Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Miközben a válság mélypontján, 2009 márciusában, a deviza-lakáshitelek összértéke forintban 2715 milliárd forint volt – a GDP 10,7 százaléka –, mára ez "csupán" 1800 milliárd forint, körülbelül a GDP 6,3 százaléka, ami hatalmas javulás. A szerződések száma 223 ezerre csökkent, ami jelzi, hogy jelenleg már csak a lakosság kisebbsége rendelkezik ilyen jellegű hitellel. Valójában a devizahitelezés problémája egyre marginálisabbá kezd válni – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya is jelentősen csökkent, 2314 milliárd forintról 1682 milliárd forintra.
A teljes lakossági hitelállomány 8069 milliárd forintról (GDP 32 százaléka) 6597 milliárdra (GDP 23 százaléka) csökkent évek kínkeserves munkájával és szenvedésével – írja Zsiday. Ráadásul a bankok erre az állományra már 800 milliárd forint céltartalékot képeztek a várható rossz hitelek miatt. A bankrendszer "rosszhitel-kitakarítása" és a lakosság kényszerű megtakarítása miatt rohamosan csökken Magyarországon a hitelállomány, itt valóban zajlik az a folyamat – az adósságcsökkentés –, amire a 2008-as válság után világszerte számítani lehetett.
Ez a jelenlegi növekedés szempontjából nyilván rossz – amíg az emberek törlesztenek, nem költenek –, de mivel láthatóan egyre kevesebb az adós (két év alatt 500 ezerrel csökkent a hitelszerződések száma), ez hosszabb távon jó hír: az adósságtól megszabadult emberek könnyebben tudnak majd költeni, ami serkenti a gazdaságot. A devizaadósság problematikája tehát bár tovább nyomorgatja a gazdaságot és a bankokat, valamint rátelepszik a közbeszédre és a politikára, ám szép lassan magától is eltűnőben van – írja a befektetési szakértő.
