Rácz Johanna
Rácz Johanna

Tisztes, biztos megélhetés, előjogok, nyugdíjas állás – a közhiedelem szerint a köztisztviselői pálya igazi középosztály-keltető. A realitás egészen más: az illetményalap évek óta változatlan, a juttatások egy részét elvették, a kar nyolcvan százaléka pedig csak a közalkalmazotti bérkompenzációnak köszönhetően visz haza legalább nettóban ugyanannyit, mint négy évvel ezelőtt. Középosztályról szóló sorozatunk negyedik részében azt vizsgáltuk, mennyire tud ma megkapaszkodni a közhivatalokban dolgozók serege.

Dóra évek óta titkárnő egy minisztériumban, férje néhány hónapja elvesztette az állását, két gyermekük van és devizatartozásuk. A nő hatvanhatezer forintos illetményéből kellene megélniük. Innen-onnan kérnek kölcsön, hogy valahogy fenntartsák magukat.

Évente több száz hasonló történet és segélykérelem érkezik a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetéhez (MKKSZ). „Tömegek kerültek nagyon nehéz helyzetbe a közszférában az elmúlt években. Köztük kormány- és köztisztviselők is, de tiltakozni nem mernek, mert partnerük a kormány, és féltik az állásukat” – mondja Boros Péterné, a szakszervezet főtitkára. Vasárnap az MKKSZ jótékonysági gálát szervez a közszolgálati szegényekért: míg a segélyező alapítványukhoz néhány éve tíz-tizenöt megkeresés érkezett havonta, ma ennek a százszorosa.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) Lyukas a cipőnk címmel megrendezett demonstrációján
©

"Mindenki haragszik a tisztviselőkre, mert a közhiedelem szerint degeszre keresik magukat, de a valóság az, hogy nagyon sokan közülünk jelentős reálbércsökkenést szenvedtek el" – mondja Balázs, aki tíz éve dolgozik közhivatalnokként. (Cikkünk névtelenséget kérő megszólalóit álnéven szerepeltetjük.) Munkahelyén, az egyik országos hatáskörű hivatalban gyakran nosztalgiával emlegetik azokat a szép időket, amikor még bőven volt ruhapénz, és könnyen megéltek a fizetésükből.

Csapás volt az adójóváírás kivezetése

Olyan kormányzati ciklus még nem volt, amikor egyetlen évben sem növekedett a költségvetési alkalmazottak illetményalapja. Márpedig a pedagógusokat és az orvosokat leszámítva nem volt béremelés a 665 ezer dolgozót foglalkoztató közszférában, melyen belül 108 ezren vannak a kormány- és köztisztviselők. (Lásd Kik ők és hányan vannak? című keretes írásunk.) 2010 és 2014 között nagyjából 400 ezer embernek egy fillérrel sem emelkedett a jövedelme, viszont az adójóváírás kivezetésével nettója csökkent volna, ezért esetükben szükség volt bérkompenzációra (Ez a teljes költségvetési alkalmazotti kör 61,9 százaléka). Közülük 50-55 ezren lehettek a köz- és kormánytisztviselők.

Kik ők és hányan  vannak?

Az Orbán-kormány 2011-ben az új közszolgálati törvénnyel 2012. júliusi hatállyal létrehozta a kormány-tisztviselői kart, amely országos, valamint területi (fővárosi és megyei) szinten működő szervezetein keresztül látja el a feladatait. Jelenleg 70-78 ezren dolgozhatnak kormánytisztviselőként minisztériumokban, országos hatáskörű minisztériumi háttérintézményekben, megyei kormányhivatalokban stb. Emellett 26-28 ezres lehet az a köztisztviselői állomány, amely önkormányzatoknál dolgozik, és további 3-4 ezren vannak alkotmányi hivatali keretek között dolgozók (Alkotmánybíróság, Államkincstár, számvevőszéki hivatalok, országgyűlési hivatalok).

Bár a kormány egy 2012. januári kormányhatározattal létszámcsökkentést rendelt el a kormánytisztviselői körben, valójában ez a kísérlet a korábbiakhoz hasonlóan sem járt valós csökkentéssel. Az MKKSZ-nek 17 évre visszanyúló statisztikái szerint a közhivatalnoki kar létszáma nagyjából konstans: a mélyponton 103 ezer fős volt, és még a csúcsponton (1999-ben, az első Orbán-kormány idején) sem voltak többen 115 ezernél, jelenleg 108 ezer körüli lehet a kormány- és köztisztviselői létszám.

