Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy budapesti és egy Heves megyei gazdasági társaság zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek létrehozása címén pályázott több százmillió forint állami és uniós támogatásra. Mindkét társaságot ugyanazok hozták létre és irányították.
A budapesti vállalkozás 420 millió forintot vett fel, a Heves megyei pedig 270 milliós támogatást igényelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.
Az ellenőrzéskor azonban kiderült, hogy az egyik üzem gépeit szabálytalanul szerelték össze, így azok csak látszólag voltak alkalmasak a termelésre, míg a másik üzemből pedig elszállították a berendezéseket, így nyilvánvalóvá vált, hogy ott nem is terveztek gyümölcsfeldolgozást.
A csalás leleplezése után a hivatal nem utalta ki a korábban megítélt, de még ki nem fizetett összeget, és feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál. A két cég mögött álló elkövetői kör a pályázat benyújtásához szükséges önerőt offshore cégektől kapott kölcsönökből biztosították, valamint őstermelőktől, illetve különböző külföldi és magyar társaságoktól beszállítói szándéknyilatkozatot is szereztek.
A NAV nagyszabású akció keretében a Bevetési Főigazgatóság járőreivel közösen 32 helyszínen – a társaságok székhelyén, telephelyein, az ügyvezetők lakásán, valamint a könyvelőknél – tartott házkutatást, amelynek során összesen 800 millió forint értékű berendezést, egy gyümölcsfeldolgozó és egy gyümölcsaszaló üzem komplett gépparkját foglalta le.
A cégcsoport irányítóit és az ügyvezetőket, öt főt hallgattak ki gyanúsítottként. Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt.
