Idén 44. alkalommal rendelkezik meg a svájci Davosban a Világgazdasági Fórumot (WEF), amit az angol nyelvű sajtó diszkréten csak a világ "legnagyobb koktélpartijának" titulál. A világ minden részéről összesereglett 2633 résztvevő közül a többség, több mint 2100 fő a magánszektorból érkezik, a többiek az akadémia, illetve a kormányzatok, nemzetközi szervezetek világából.

Az éves szokásos találkozón a vezető politikusok, gazdasági vezetők átbeszélik a világot érinti legsúlyosabb problémákat. A programok idén is szerteágazóak: a feltörekvő államok gondjaitól kezdve a drogproblémán át a bankrendszer és hulladékfeldolgozás is terítékre kerül. A hivatalos programok mellett a jelen lévő vállalatok ugyanakkor igyekeznek mindenféle eszközzel megragadni a látogatók figyelmét, például különböző ajándékcsomagokat állítanak össze és gyakorlatilag folyamatosan partikat adnak. Természetesen a síelés sem maradhat ki, hiszen Davos közelében hat pálya is található.

Idén a "A világ újraformálása: társadalmi, politikai, üzleti következmények" címet viselő konferenciára 20 ezer dollár a belépő, ez a legtöbb résztvevő számára biztosan nem jelentett problémát: a városban az exkluzív szállodai szobaárak 1100 dollártól indulnak. A davosi találkozónak az is igen érdekes színt ad, hogy a találkozó kezdetére időzítve az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet publikált egy jelentést, melyből kiderül, hogy a világ pénzügyi vagyonának a fele a Föld népességének az 1 százaléka kezében összpontosul. 85 ember kezében pedig annyi vagyon van, mint a legszegényebb 3,5 milliárd pénztárcájában. A jelentés arra próbált rávilágítani, hogy a davosi konferenciát sokan az elit bankárok és luxusöltönyös vezetők traccspartijának tartják. Az tény, hogy rengeteg gazdag ember lesz jelen, több mint 70 dollármilliárdos teheti tiszteletét Davosban, ám a szupergazdagok és hatalmasok mellett évről évre több híresség is érkezik, akik "oldják" a konferencia száraz gazdasági jellegét. A találkozóra mindeközben még Ferenc pápa is áldását adta – azzal, hogy szükséges a jövedelmek igazságosabb elosztása.

A "szünetek" az érdekesek

Hatalmas dzsembori lett mára a davosi Világgazdasági Fórum, az élénk médiajelenlétet pedig sokan kihasználják egy-egy üzenetet eljuttatására – mondta a hvg.hu-nak Bod Péter Ákos egyetemi tanár, aki korábban jegybankelnökként többször is részt vett a davosi eseményen (vagy vállalati bejelentésre: a Marriott szállodalánc például afrikai szállodák megvételét jelentette be szerdán a svájci városban – a szerk.). Bod Péter Ákos szerint a fórum formátuma egy szokásos konferenciára hasonlít, ugyanakkor attól abban különbözik, hogy hatalmas biztonsági intézkedések övezik az odalátogató politikusok, gazdasági vezetők miatt (a fontos emberek például helikopterrel, privát vonattal érkeznek). Vannak plenáris és szekcióülések, ám a volt jegybankelnök szerint az igazi értéke a fórumnak a programok közötti "szünet".

Szerdától szombatig a világ krémje Davosban tanácskozik

AFP / Eric Piermont

Bod Péter Ákos elmondta, hogy az előadásokról nincsen sok emléke, ám a társasági eseményeken "kis tranzakciós költséggel sok találkozást lehet megvalósítani". Vagyis mivel mindenki ott van, aki számít a politikai, gazdasági életben, rendkívül kevés idő alatt szóba lehet elegyedni szinte bárkivel. Ehhez ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a volt jegybankelnök szerint a résztvevők között ritkán van olyan, aki ne hallott volna a másikról, vagyis név alapján gyakorlatilag mindenki ismer mindenkit.

