Az idén tartható a 0,7 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig a kormány konzervatív becsléssel 2 százalékos bővülésre számít - közölte Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikai államtitkára egy konferencián szerdán.

Az államtitkár kijelentette, hogy a növekedési fordulat az idén bekövetkezett, és ez a tendencia erősödni fog. A Privátbankár.hu által, Növekedés 2013. címmel rendezett konferencia előadóinak véleménye megoszlott arról, hogy beindult-e már a növekedés Magyarországon. 

Az NGM államtitkára közölte, hogy a 2013-2014. évi makropályát a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal egy időben, várhatóan szeptember 30-án mutatja be a kormány. 

Kifejtette, hogy a jövő évi makrogazdasági alappálya növekvő foglalkoztatottsággal és bértömeg-kiáramlással, ezen keresztül pedig reálbér-emelkedéssel számol. Mindezeknek, a pedagógusbér emeléssel, a rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek terheinek enyhítésével együtt fogyasztásnövelő hatása van, ami jelen pillanatban még nem számszerűsíthető, ezért nevezhető konzervatívnak a jövő évi növekedési előrejelzés. 

A 2014. évi költségvetésre vonatozó kérdésre elmondta, hogy az adórendszer lényegében kész van, a még tervezett kisebb adóváltoztatások főként az üzleti környezet fejlesztését célozzák. Kiadási oldalról a pedagógus életpályamodell bevezetésének költségvetési hatását, a takarékszövetkezetek feltőkésítését említette, amelyeket be kell építeni a költségvetésbe, valamint hiánynövelő tételként említette még a családi adózás kiterjesztését is. Közölte azt is, hogy az idei költségvetési tartalék nagyobb volt a szokásosnál, a jövő évi konzervatív makropálya viszont nem indokol az ideihez hasonló mértékű tartalékot jövőre.

Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa szerint Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat, ehelyett gazdasági stagnálás van. 

Kifejtette, hogy a belföldi felhasználásban vannak ugyan fordulatra utaló jelek, de ezt ellensúlyozza a csökkenő nettó exporttöbblet, amit az okoz, hogy az import dinamikája meghaladja az exportét. A beruházási hajlandóság viszont továbbra is alacsony. Az ipar és a mezőgazdaság már "megmozdult", de ezek a szektorok csak nagyon kis részt képviselnek a GDP termelési oldalán, ahol a legnagyobb hányadot a szolgáltatások teszik ki. 

Oblath Gábor véleménye szerint az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet, ezt csak a devizatartalékok felhasználásával lehet finanszírozni. 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint ha a devizaalapú jelzáloghiteleket rögzített árfolyamon forintosítják, akkor négy vagy öt bank azonnali tőkeinjekcióra szorul anélkül, hogy új hitelt kihelyezett volna. A program megvalósulásának kockázata lehet a bankvezető szerint, hogy az újabb veszteségekkel fenyegeti a magyar bankokat, ami tovább erodálja bankszektor tőkéjét. 

Hozzátette: ha a bankszektor tőkemegfelelése tovább süllyed, akkor a növekedési hitelprogramban rendelkezésre álló újabb 2000 milliárd forintot csak nagyon kis mértékben tudják a bankok kihasználni. Wolf László szerint ezt a kétféle kormányintézkedést össze kellene hangolni ahhoz, hogy a kívánt eredmény elérhető legyen.