A közhivatalnokok közül különösen a második besorolásúak, azaz a középfokú végzettségűek élnek rosszul. Egy kevesebb mint öt év szolgálati idővel rendelkező középfokú végzettségű kormányhivatalnoknak a bértáblában 1,4-es lenne a szorzója (az illetményalap beragadt 38650 forintnál): több tízezren vannak, akik nem a bértábla szerinti illetményt kapják, mert a vonatkozó tételek szerint a jövedelme alatta maradna a minimálbérnek, illetve a középfokú végzettségűekre vonatkozó bérminimumnak. De még így is vannak olyanok, akik 18 éve dolgoznak kormánytisztviselőként, és a minimálbérnek megfelelő összeget kapják. További bérfeszültséget okoz az, hogy a kormányablakok munkatársai, akiknek a száma a négyezret sem éri el, 50 százalékos bérkiegészítést kapnak.

Nem kell indokolni a kirúgást

Balázs szerint is a kollégák létbizonytalanságának alapvetően két oka van: az egyik az illetményalap változatlansága, a másik az adójóváírás, majd a szuperbruttósítás kivezetése. Aki nem lépeget előre a bértáblán, annak akár 5-6 éve nem nőtt a fizetése. A másik tényező a gázártámogatás megszüntetése és a cafetériarendszer szigorítása, ami tízezrekkel növelhette a havi költségeket a köztisztviselőknél is. A korábbi közszférás viszonyokra jellemző, hogy Balázsnak és kollégáinak 2009-2010-ig fogalmuk sem volt róla, hogy a számos béren kívüli juttatás miből áll össze, és mennyit kell adózni utána. 2010-től a fizetés arányában keretet szabtak meg a béren kívüli juttatásokra, amit bruttó 200 ezer forintban maximáltak.

Megdőlt az a hagyomány is, hogy a köztisztviselői munka igazán biztos, nyugdíjas állás – mondja Csaba, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 1989 óta köztisztviselőként dolgozik, és vezetőként is volt alkalma tapasztalatokat szerezni a közhivatalnoki szférában. Már több mint egy éve él két új felmentési jogcím, a bizalomvesztés és a méltatlanság. "Magyarul nem kell indoklás a kollégák kirúgásához" – értékeli az új szabályt Boros Péterné. 

Boros Péterné egy demonstráción
©

Ráadásul a teljesítményértékelés miatt szakmai indokokkal is könnyen repülhet a hivatali dolgozó. Eközben, mint a vezetőként az egyik budapesti kerületben dolgozó Csaba elmondta, a főnök nem tudja mivel motiválni a jól dolgozó beosztottjait, mert nem emelhet fizetést. Még egy csapatépítő hétvégét sem szervezhetnek, mert azzal is az adófizetők pénzét herdálják.

Még mindig vonzó pálya

Nincs már aktatologatás és blokkolás négykor – vallják egységesen a nekünk nyilatkozók. Boros Péterné szerint a feladattorlódás és a leterheltség még a bérnél is nagyobb gond. „ Az infrastrukturális viszonyok viszont a közszférára jellemzően katasztrofálisak, sok helyen elavult számítógépekkel és programokkal dolgoznak – fogalmaz Csaba.

A (vélt) magyar középosztály – és ami mögötte van
Cikksorozatunk első részében annak jártunk utána, hogy vajon mit is jelent a középosztály Magyarországon, kik sorolhatóak ide, kiket fenyeget az elszegényedés. A második részben azt igyekeztünk bemutatni, hogy a fogyasztás mely területein tapasztalható visszaesés, mely fogyasztási szektorokban strukturálódott át az emberek költése. A harmadik cikkben arra kerestük a választ, régiós összehasonlításban hogyan is állnak a magyar középrétegek a jövedelmet tekintve a visegrádi országok relációjában.

Mindezek fényében a munkahelyi hangulat sem túl rózsás a közszférában. Általános a pesszimizmus, amin csak ront, hogy valóságos lejárató kampány folyt a közhivatalokban dolgozók ellen az előző kormány idején, olyan jelszavakkal, mint például "tudta ön, hogy a közszférában nem a teljesítmény a bérezés alapja, hanem a szolgálati idő?". Az sem keltett túl jó benyomást, amikor Lázár János épp a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott a központi apparátusról az uniós pénzek felhasználása kapcsán, hogy a hivatalnokok hozzállásával is baj van. Egyébként azt minden megszólalónk megemlítette, mint a köztisztviselői lét negatív aspektusát, hogy a társadalom lebecsüli, ingyenélőknek, feleslegesnek tartja őket.

Pedig "a közigazgatásban dolgozók nem retardált, nem töketlen emberek. A hírénél jobb a közigazgatás, és többet is dolgozik. Főként, ha a fiatalokat nézem, akik fantasztikusak" – mondja Csaba. És jönnek is a pályakezdők csőstül: minden hátulütője ellenére a hivatalnoki még mindig vonzó pálya. Mint Boros Péterné elmondta, egy középfokú végzettséget igénylő, adminisztratív kormányhivatali állásra nem rég kilencvenen jelentkeztek, ami nem feltétlenül a pálya vonzerejét jellemzi, hanem inkább a munkaerő-piaci helyzetet.

