A héten ismét áttörte a forint euróval szembeni árfolyama a 300-as szintet, ezzel ötheti csúcs dőlt meg. Legutoljára június 20-án járt ilyen magasságban a magyar fizetőeszköz árfolyama, akkor a nemzetközi hírek, elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a pénznyomtatás esetleges visszafogásának lehetőségére utaló szavai gyengítették a forintot.

A nemzetközi eseményeket ugyanakkor most háttérbe szorítja az a tény, hogy a kormány hozzáfogott a devizahitelek kérdésének végleges rendezéséhez. Erről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt először július 16-án egy tévéműsorban. Eredetileg két versengő opció állt egymással szemben: a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az árfolyamrés-problémán dolgoznak, míg Navracsicsék egy radikálisabb opción, egyfajta végtörlesztés 2.0-án, tartozáselengedésen ügyködtek. Mára kiderült, hogy Varga terve lehet a befutó, a kormány olyan megoldást választ, amely valamilyen módon forintosítja a devizahiteleket. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy arra kell valamilyen megoldást találni, hogy az időközben – a devizahitele felvétele óta – jelentősen megváltozott árfolyamot és "a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni". A bankokra eső terhekről, illetve a devizahitelek kivezetésének részleteiről még nem esett szó, azt a miniszter azonban hangsúlyozta, hogy nem akarnak kapkodni.

A kormány rángatja a forintot

Misik Sándor, a Solar Capital portfólióelemzője szerint furcsa helyzet állt elő: miközben a tőzsdéken a részvényárfolyamok a csúcson vannak, bizonyos devizák, illetve devizapárok – köztük a forint-euró árfolyam – gyengélkednek. Ennek szerinte nemzetközi oka, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelezte, módosíthatja a kötvényvásárlási programját, ami kötvénypiaci spekulációkat indított be. Emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon bejelentése, hogy kisebb lépésekkel ugyan, de folytatja a kamatcsökkentési ciklust, továbbra is a forintkötvényhozamok csökkenésével jár, ami szintén nem erősíti a forintot.

Az euróhoz a 300 forint feletti számokat lehet berakni

Fazekas István

Misik éppen ezen hatások miatt tartósan 300 forint körüli forint-euró árfolyammal számol, amiben lehetnek tízforintos elmozdulások. Az ugrásokat alapvetően befolyásolhatja, hogy a kormány milyen devizahiteles mentőprogramot dolgoz ki, illetve a reagál-e, ha a pénzpiacokon kockázatkerülő magatartás lesz az uralkodó, és ennek következtében gyengül a forint.

Misik szerint a piacokat inkább nyugtatja, hogy Orbán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek adott teljhatalmat a devizahitelesek konszolidációjával kapcsolatban, nem pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), és hogy már az is látszik, csupán a lakáshitelek forintosításáról van szó, a megoldás kulcsát pedig a Bankszövetséggel egyeztetve keresik.

A Solar Capital portfólióelemzője szerint a kötvénypiac számára a devizahitelesek konszolidálása hosszú távon pozitív üzenet, de a megoldás keresése közbeni kommunikáció, valamint az, ami a végén kikristályosodik, gyengítheti a forintot. Misik szerint látni kell, hogy a kormány a kommunikációjával folyamatosan rángatja kissé a forintot, egyelőre a 290-300 forint közötti sávon belül tartva. Ha a forint erősödik, akkor valamilyen bemondással gyengíti, a felső határ közelében pedig – kevésbé egyértelműen – erősíti. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány a 300-as határt áttörve feltétlenül beavatkozna, lassú leértékelés, illetve 300 forint körüli forint-euróárfolyam szerinte a leginkább elképzelhető. Ugyanakkor 310, még inkább 320 forint körüli árfolyam körül a kormány biztosan erősebben beavatkozik, mert a választások előtt szerinte a kormánypártoknak nem érdeke egy történelmi csúcs közeli forint-euró árfolyam. A portfólióelemző szerint a kötvénypiacok eddig egyértelműen igent mondtak a kormány gazdaságpolitikájára, a forint nem omlott össze, de változatlanul érzékenyen reagálnak a kormány jelzéseire.

