Holnap rukkolnak elő a magát független szakértői csoportnak definiáló LÉT tagjai a Magyarországra kidolgozott feltétel nélküli alapjövedelem konstrukciójával – írta a Napi Gazdaság. A meghívóból annyi derül ki, hogy gyerekeknek 25 ezer, felnőtteknek 50, míg várandós édesanyáknak 75 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet garantálnának.

A lap számításai szerint a javaslatnak, amennyiben korlátozás nélkül, minden magyarországi lakos megkapná a pénzt, súlyos költségvetési vonzata lenne. A KSH népszámlálási adatai szerint 2011-ben 9,93 millió lakosa volt Magyarországnak, ebből 1,9 millió a gyermekek száma, a külföldön élő és dolgozó felnőttek száma 500 ezer fő körül van.

Őket nem számolva, közel 7,5 millió felnőtt részesülne havi nettó 50 ezer forint, miközben 1,9 millió gyermek 25 ezer forintos apanázsban, ami éves szinten  összesen 5,6 ezer milliárd forintos terhet jelentene a büdzsének a várandó édesanyákat nem számítva.

Kérdés, hogy mi lenne a nyugdíjakkal és a nyugdíjszerű ellátásokkal, illetve hogyan számolnák el az alanyi jogon járó állami apanázst a munkával rendelkezők esetében; a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a foglalkoztatottak a bérükön keresztül juthatnának a feltétel nélküli alapjövedelemhez – tette hozzá a beszámoló.

A szervezet ötletével korábban már politikusok, illetve politikai pártok is próbáltak szimpatizánsokat szerezni. Szeptemberben nyújtott be Szili Katalin független képviselő országgyűlési határozati javaslatot a parlamentnek a feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról, és úgy tűnik, hamar kedvező fogadtatásra talált a baloldalon – írta a lap. 

Az MSZP decemberben javasolta, hogy Magyarországon is kezdődjön társadalmi vita a mindenkit megillető, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. Könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéki összefogás utolsó szalmaszálként próbál az ötletbe kapaszkodni, nem csodálkoznék, ha választási kampánytéma lenne – mondta Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője.

Lánczi szerint a baloldal 2002-ben a bér- és nyugdíjemelésekkel, majd 2006-ban az áfacsökkentéssel kampányolt, amely mindkét esetben súlyos költségvetési áldozatokkal járt, a büdzsé hiánya elszállt, a jólétet adósságból kellett finanszírozni, aminek később – a megszorítások formájában – megvolt a böjtje is. Hozzátette, a közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint, az MSZP és szövetségesei nem esélyesek a győzelemre, ezért tét nélkül ígérhet.

A koncepciónak vannak egyébként támogatói Nyugat-Európában is; e modell alapján a pluszpénzt jellemzően fogyasztásra használják fel, bár ott 1000-1500 eurós összegről szólnak a tervek. Ekkora nagyságrendű összegek esetében az alapjövedelem képes a gazdaságot élénkíteni, stabil keresletet tud biztosítani, egy része forgalmi típusú adókon keresztül az államháztartás rendszerébe visszajut.

Tömegek válhatnak az intézkedésnek köszönhetően hitelképessé, ami lehetőséget teremt forrásbevonásra a vállalkozásoknak is. Felmerülő ellenérv ugyanakkor, hogy a lépés nem ösztönöz munkavállalásra, vállalkozásra – írta a lap.