Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Közel egy évtizede már, hogy a parlament előtt petróleumlámpás demonstrációt tartottak - azzal szembesítve az akkori kormányt, hogy a tanyavilágban több tízezren élnek villany nélkül. A probléma kezelésében az elmúlt évek mégis csak annyit pöcköltek előre, hogy kiderült: túl sokba kerülhet egy-egy fogyasztó bekötése. Most úgy tűnik, mégis leporolják a programot. Legalábbis erre utal az energiafocus által megismert levél, amelyet az NFM küldött az áramelosztó cégeknek.
Az E.ON, az Elmű-ÉMÁSZ csoport, illetve az EDF Démász elosztóhálózati cégei két kérdést tartalamzó e-mailt kaptak: az egyikben a tárca azt kérdezte, mennyibe kerülne egy-egy különálló tanya, vagy egy tanya csoport rákötése a villamos energia-hálózatra, a másik pedig az iránt érdeklődött, hogy mennyibe kerülne az elosztócégeknek az, ha átvennék a ma szigetüzemben működtetett áramrendszerek üzemeltetését. (Ez utóbbiakra jellemző, hogy a tanyák maguk termelik meg a szükséges villamos energiát és nem csatlakoznak rá az elosztóhálózatra.)
Van, ahol ez még mindig csak álom
SXC
A probléma ugyanaz, mint évekkel ezelőtt: egy-egy új fogyasztó bekötése könnyen többe kerülhet (apóznák, vezetékek, szökséges berendezések és a nyomvonalépítés költsége milliókba kerülhet), mint amennyit a fogyasztó a következő 100 évben képes lenne elfogyasztani. A kérdés az, hogy ezeket a költségeket ki hogyan viselje, illetve hogyan tudjakigazsálkodni. Az energiafocus általunk megkérdezett szakértők szerint a tanyák beillesztése az elosztóhálózatba esetenként akár egymillió forintba is kerülhet. És az új kábelek kihúzásával növekedne a cégek által fizetendő vezetékadó mértéke is.