Misik szerint a kötvénypiacokon még az ősz hozhat érdekes fordulatot: van ugyanis némi feszültség az amerikai pénzügyminisztérium és a Fed kommunikációja között. Előbbi proklamálta, hogy akár 30 százalékkal is kész csökkenteni az állampapír-kibocsátást, miközben a Fed azért nyitva hagyta, hogy a nemzetközi folyamatok tükrében növelje, vagy ha nincs rá szükség, csökkentse a kötvényvásárlásait. Márpedig ha nem lesz kötvénykibocsátás, a Fed-nek sem lesz mit megvásárolnia.

Devizahiteles tervek, semmi más

"Alapvetően a devizahiteles mentőcsomag – bár én nem szeretem annak hívni –, és az ezt övező találgatások, misztifikumok mozgatják az árfolyamot" – fejtette ki Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. Az egyes variációk között a bankokat fájdalmasan érintő opciók is felmerültek. Bár konkrét részleteket még nem ismerünk, ezek a hitelezést tovább szoríthatják vissza, ami még komoly gondokat okozhat.

A forint euróval szembeni árfolyamát a kormány nyilatkozatai rángatják

AFP / Philippe Huguen

A 300-as szint elérése ugyanakkor Kolba szerint nem jelenti azt, hogy mostantól például a 312-es szintig nem lesz megállás. Bár most bizonytalanságban tartják a piacot a devizahitelesekkel kapcsolatos kormányzati tervek, egy nagyobb gyengülést a lassabban csordogáló nyári történések közepette csak egy külső tényező tudna okozni az ING devizakereskedője szerint. Főleg, hogy a devizahiteles csomagról szóló döntés részleteivel csak őszre számolhatunk: a Bankszövetség szakértői csoportjának ugyanis augusztus 23-ra kell összeállítania azokat a javaslatokat, melyek a Bankszövetség és a kormány tárgyalási alapját képezhetik.

Jelenleg a 302-es szint lehet egy tető, idáig még begyengülhet a forint az euróval szemben, ám a Kolba arra számít, hogy a 296 és 301 forint közötti szinten marad az árfolyam. "Ezen belül is én inkább azzal kalkulálok, hogy 300 alatt marad a forint", vont mérleget az ING devizaüzletágának vezetője.

A feltörekvő piacok devizái is gyengélkednek

Több oka van a forintgyengülésnek, ezek között mind belső, mind külső elemek megtalálhatóak – mondta a hvg.hu-nak Szántó András, az Equilor devizaüzletágának vezetője. Ezek közül az egyik nemzetközi, egyes feltörekvői piacok devizái – mint például a török líra, lengyel zloty vagy dél-afrikai rand – is gyengélkedett az utóbbi napokban, ezzel a trenddel együtt mozog a forint is.

A 300-as szint átlépése ugyanakkor nem drámai, az euróval szemben egy 5-10 forintos kilengés mindig benne van, hangsúlyozta az Equilor devizakereskedője. Emellett azonban a Magyarországon "repkedő történetek", úgymint Csányi Sándor részvényeladásai, a takarékszövetkezetek helyzete, illetve a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdések is hozzájárulnak a gyengüléshez.

Ha elkenik, az rombol

Egy neve elhallgatását kérő elemző szerint elképesztő, hogy ilyen "hülye kommunikációt" folytat a kormány, a pénzügyi világban az "elkenős retorika" romboló hatással bír. A korántsem jó megközelítéssel a kormány ráadásul pont azt a csoportot hozza nehezebb helyzetbe, akin igazából segíteni akar. Az elemző szerint mivel ezekkel a nyilatkozatokkal a forint gyengülésnek indul, a devizahitelesek törlesztője is emelkedik.

Varga Mihályra kitérve az elemző elmondta, hogy a miniszter bemutatkozását mindenki nagyon várta márciusban. A helyzet ugyanakkor az, hogy a nemzetgazdasági miniszter a Matolcsy György, illetve Orbán Viktor által képviselt gazdaságpolitikát folytatja, "betagozódott a központi gondolkodásba", ettől pedig nem tud elszakadni. Ez pedig a hitelességre, azon keresztül pedig a forint árfolyamára is hatással van, tette hozzá.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!