Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az első ütemben csak azok a márkakereskedők vehettek részt, akik bankhitellel rendelkeztek, így akiket a márkaimportőr finanszírozott, azok nem jutottak kedvezményes hitelhez - mondta Balogh Árpád, a GÉMOSZ alelnöke.
Az alelnök ismertette egy augusztusban végzett felmérés eredményét, amely szerint a magyarországi gépkocsi-márkakereskedők száma egy év alatt 4 százalékkal 448-ra csökkent. A legtöbb tulajdonos a telephelyére felvett devizahitel miatt ment csődbe - tette hozzá az alelnök.
A csődbe menet kereskedők helyzetét súlyosbítja, hogy a magánvagyonukra is zálogjogot jegyeztetett be a bank, Európában csak az üzleti vagyonra tesznek jelzálogot - folytatta Balogh Árpád.
A felmérés másik eredménye az, hogy felmérték a márkakereskedők területi eloszlását: Budapesten 85, míg megyénként - átlagosan - 19 található, a sor végén álló Nógrád, illetve Heves megyében viszont csak 8-8 márkakereskedés működik. Ugyanakkor a márkák száma 32, így előfordul, hogy 100 kilométernél is távolabbra kell menni autót vásárolni, illetve később szervizelni.
Szükségszerű, hogy a kereskedők több márkát áruljanak, nemcsak a több lábon állás miatt, hanem a fajlagos költségek csökkentése érdekében is. Erről Cseri József alelnök beszélt a tájékoztatón. Jelenleg havi ezer autót vesznek magánszemélyek, de csak 15 százalékuk vesz fel hitelt az új kocsira. A hitelkereslet növekedése nélkül nem fog érdemben emelkedni az eladott új autók száma - tette hozzá az alelnök.
A feketepiaccal kapcsolatban a GÉMOSZ a kormánynak készített egy összegzést, amelyben kiszámolta: az állam évi 250 milliárd forint adóbevételtől esik el a nem adózó szervizek miatt. A minimális javítási óradíj 2 ezer forint ebben az ágazatban. A tájékoztató utáni vitában elhangzott, hogy az adóhatóság a 600 gépkocsijára kiírt közbeszerzésen ennél olcsóbb ajánlatot fogadott el nyertesnek.