A hatalmas tömeg miatt van az is, hogy Bod Péter Ákos szerint  nem igazak azok a kritikák, melyek szerint "szivarfüstös hátsó helyiségekben a világ hatalmasságai összeesküvést szőnek" az emberek ellen. Legtöbbször csak rövid ideig van lehetőség beszélgetni, "networkingre alkalmas igazán" egy ilyen találkozó. A networking nagyon hasznos tud lenni, ezért is jó, ha a nagy magyar cégek képviseltetik magukat, kormányzati oldalról – ha nincs mondanivalója a kabinetnek – akkor szerintem nem probléma, hogy nincs jelen senki – tette hozzá Bod Péter Ákos. Arról, hogy a davosi jelenlét jelenleg nem játszik fontos szerepet a kormánynál, korábban itt írtunk.

Celebek: a "médiára hangszerelik" a rendezvényt

Arra a kérdésre, hogy a hírességek jelenléte korábban is ilyen elburjánzó volt-e, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára úgy válaszolt, hogy ez korábban nem volt jellemző. A '80-as években a gazdasági vezetőkkel kapcsolatos megítélés sokkal jobb volt, Margaret Thatcher és Ronald Reagen büszkén fürdött a neoliberlista gazdaságpolitikában – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. A vezetők ekkor büszkén vállalták hatalmukat. A '90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején ugyanakkor globalizációellenes csoportok hevesen kritizálni kezdték a kapitalizmus és a globalizáció társadalomra gyakorolt hatásait, emellett pedig pár botrány (például az Enroné 2001-ben) megingatta a közvélemény bizalmát a vezetőkben, megtört a lendület. Egyesek szerint mára önparódiába is fordult a konferencia, amikor is a jövedelmi egyenlőtlenséget tűzték ki az esemény fő témájának.

Matt Damon Davosban: csak a médiának?

MTI / EPA / Laurent Gillieron

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a cégvezetők nem igazán szeretnek folyamatosan a reflektorfényben lenni, ráadásul a negatív közhangulatot követően a szervezők felismerték, hogy érdemes nem csak mindig a pénzt és gazdaságot a fókuszba állítani a fórumot. A rendezők egy dörzsölt társaság, érzik a közvélemény rezdülését – tette hozzá Bod Péter Ákos. Ezért is lehetnek jelen a rendezvényen – legtöbbször moderátorként, panelistaként – olyan hírességek, akiknek valamilyen közük van a fórum tematikájához, és ezt össze is tudják foglalni. Az idei egyik ilyen híresség, Matt Damon amerikai színész például a Water.org egyik társalapítója, mely szervezet a lehető legtöbb ember számára elérhető tiszta vízforrásért dolgozik a világon.

A celebritásokkal ráadásul a "médiára is hangszerelik" a rendezvényt a volt jegybankelnök szerint: olyan hírek például nem látnak majd napvilágot, hogy két cégvezér összekapott egy ügyön, ehelyett a fontos közös, általános célok – mint például a megújuló energiaforrások támogatása, vagy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében tett lépésekről hallunk majd tudósításokat.

És hogy mit kellene Davosban igazából megvitatni?

A New York Times egyik újságírója összeállított egy listát, hogyan igazából milyen témákat kellene megvitatniuk és milyen problémákra kellene választ találniuk a Davosban összegyűlteknek (ezzel pedig az Oxfam által felvetett kérdéseket is részben kielégíthetnék). A listán olyan pontok szerepelnek, mint például a hosszú ideje munkanélküliek helyzetének javítása – nekik egy idő után esélyük sem lesz munkát vállalni –, nem érdemes túlzottan koncentrálni a költségvetési hiányok lefaragására, mivel ez hazavágja a szegényeket, a milliárdosoknak pedig szabaddá kellene tenniük szabadalmaikat az innováció és verseny növelése érdekében. Illetve a szupergazdagoknak sokkal több pénzt kellene ügyesen szétosztaniuk, mint eddig, és kevés pénzt kellene az örököseiknek hagyniuk.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!