Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentések végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője szerdán bejelentette, hogy a kormány a mérőórákkal kapcsolatos összes költség szolgáltatókra terheléséről döntött. A kormánypárti politikus közlése szerint az intézkedés minden típusú mérőórát érint, és a lehető leggyorsabban be kívánják vezetni. Ez a kormány álláspontja szerint tulajdonjogi probléma, hiszen ha a mérőóra a szolgáltatóé, akkor "miért kell érte fizetnie a fogyasztónak" - fogalmazott Németh Szilárd.
Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője az MTI-nek azt mondta, a villamosenergia-szolgáltatásban a mérők felszereléséért, cseréjéért, hitelesítéséért, karbantartásáért jelenleg nem kell fizetni. Hozzátette, hogy a kormány döntését addig nem tudják kommentálni, amíg nem jelentek meg a rendeletek.
A hatályos jogszabályok értelmében az egyetemes gázszolgáltatás keretében a gázmérő az elosztó engedélyes tulajdonában van, így a mérő hitelesítési vizsgálata, illetve cseréje és az ezzel kapcsolatos költségek eddig is a szolgáltatót terhelték - mondta Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője az MTI-nek.
A tervezett intézkedés érintheti ugyanakkor a víziközmű-társaságokat. Az MTI szerette volna megtudni a Fővárosi Vízművektől és a Tiszamenti Regionális Vízművektől, hogy a vízórákkal kapcsolatban milyen költségek mekkora összegben terhelik a fogyasztókat, de kérdésére egyelőre nem kapott választ.
A kormányszóvivői tájékoztatón Németh Szilárd elmondta: négy területen, egyebek mellett az alapdíj kérdésében további számítások elvégzéséről, információk beszerzéséről döntött a kormány.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: az alapdíj elvileg a hálózatok fenntartásának költségét fedezi, gyakorlatilag azonban az áram- és a gázszolgáltatás esetében már jelenleg sem elegendő a működési költségekre, így az energiadíj is tartalmaz olyan részt, amelyet a hálózatok fenntartására kell fordítani.
A szakember szerint ha az alapdíjat úgy csökkentik vagy szüntetik meg, hogy azt a szolgáltatók nem tudják más díjból kompenzálni, akkor az egyetemes szolgáltatásból - döntően a lakossági ellátásból - eredő veszteségeik tovább nőnek. Hozzátette azt is: a távhőszolgáltatóknál az alapdíj ugyan fedezi, vagy nagyrészt fedezi a fenntartás költségeit, viszont ezek a társaságok döntően önkormányzati, illetve állami tulajdonban vannak, így az alapdíjkiesés okozta veszteség miatt közpénzből szorulnának kompenzációra.
