szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A gazdag nyugat-európai országok összességében nagyon is jól járnak a bevándorlással, még akkor is, ha valóban vannak olyan érkezők, akik csakis a nagyvonalú segélyekre alapoznak. Még a híresen bőkezű szociális hálóval rendelkező északi államokban is többet tesznek bele a bevándorlók a közös kasszába, mint amennyit onnan kivesznek.

"Jönnek a románok és a bolgárok, itt élősködnek majd a mi pénzünkön és szabadon veszik igénybe a német állam szociális szolgáltatásait" – ez a mondat egyre többször hangzik el nem csak Németországban, de Hollandiában és Ausztriában is, utalva arra, hogy a kelet-európai bevándorlók ez év végétől kezdve korlátozások nélkül költözhetnek át bármely nyugat-európai országba, igénybe véve annak szociális hálójának védelmét. De vajon valóban tartaniuk kell a gazdag nyugati országoknak a Kelet-Európából érkező, a kiterjedt szociális hálón megkapaszkodni vágyó "élősködők" millióitól? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A gazdag nyugat-európai országokban mára divat lett ferde szemmel nézni a kelet-európai bevándorlókra, akik – miután a csatlakozáskor életbe léptetett korlátozások már lejártak, vagy hamarosan lejárnak – az EU szabályai szerint szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, sőt még a helyi szociális háló védelmét is élvezhetik. Sokan úgy gondolják, például Németországban, hogy a német emberek által megteremtett gazdagságból ne részesüljenek a keletről érkező bevándorlók, és főleg ne jöjjenek olyanok, akik a német segélyekre alapozzák megélhetésüket.

Joakim Ruist, a University of Gothenburg kutatója ugyanakkor kimutatta, hogy a nyugati fogadó országok nagyon is jól jártak az eddigi bevándorlókkal, és minden adat azt támasztja alá, hogy a fenti félelem megalapozatlan. Való igaz, hogy jönnek olyanok is, akik csak a segélyekre alapoznak, a bevándorlók döntő többsége azonban dolgozni vágyó fiatal, akik sokkal többet fizetnek be a közösbe – adók és járulékok formájában –, mint amennyit kivesznek onnan.

És hogy mennyivel többet? A brit gazdaságban például az átlag bevándorló megközelítőleg 1,4-szeresét fizeti be a közös kasszába, mint amennyit kivesz onnan. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a brit gazdaságban az állami újraelosztás aránya alacsony, vagyis az állam nem tart fenn kiterjed szociális hálót, ennek megfelelően, aki valamely gazdag nyugati országban akar segélyen élni, annak nem a brit gazdaság a megfelelő célpont.

A kutató ennek megfelelően bemutatja a svéd adatokat is, melyek – a várakozásoknak megfelelően – azt mutatják, hogy az átlag bevándorló bevétel-kiadás mutatója alacsonyabb, mintegy 1,1-es értékkel. De még mindig pozitív, vagyis a Svédországba érkező bevándorlók átlagosan 1,1 egységgel járulnak hozzá a közöshöz, miközben 1 egységet vesznek ki onnan, így a svédek – bár nem olyan mértékben, mint a britek - ugyancsak jól járnak a bevándorlókkal. A bevándorlásból származó pozitív hatás idővel egyáltalán nem gyengül, a bevándorlók ugyanis amellett, hogy egyre jobban igénybe veszik a szociális szolgáltatásokat, a hozzájárulásuk is emelkedik az egyre több befizetett adó és járulék formájában. Kétségtelen tény tehát, hogy vannak olyan bevándorlók, akikre tökéletesen ráillik a német adófizetők félelme, a többség azonban dolgozni akar, és a nyugati országok jól járnak a bevándorlással.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!