A 2013-as költségvetési hiány 200 milliárd forinttal jobb lehet annál, amivel a kormány előzetesen számolt – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken. A kormány 1125,2 milliárd forint deficitet tervezett a tavalyi költségvetés legutolsó módosításával. A kincstár előzetes adatai alapján azonban csak 929,2 milliárd forint lesz a deficit.

Emiatt az uniós elszámolású hiány, amiről végleges adat március végére lesz, a legrosszabb esetben a GDP 2,7 százaléka lehet, ami a kormány által eredetileg kitűzött hiánycél. Legjobb esetben viszont 2,3 százalék is lehet a deficit. A nemzetgazdasági miniszter szerint ezzel európai uniós szinten is egy 7 országot számláló szűkebb körben vagyunk, amelyek 3 százalék alatt tudják tartani a hiányukat. A végeredményt azonban az önkormányzatok egyenlege, valamint a takarékszövetkezeti integrációs alapnak tavaly év végén adott 135 milliárd forint elszámolása befolyásolhatja még. Az önkormányzatok felől a kormány egyenlegjavító adatra, mintegy 90 milliárd forintos többletre számít a kormány (ez javíthatja az egyenleget a tervezett 2,7 százalékos hiánycélhoz képest). Az integrációs szervezetnek juttatott 135 milliárd forint elszámolásáról jelenleg is folyik a vita az unióval. Ha az unió erre azt mondja, hogy hiánynövelő tételnek kell tekinteni, akkor is 2,7 százalékos lesz a hiány – mondta Varga Mihály kérdésre válaszolva.

Kevesebb adó folyt be

A hiány eléréséhez a kormány a tavalyi év folyamán több egyenlegjavító intézkedést hozott. A kiadási oldalon májusban 92,9 milliárd forintos zárolást hajtott végre, és további 128 milliárd forinttal javította a mérleget a tavaly júniusban hozott bevételnövelő korrekció is.

Varga Mihály

MTI / Földi Imre

A bevételeknél jelentős változást hozott az infláció alakulása. 2012 végén még 5,2 százalékra tervezték, ehhez képest körülbelül 1,8 százalékos lesz a végleges adat. Emaiatt kisebbek lettek az adóbevételek, főleg az áfa és jövedéki adó. Utóbbinál a trafikrendszer miatt is bekövetkezhetett a változás. A tranzakciós adóból is kevesebb lett a bevétel annak ellenére, hogy emelték a mértékét – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.  

Viszont a katát és a kivát kevesebben választották a várakozáshoz képest, így ezen a soron többletbevétele volt az államnak, és további egyszeri bevételt jelentett, hogy frekvenciákat értékesített ősszel.

A kiadási oldalon számos egyenlegrontó változás történt. Növelte a kiadásokat a dunai árvíz, a szeptembertől életbe lépett pedagógus-életpályamodell, az uniós beruházásokat gyorsító önerőalap bővítése, valamint a gyógyító megelőző intézmények tartozásának elengedése. Ezeket azonban a bevételekből sikerült fedezni – mondta Varga Mihály.

Javul a gazdaság teljesítménye

Varga Mihály a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy a magyar gazdaság a második félévben egyre inkább egy stabil, növekvő pályára állt. Ez a növekedés fel is gyorsult, a harmadik negyedévben már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Negyedéves alapon már a magyar gazdaság volt a legjobban teljesítő a visegrádi országok között. 2013-ban a mezőgazdaság és az ipar, építőipar járult hozzá a gazdaság nagyobb teljesítményéhez, amelyhez az év második felében társult a fogyasztás növekedése. Az uniós források felhasználása is javította a gazdaság teljesítményét.

2014-ben a kormány azt várja, hogy a magyar gazdaság növekedése magasabb, 2 százalékos lesz. Emellett azzal számol, hogy a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje magas lesz az alacsony infláció miatt, és növekedni fog a munkahelyek száma.

Kivonulást mérlegelnek a bankok

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) információi szerint egy-két banknál reális mérlegelési kategóriában van a Magyarországról való kivonulás – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer helyezte stabil, a tárca nem számol azzal, hogy egy ilyen lépésnek jelentős hatása lenne a jövő évi költségvetésre.

A devizahiteles szerződések rendezésével kapcsolatos kérdésre Varga azt mondta, a Kúria döntése óta nincs új fejlemény, és meg kell várni az Európai Bíróság döntését, amit a Kúria kért. Egyelőre a kormány az árfolyamgátat tudja javasolni az érintetteknek – magyarázta.

Egy másik kérdésre elmondta: az egykulcsos, egyszámjegyű személyijövedelemadó-rendszerről reálisan először 2015-ben lehet gondolkozni, hiszen 2014-re elfogadott adótörvények vannak. Varga Mihály szerint bár beindult a gazdasági növekedés, egyelőre nem látszik a forrása annak, hogyan lehet azt a kieső 600 milliárd forintot a költségvetésben pótolni, amit például egy 9 százalékos szja-kulcs okozna.

Az évtized második felének végéig nem reális kérdés az eurózónához való csatlakozás – válaszolta egy további kérdésre Varga Mihály.