Mindenki racionalizál

A felsőfokú végzettséggel rendelkező, befutottabb hivatalnokok is spórolni kényszerülnek. Balázsnak nominálisan nőtt a fizetése az elmúlt években, mert feljebb lépett a köztisztviselői bértáblán, de a cafetéria csökkenése miatt többet költ a fizetéséből élelmiszerre, kultúrára és utazásra. Munkatársai körében azt tapasztalja, hogy szinte mindenki kevesebbet költ a ruházkodásra és szórakozásra – színházra, mozira, étteremre.

Egyre inkább racionalizálnak az emberek, például többen hoznak otthonról ételt, ahelyett, hogy a menzán költenének. "Nálam is így van, ma már inkább az olcsóbb vagy ingyenes rendezvényeket választom. Az biztos, hogy nagyobb utazásra már évek óta nem költöttem, így maradnak az itthoni kirándulások. A „kuponosdi sikere” (a közösségi, illetve kuponos vásárlások közkedveltsége – a szerk.) is összefügg ezzel szerintem" – mondja Balázs.

Az ágazati szakszervezet adatai szerint nagyjából a 108 ezer fős hivatalnoki kar tizede lehet, amely bruttó 450 ezer forintnál többet keres, és jól járt az egykulcsos adó, valamint a családi adókedvezmények bevezetésével. Ezek az emberek a kormánytisztviselői kar krémjéhez tartoznak, vezető posztokat töltenek be, viszont amikor változik a politikai széljárás, az ő helyük lehet a leginkább ingatag.

Utánanyúlt a politika

Csaba szerint a politikai kurzusváltás leginkább a főosztály-vezetői szint fölött elhelyezkedőket fenyegeti, bár kissé maga is csodálkozott, amikor a ’94-es kormányváltásnál megtartotta őt a minisztérium, ahol osztályvezetőként dolgozott. Szakterülettől is függ, hogy mennyire válik egy minisztériumi állomány a politika prédájává: kommunikációs és kulturális területen ez inkább fenyeget, mint például a pénzügynél.

©

Más tapasztalatai vannak Annának, aki már rég nem dolgozik közhivatalnokként, mégis úgy érzi, hogy a hatalom utánanyúlt. Anna ráadásul épp csak megmártózott a közszférában. Saját kommunikációs cégétől igazolt át az államigazgatásba, amikor a Medgyessy-kormány idején elvállalt egy főosztályvezetői posztot az egyik minisztériumnál. 2007-ben tért vissza a piac világába, ahol hamarosan megtapasztalta, milyen nehéz örökség a köztisztviselői lét.

Eleinte ment a szekér: hét alkalmazottat és több külsős munkatársat foglalkoztatott, több százmilliós forgalmat bonyolított, pedig nem állami megrendelésre, hanem kizárólag magáncégeknek dolgoztak. A kormányváltás után hirtelen elfogytak a megrendelések, ügyfeleik meglévő szerződéseket bontottak fel és nem kötöttek újakat. A visszalépést több multinacionális cég azzal indokolta, hogy a bizonytalanná vált adókörnyezet miatt nem tudnak előre tervezni. Sokan közülük a válság hatására vettek vissza kommunikációs költéseikből, de több ügyfél szemében a közszférát is megjárt szakember cége azért vált nemkívánatossá, mert a Medgyessy-kormány tisztviselője volt, és tartottak a jelenlegi kormány retorziójától.

"Nem arról van szó, hogy bárki leszólt nekik, hogy velem nem lehet szerződni. A cégek egyszerűen félnek. Eredményorientált felfogásúak, és igyekeznek minimalizálni a kockázatukat." A volt köztisztviselő egyébként úgy látja, nincs egyedül a problémájával, ismer volt államtitkárokat, "akik ma kenyéren és vízen élnek".

Anna cége is elsorvadt, egyfős kisvállalkozássá vált, forgalma pedig drasztikusan visszaesett. A család jövedelmi viszonyai alaposan megváltoztak, jelenleg a tartalékaikat élik fel, eladták egyik autójukat, nem járnak nyaralni, lakásukat 22 fok helyett csak 20 fokig fűtik fel, a szüleiktől örökölt ingatlant pedig szintén pénzzé tették, így képezve tartalékot.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
„Olyan boldog vagyok” – egy nagyon régi dal újragondolva (videó)

„Olyan boldog vagyok” – egy nagyon régi dal újragondolva (videó)

Magasfeszültségű vezetéken akadt fenn egy belga vadászpilóta

Magasfeszültségű vezetéken akadt fenn egy belga vadászpilóta

Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Már a rudabányai ősmajom is tudhatott felegyenesedve járni

Már a rudabányai ősmajom is tudhatott felegyenesedve járni

Kijev egyik hídján lövöldözött és a híd felrobbantásával fenyegetőzött egy volt katona

Kijev egyik hídján lövöldözött és a híd felrobbantásával fenyegetőzött egy volt katona