

Kattintson galériánkért!

AFP / Ezequiel Bercerra

Minisztériumközeli értesüléseink szerint az állami tulajdonú gépek különösen krízishelyzet esetén jönnek jól, például a 2011-es líbiai polgárháború esetén az állami tulajdonú Malévot a kormány kötelezhette arra, hogy az észak-afrikai államba repüljön, és hozza ki az ott rekedt magyar állampolgárokat. A Malév tavalyi csődjével azonban jelenleg nincs ilyen eszköz a kormány kezében.

Az állami légiflottáról Bognár szerint már korábban is voltak találgatások, hogy lenne erre kormányzati igény, ám ezt eddig egyik kormány sem merte meglépni a negatív közéleti visszhang miatt. A vegyes – katonai, civil – állami felhasználású gépek a diplomáciai igényeket is kiszolgálhatnák a honvédelmi mellett. A költségekre kitérve természetesen rengeteg helyről lehet business jet chartereket bérelni. "A kérdés pusztán annyi, hogy mibe kerül? Ott van-e, amikor kell?" – fejtette ki a tanácsadó. Hozzátette, hogy a kormányzat nem mindig tudja több napra előre tervezni a vezetők időbeosztását, így a gépnek mindig rendelkezésre kell állnia.

Ami a hadászati célú felhasználást illeti, a mai konfliktusok zömében országokon átnyúló jellegűek, és Európán kívül, távoli országokban zajlanak. Ebből adódóan ma sokkal nagyobb igény van szállítókapacitásra. Bár Magyarország részt vesz a NATO Pápán állomásozó Nehéz Légi Szállító Ezredének (HAW) működtetésében, és használhatjuk a HAW kötelekébe tartozó gépeket, az üzemidő-lekötés a gépek repülési idejéből korántsem olyan rugalmas, mint ha saját szállítási kapacitása lenne a honvédségnek. Ráadásul Magyarország nem is tud minden szállítási feladatot a HAW keretein belül megoldani, miközben a gépek diplomáciai feladatokra nyilván nem alkalmazhatók.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!