Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Nem tett le arról a szándékáról az Európai Bizottság (EB), hogy – ahol indokoltnak tartja – kikényszerítse a villamos áram és a földgáz árszabályozásának megszüntetését, ha kell, akkor akár annak árán is, hogy az Európai Bíróság elé vigye az ellenszegülő tagállamokat. Ezt Klaus-Dieter Borchardt, a belső energiapiacért felelős igazgató közölte egy e heti brüsszeli konferencián – írja a BruxInfo. Mielőtt azonban kötelezettségszegési eljárásokat indítana az EB, a kétoldalú egyeztetések útján próbálják meggyőzni az érintett tagországokat arról, hogy fokozatosan számolják fel a szerinte a harmadik energiacsomag rendelkezéseivel ellentétes árszabályozási gyakorlatot.
Fazekas István
A korábbi nyilatkozatok szerint Brüsszel a villamos energia kiskereskedelmi árának esetében Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia, míg a földgáz kiskereskedelmi árképzésénél Magyarország, Bulgária, Dánia, Franciaország, Írország, Lengyelország, Spanyolország és Szlovákia tart fenn kifogásolható gyakorlatot. Az energiaszigetként működő balti államok és a kicsi piacok (Málta, Ciprus) mellett a többi országnak, így Magyarországnak Günther Oettinger energipolitikai biztos levélben írta meg, hogy az EB megítélése szerint fennállnak azok a körülmények, amelyek a háztartások és a kis- és középvállalkozások esetében lehetőséget adnak az árszabályozás fokozatos megszüntetésére és a piaci árakra való áttérésre.
A harmadik rezsicsökkentésre készülő magyar kormány szerint azonban addig nem lehet szó az árak liberalizálásáról, amíg Közép-Európában sem jön létre a nyugat-európaihoz hasonló likvid gázpiac, a gázellátás nem lesz a jelenleginél diverzifikáltabb, és amíg a belső energiapiac nem képes az olajozott működésre. A kormány szerint a központi árszabályozás nem akadálya a belső energiapiaci célok elérésének, ezért nem is tervezi a közeli jövőben annak kivezetését.
Borchardt szavaiból emellett arra lehet következtetni, hogy a testület időt hagy a meggyőzésre és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások különben is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, ameddig bírósági döntésig juthatnak az ügyek. Így valószínű, hogy a magyar választásokig az EB részéről semmilyen jogi lépés nem várható, sőt azt követően sem még egy ideig.
