szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A mérőórákkal kapcsolatos összes költség a cégeket terheli, a Főgáznál teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendelnek el, az Elmű-Émász ügyében pedig teljes kivizsgálás jön – derült ki szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő és Németh Szilárd rezsibiztos közös sajtótájékoztatóján. Az alapdíjról, illetve a fejlesztési feladatokról és a számlázással kapcsolatban felmerült problémákról egyelőre nincs döntés. Pedig a fenyegetőző kormányzati felvezető alapján mindenki erre számított.

Eljött a szolgáltatók fekete napja, de nem úgy alakult, ahogy arra sokan korábban számítottak. A kormánynak a közszolgáltatásokkal kapcsolatos teendők olyan feladatok, amelyeknél a fogyasztók érdekét akarják szem előtt tartani, és nem a cégekét – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő, aki szerdán a témában tartott közös sajtótájékoztatót Németh Szilárddal, a rezsicsökkentések végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetőjével.

Alapdíjak, fejlesztési feladatok kérdése, számlázással kapcsolatosan felmerült problémákról, illetve a kikapcsolással összefüggő kérdéskörről tárgyalt a kormány – ezekben az ügyekben azonban még nem hozott döntést. Ezen kívül még három kérdés került napirendre: a mérőórák, és a Főgáz kérdésköre, az Elmű-Émásszal kapcsolatban pedig szigorú és teljes kivizsgálást rendelt el a kormány az energiahivatalnál a kormányszóvivő szerint.

120 rezsifórum

Németh Szilárd elmondta, hogy a rezsicsökkentések során nagy hangsúlyt fektettek a konzultációra. 120 rezsifórum volt, ezer feletti javaslatot tett a több mint 70 ezer résztvevő. A korábban felsorolt hét területre korlátozódik a kormány fókusza. Két kérdésben azonnali intézkedéssel megoldhatók a problémák – emelte ki Németh Szilárd. Az első a mérőórák tulajdonjogával kapcsolatos. A kormány úgy döntött, hogy a mérőórákkal kapcsolatos összes költség a szolgáltatókat fogja terhelni. A munkacsoport arra kapott felhatalmazást, készítse elő a jogszabályi környezetet, ezt még ma elkezdik.

A másik olyan terület, ahol tulajdonjogi kérdés van, az a Főgáz (a cég az állam és a fővárosi önkormányzat közös tulajdona). A kormány úgy döntött, hogy teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendel el a cégnél a fogyasztók érdekében. Az energiahivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság folytatja majd le ezt az átvilágítást. Németh Szilárd ezek után egy 90 éves, járókerettel járó néni példáját hozza fel, akinél a Főgáz túlvételezés miatt kikapcsolta a gázt, de most a "tulajdonosi befolyást is latba" vetve itt az ideje, hogy megvédjék a fogyasztókat.

©

Köbméter vs. megajoule – mondta Németh Szilárd arra utalva, hogy a számlánál ezt is sokan felhozták példának, hogy sokszor nem értik a fogyasztók a fogyasztást. Az alapdíj és fogyasztási díj problémája szerinte az, hogy aki nem vételez például gázt, vizet, annak is fizetnie kell, ezt is megvizsgálja majd a kormány. Németh szerint itt is fogyasztóvédelmi eszközökkel kell élni.

Az Elmű-Émásznál az osztalékkivonás ügyére kitérve Németh elmondta, hogy ez szerintük az ellátás biztonságát veszélyezteti. Ezen a területen még további vizsgálatokat tesznek majd meg – fejtette ki a Giró-Szász. Az utóbbi részt úgy pontosította, hogy a karbantartásra félretett pénzekből ne lehessen osztalékot kivenni.

Németh Szilárd újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha szükséges, akkor a döntésekhez összehívják a parlament ülését, de ha lehetséges, akkor megoldják a parlament nélkül az intézkedéseket.

Eddig ennyit buktak a szolgáltatók

A jelenlegi kormányciklusban nem bánnak kesztyűs kézzel az energia- és közműszolgáltatókkal. 2013. január 1-jével lépett életbe a közművezetékek tulajdonosait terhelő közműadó. Ennek értelmében a közművezetékeket üzemeltető energiaszolgáltató cégek vezetékeik métere után 125 forintot fizetnek, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek-e. Az eredeti tervek szerint az önkormányzatok döntésére bízták volna, hogy kivetik-e az adót a cégekre, a harmadik Matolcsy-csomag azonban – melynek keretében a törvényt megszavazták – a közműadót a helyi önkormányzatok helyett a központi kormányzattal szedeti be. A közműadó alól felmentést élveznek az állami cégek és intézmények (például a Mavir vagy a Mol), és 20, 30, illetve 80 százalékos kedvezményt a kisebb hírközlési társaságok. Mindenkinek másképpen fáj a közműadó, mivel egységnyi vezetékre különböző számú fogyasztó jut. Éves árbevételükhöz képest a Magyar Gázszolgáltató Kft. (MAGÁZ) és az E.ON fizet a legtöbbet a földgázvezetékei után, a bevételük 24, illetve 13 százalékát.

Szintén tavaly januárban indult a rezsicsökkentés, amely első körben 10 százalékkal csökkentette a lakossági gáz-, áram- és távhődíjakat, majd tavaly júniusban a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díját is. Októberben jött a második rezsicsökkentés, ami további 11 százalékkal nyirbálta meg a közműszámlákat, jelentős bevételkiesést okozva ezzel a szolgáltatóknak. Idén februárban megszavazták a rezsicsökkentés harmadik körét, a tavalyi 20 százalékos csökkentés után a gáz árát április 1-jétől további 6,5 százalékkal, az áramét szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhő árát októbertől további 3,3 százalékkal csökkentik majd.

Rezsifórum a XII. kerületben
©

A rezsiharc nagy vesztesei a fővárosi közműszolgáltatók. A Magyar Narancs információi szerint a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek a rezsicsökkentés és a közműadó 2013-ban 1,5 milliárd, 2014-ben várhatóan 2 milliárd forint költséggel jár. A Főtávnál a 2013-as árbevétel-kiesés várhatóan 5,3 milliárd forint, 2014-ben további 4,2 milliárd forint lesz, a Főgáz vesztesége pedig az állami kompenzációt is beleszámítva 4 milliárd forintra tehető.

2013 előtt éppen a rezsicsökkentés és a közműadó életbe lépésének napján szűnt meg az energiaellátókat 2010 és 2012 között sújtó ágazati különadó. Ezt nemcsak a szorosan vett energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenység, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység (például bérbeadás) után is fizetniük kellett. 2010 és 2012 között az energiaszektorra kivetett különadóból körülbelül 200 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, a 2013-as évben pedig közműadókból 60 milliárd forint bevétellel számolt a büdzsé.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!