EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A Nielsen globális felmérésében több mint 30 ezer internetet használót kérdeztek meg pénzügyi céljairól hatvan országban tavaly augusztus 14. és szeptember 16. között.
A felmérés szerint a vizsgált harmincegy európai ország közül nyolcban a magyarokhoz képest nagyobb arányban preferálják a készpénzt a napi rutin költések során, közülük is kiemelkedik a görögök 84 és az ukránok 71 százaléka, míg a legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya.
A magyar kártyatulajdonosok 70 százaléka egy bank- vagy hitelkártyával rendelkezik, 23 százaléka kettővel, 7 százaléka pedig hárommal vagy többel, míg az európai átlag 54, 32, illetve 14 százalék. Míg Magyarországon egy birtokosra átlagosan 1,4 plasztik kártya jut, a vizsgált harmincegy európai ország átlaga 1,6.
Az egy tulajdonosra jutó kártyák számát tekintve kiemelkedik Törökország (2,1 darab) és magas az arány Horvátországban, Norvégiában és Svájcban is (mindháromban 1,8 darab).
Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak szenior elnökhelyettese szerint a fogyasztók nem csak a kényelem miatt fordulnak a kártyás fizetéshez, hanem az olyan plusz előnyök miatt is, amit például a különböző promóciókhoz vagy más bónuszokhoz való hozzáférés jelent.
Az online fizetést a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi előtérbe, míg Európában átlagosan 6 százalék. Okostelefonját vagy tabletjét egy valódi üzletben a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz, ha a készülék biztonságosan kezeli adatait; nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy "talán". Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag.
