Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az NFA hiába hivatkozott a perben az állami szervek titkolózását elősegítő, júniusban kihirdetett „sumáktörvényre", a bíróság szerint a földhasználók és földjeik listájának kikérése nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek, vagyis ki kell adni a kért információkat - írja a Blikk.
Mint ismert, közel 30 ezer hektár olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot a földalapkezelő, vagy ha ki is írt, nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezt a félbalatonnyi nagyságú területet minden évben megbízási szerződéssel adják oda ismeretlen gazdáknak, nem lehet tudni, esetleg strómanoknak különböző cégeknek.
A földhasználók nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 60-100 ezer forintos uniós támogatásban is részesülnek, vagyis egy évben összesen 2-3 milliárd forint közpénz is üti a markukat.
A Blikk április 29-én írt arról, hogy több ezer hektár állami föld pályázat nélkül került új tulajdonosokhoz, akik nevét titklja a földalap kezelő szervezet. A lap perelt. A törvényszék döntése értelmében az NFA-nak az adatkérés időpontjában, vagyis április 3-án megkötött szerződéseknek listáját kell átadnia a lapnak. Mivel az NFA az adott gazdasági évre ezeket a szerződéseket sokszor csak megkésve vagy csak utólag köti meg, sok földhasználó kimaradhat a listából.
Ezért kedden a Blikk újabb adatigényléssel fordult az NFA-hoz, hogy teljesebb képet kaphassanak arról, hogy kik művelik vagy műveltetik titokban a 30 ezer hektárnyi állami földet. Az ítélet nem jogerős.
