Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.
A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.
Gyengül a forint, Varga már üzent kedd reggel
A kamatvágás hírére a forint euróval szembeni árfolyama a délelőtti és kora délutáni 308-as szintről hirtelen 310 fölé gyengült. Negyed három előtt kicsivel már a 310,5-es kurzust is átlépte a magyar fizetőeszköz. Pár perccel később ugyanakkor visszakorigált a 310-es szint alá, kisebb huppanókkal ez a trend délután négy óráig folytatódott is. Az utóbbi hetekben a forint euróval szembeni árfolyama eközben már 314 felett is járt.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a TV2 Mokka című műsorában a kamatdöntő ülés előtt kedden reggel arról beszélt, hogy reméli, a monetáris tanács keddi ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek. Hozzáfűzte, hogy a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed "pénzpumpájának" leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.
A nemzetgazdasági miniszter ezzel üzenhetett a jegybanknak, hogy talán itt lehet az ideje a kamatcsökkentési ciklus végének, mivel a további csökkentés a forint árfolyamára is hatással van.
Alacsony infláció lehet az indok
Az Erste Bank előrejelzésénél is nagyobb mértékben, 15 bázisponttal, 2,70 százalékra vágta az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank mai kamatmeghatározó ülésén. A forint a döntés után 308,5-ről hirtelen 310 fölé ugrott az euróval szemben. A hazai fizetőeszköz elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése nem tántorította el a jegybankárokat a további lazítástól, a mértékén azonban tovább csökkenthet az MNB. A három órakor nyilvánosságra kerülő sajtóközleményben várhatóan az alacsony inflációt és a gazdaságösztönzési szándékot hozza fel az MNB a kamatcsökkentés alátámasztására.
Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a közlemény megerősíti azt a véleményt, hogy további monetáris lazításra készül a jegybank. Az elemző szerint 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
Ennek némileg ellentmond a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat.
Van mozgástér a csökkentésre, de...
A korábbi kamatvágásokat követő, három órakor kiadott monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás, a tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni – írta az MTI.
A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
A tanács közleményét teljes egészében ide kattintva lehet elolvasni.
