A régi mezőgazdasági területeket egyre sűrűbben növik be a fák, ami azt mutatja, hogy az egészségre veszélytelen mértékre csökkent a radioaktivitás szintje. A nukleáris katasztrófa előtt lent termesztettek Csernobil környékén, most főként búzát, kukoricát, napraforgót, rozst és zabot készülnek vetni, mert azok magasabb áron értékesíthetők. Egy gazdaságban pedig ribizli termesztésébe fogtak.

Az első termést csak két év múlva takaríthatják be, de a gazdák készek várni, a negyedszázada műveletlenül hagyott földeken ugyanis jó termésre számítanak. "Jártak nálunk olaszok, lengyelek, és csodálkoztak, mekkora földterületek hevernek itt parlagon. Lengyelországban például már gazdagnak számít az, aki 5 hektáron termeszt epret vagy ribizlit - mesélte az 1+1 televíziónak az egyik gazda.

Polesszki körzetben 12 ezer hektár, a szomszédos Ivanovszkiban pedig ennél is nagyobb a műveletlen földterület. A Kijev megyei vezetés tovább keres olyan befektetőket, akik hajlandók művelésbe venni ezeket a területeket. Azt, hogy a termés sugárzási szintje ártalmatlan-e, külföldi laboratóriumi vizsgálatok mutatják majd ki.

A Kijev megyei adminisztráció vezetőjének elmondása szerint a csernobili övezetből vett termésmintát küldtek Németországba. Az ottani vizsgálat kimutatta, hogy minden normának megfelel, azaz fogyasztásra alkalmas. A ribizliültetvényen egyébként óránként 6 mikroröntgen sugárzást mértek, ami körülbelül a fele az ukrán fővárosban, Kijevben mért radioaktivitási szintnek.

A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevtől 130 kilométerre épült csernobili atomerőmű négyes blokkjában robbanás következett be, amely teljesen megsemmisítette a reaktort.

Viktor Janukovics ukrán elnök a csernobili baleset idei évfordulóján az erőműben tett látogatásakor kiemelte annak fontosságát, hogy átfogó terv szülessen a katasztrófa sújtotta termőföldek rehabilitációjára.