Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthet egyes vállalati fúziókat, amelyek így a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül is megvalósulhatnak.
A képviselők 277 igen szavazattal, 43 nem ellenében hagyták jóvá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabály módosítását, amelyet a fideszes Bencsik János és Koszorús László kezdeményezett. A kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta a változtatást, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak.
A döntés alapján a kormány különösen a munkahelyek megőrzésére és az ellátás biztonságára hivatkozva minősíthet nemzetstratégiai jelentőségűvé vállalati összefonódásokat. Az előterjesztők azt is megengedték volna, hogy a kormány egy ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése érdekében hagyjon jóvá fúziókat, ám az ugyancsak fideszes Román István módosító indítványa megszüntette ezt a lehetőséget.
A benyújtók indoklásukban hangsúlyozták, hogy javaslatuk nem érinti az Európai Bizottság fúziók engedélyezésére vonatkozó jogkörét. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.